H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Szurmay Ernó': Szolnoki közművelődés a város felszabadulásától a fordulat évéig

November közepén a budapesti „Fészek Művészek Klubja" a szol­noki Művésztelep javára rendezett jól sikerült hangversenyt. 20 Az 1947-es ének-zenei évad ismét a Ferences Énekkar hangverse­nyével kezdődött, majd március közepén újra a Városi Zeneiskola növendékei hangversenyen bizonyították, hogy a Mezriczky Lajos által igazgatott intézményben a sivár elhelyezési körülmények között is színvonalas zenei nevelés folyik. A művészi zene rajongói pedig hi­deg teremben is forró ünneplésben részesítették a Budapesti Vasutas Hangversenyzenekar tagjait, akik élményt nyújtó játékukkal - leg­alább arra az időre - feledtetni tudták a mindennapi élet nehéz­ségeit. 21 1947 tavasza a Nemzeti Segély javára Póka Jolán és Szabó Miklós közreműködésével rendezett újabb, a legismertebb opera- és operett áriákból összeállított hangversenyén kívül a májusi szolnoki kultúrnapokra való felkészülés jegyében telt. Ének-zenei szempontból ismét a Városi Zeneiskola művésztanáraira hárult a feladat. Mezriczky Lajos, Ürmössy Lilla, Ceglédi Mária, Szirmay Reginald meg is felelt a várakozásnak. Július közepén még lezajlott a Városi Zeneiskola évzáró hangverse­nye. Megint bebizonyosodott, hogy Szolnok a zenei nevelésben a vidéki városok közül a legelsővé küzdötte fel magát. A zeneiskola száznál több növendéket képzett ebben a tanévben, akiknek jelentős része a szolnoki társadalomnak olyan rétegéből származott, amely azelőtt aligha részesíthette volna gyermekét ilyen szintű zenei neve­lésben. 22 Az esztendő zenei eseményeiből még a Pécsi Sebestyén orgona­művésznek a Ferencrendiek templomában adott orgonahangversenyét és Silvio Piovesannak az európai hírű hegedűművésznek a műsorát emeljük ki. December 8-án összesen 13 városi felnőtt és ifjúsági énekkar mérte össze tudását azon az énekkari hangversenyen, amely már az 1948-as jubileumi évben rendezendő megyei kultúrverseny döntőjébe való jutást célozta meg. Ez a siker a Kóbor Antal vezette Ferences Énekkarnak, a MÁV Millennium énekkarának ill. a Leánygimnázium, a Sipostéri és a Szent Ferenc utcai iskola kórusainak jutott osztály­részül. Az 1947-es év méltó lezárása volt a Ferences Énekkarnak „A karácsony szent zenéje" címmel megrendezett hangversenye. A leg­szebb karácsonyi énekekből összeállított műsor az énekkar bravúros előadásában maradandó élményt adott minden jelenlevőnek. 23 Már 1947 novemberében belekerült a Szabadművelődési Tanács 1947/48-as munkatervébe egy városi dalkör és zenekar megszerve­zése. Ennek jegyében 1948. január 17-én meg is alakult a városi szim­fonikus zenekar, amelynek elnöki tisztét Zsemlye Ferenc polgármes­ter vállalta. Alelnökök P. Szabó Polikárp és Kalocsai Béla lettek. 24 Februárban telt ház előtt zajlott le a Traviata előadása éppúgy, mint korábban a Don Pasqualeé a Szabadművelődési Tanács rendezé­sében. 26 Májusban az éneklő Magyarország emlékezetes találkozója volt Szolnokon a 48-as országos énekkari verseny, amelyen a Kóbor Antal vezette Ferences énekkar harmadik helyezést ért el. 26 20 Szolnokmegyei Népszava: 1946. nov. 21. 21 Szolnokmegyei Népszava és Tiszavidék: 1947. jún. 23. 22 Szolnokmegyei Népszava: 1947. márc. 20. 23 Tiszavidék: 1948. jan. 1. 24 Tiszavidék: 1948. jan. 11., 22. 25 Tiszavidék: 1948. febr. 22. 26 Tiszavidék: 1948. máj. 15. Még nagyobb eredményt mutatott fel a Ferences Énekkar egy nemzetközi versenyen, ahonnan vegyeskari csoportban elért első helyezéssel és egy külföldi turnéra való meghívással tért haza a kórus. A külföldi szereplésre azonban már nem kerülhetett sor. 27 Minden bizonnyal a korszak utolsó „nyugati" vendége volt Szolnok városában a tours-i francia Charles Bordes énekkar, amely szeptem­ber elején a Ferences és a Centenáris énekkarral együtt vett részt egy sikeres hangversenyen. 28 Az esztendő zenei életét a szabadságharcosok hangversenye zárta. A művészi és társadalmi eseménynek számító rendezvényen a Pénzügyőrség Országos Fúvós Zenekara működött közre. 29 Jószerével csupán mozaikokban itt felvázolt események is meg­győznek arról, milyen gazdag, milyen pezsgő, szép reményekre jogo­sító ének-zenei élet folyt városunkban szinte a háborút követő első hónapoktól kezdve egészen 1948 végéig. Műsoros rendezvények - matinék - műkedvelő előadások Elsőként a leghamarabb megalakult női ill. ifjúsági szervezetek és a szakmai szakszervezetek rendeztek műsoros esteket. Különösen a VII. kerületi MNDSZ csoport igyekezett a közösségi életnek ezt a legegyszerűbben megvalósítható formáját megteremteni. Már 1945 tavaszán a MNDSZ által szervezett műsoros esten találkoztak Szol­nok munkáslakta kerületének dolgozói a Millennium Kultúrházban. A VII. kerületi asszonyok gondoskodtak a folyamatosságról, bekapcsol­va az általuk patronált óvoda apróságait és nevelőit is. 30 Majd a MADISZ szervezett teaestet a fiataloknak. A Magyar Könyvnyomdai Dolgozók Szabad Szakszervezete pedig műsoros esten látta vendégül tagjait és azok hozzátartozóit. 31 1945 végétől, 1946 elejétől sokasodtak a hasonló, a tartalmukban egyre inkább színesedő rendezvények különösen a Szakszervezetek Kultúrbizottsága megala­kulását követően. Ezeken az egészségügyi dolgozók szakszervezetei által rendezett vasárnap délelőtti matinékon a színház művészei is közreműködtek éppúgy, mint a pedagógusok és az orvosok. Február 10-én a szolnoki ifjú színészjelöltek is pódiumra léptek s bemutatták a Falu rossza című népszínművet. Szaporodtak a jótékony célú műsoros estek, matinék is. Ezekben a pártok is igyekeztek kiven­ni részüket. Márciusban az SzDP nőmozgalmi aktivistái, majd április­ban a Millennium kultúrgárdájának tagjai a gyermekkórház javára, míg a Nemzeti Segély budapesti művészgárdája októberben rendeztek műsoros estet. 32 A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság és a Szabadművelődési Tanács tartalmas rendezvényeit főleg a szolnoki értelmiség, polgár­ság látogatta szívesen. így pl. a MSZMT Gorkij halálának 10. évfor­dulója alkalmából rendezett emlékestjét is sokan megtekintették. 33 A szociáldemokrata ifjúsági mozgalom is intenzíven bekapcso­lódott a város kulturális életébe. A SZIM fővárosi színészek szerepel­27 Tiszavidék: 1948. aug. 28. 28 Tiszavidék: 1948. szept. 4. 29 Tiszavidék: 1945. dec. 4. 30 Tiszavidék: 1945. máj. 29. 31 Tiszavidék: 1945. aug. 7., 28. 32 Tiszavidék: 1946. jan. 3; febr.7,24; márc. 22; ápr. 18. 33 Tiszavidék: 1946. jún. 27. 466

Next

/
Thumbnails
Contents