H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Szurmay Ernó': Szolnoki közművelődés a város felszabadulásától a fordulat évéig

tetésével rendezett matinét a Városi Színházban a hídépítők javára.

34 1947 áprilisában húsvéti műsoros estet rendeztek a SZIM fiataljai. 1946 szilveszterén rendezett esten pedig T. Szűcs Iván - akkor még színiakadémiai hallgató - is fellépett nagy sikert aratva.

35 Az év végén a Szabadművelődési Tanács is újraindította a harmincas években, a negyvenes évek elején nagy népszerűségre szert tett matinéit a Városi Színházban. Az MSZMT április 24-én Karády Katalin és Rodolfo felléptével, a Szabadművelődési Tanács pedig 27-én Simonffy Margit vendégszereplésével rendezett nagy közönségsikert arató matinét. Jelentős esemény volt a Szabad Nép irodalmi és művészeti estje április 19-én Bóka László, Apor Noémi, Tersánszky Józsi Jenő, Péchy Blanka, Várkonyi Zoltán közreműködésével

36

, akik Ady, Puskin, Heltai, József Attila verseket, Kosztolányi és Tersánszky prózát szólaltattak meg. 1947. május l-jén lépett először a nyilvánosság elé a népi kollégium Énekkara. Főleg Berzsenyi-Kodály: Forr a világ...-jávai aratott méltó sikert.

37 Hamarosan ott találjuk a népi kollégistákat is Szolnok közművelődésének sűrűjében. Ezt bizonyítja a június 5-én megrendezett Népi Kollégium Ifjúsági Napja a Millenniumi kultúrházában és a június 29-i évzáró ünnepség a Városháza nagytermében.

38 1947 májusában a Szolnoki Kultúrnapok megrendezése kötötte le a közművelődés munkásait. Ennek sikeres lezajlása után az esztendő hátralevő részében s 1948 első felében a kultúrversenyekre való felkészülés ill. azok lebonyolítása foglalkoztatta a rendezőket és részvevőket egyaránt. Itt említjük meg, hogy a kultúrverseny szolnoki résztvevői a kecskeméti középdöntőn három megye versenyzői között 7 kategóriában 3 első és 4 második helyezést szereztek, és bejutottak az országos döntőbe. A Kaposvári Gyula által irányított néptáncosok között férfi párosban Tímár Sándor és Sajti Sándor lettek elsők, második helyezést szereztek a férfi és vegyes csoportos táncban a Damjanich cserkészcsapat együttesei.

39 Két iskola diák színjátszói is megpróbálkoztak - méghozzá szép sikerrel - egész estét betöltő színművek bemutatásával. Az Újvárosi iskola növendékei a János vitézt adták elő Vajay József rendezésében. Míg a Kereskedelmi Iskola színjátszói Szigligeti Ede Liliomfiját mutatták be e sorok írójának rendezésében. Az utóbbi külön érdekessége, hogy a címszerepet a sajnos korán elhunyt kiváló színművész, Garics János alakította, a darab zenéjét pedig az 1952-ben koholt vádak alapján 12 évi börtönre ítélt Szathmáry György a „füveskertiek" néven ismert rabköltők csoportjának egyik legtehetségesebb tagja szerezte.

40 Közgyűjtemények A háborús események és az azokat közvetlen követő legsürgősebb feladatok megoldása után mind a városi közgyűlések, mind a sajtó, mind a tömegszervezetek összejöveteleinek állandó témája maradt a könyvtár és múzeum valamint a Művésztelep helyreállítása és funkcióiknak megfelelő működtetése. A kérdés valóban égető volt. A 34 Tiszavidék: 1946. ápr. 7, 11. 35 Szolnokmegyei Népszava: 1947. jan. 2, 9. 36 Tiszavidék: 1947. ápr. 3. 37 Tiszavidék: 1947. máj. 4. 38 Tiszavidék: 1947. jún. 5, 29. 39 Tiszavidék: 1948. ápr. 18. 40 Tiszavidék: 1948. febr. 22. múzeum anyagának legnagyobb része megsemmisült vagy eltűnt. így a jelentős értéket képviselő Hild-féle pénzgyűjteménynek is lába kelt. A könyvtár könyveit jórészt széthordták, a megmaradtakat a szemétből kellett lelkes társadalmi munkásoknak előkaparni, a polcokat használható állapotba hozni.

41 A könyvtárt ért károk felmérését, az állomány rendbetételét Zsemlye Ferenc polgármester Kiss Gáborra bízta. Jelentéséből kitűnik, hogy az 1939 évi 8371 db-os könyvállományból 6107 maradt még menthető állapotban. A legnagyobb hiány a szépirodalmi, történelmi és orvostudományi művekből jelentkezett. A könyvszekrények, asztalok, székek megsemmisültek vagy eltűntek. Mindenütt üvegkárok mutatkoztak, a raktárban hiányzott a villanyvilágítás. Kiss Gábor a város elfoglalását követően rögtön kérte a városparancsnokot, állíttasson őrt a könyvtár és múzeum őrzésére. Ez meg is történt, de a változásokkal ez is megszűnt és a helyiségek szabad prédává váltak. Megbízatásának megfelelően megpróbálta szakcsoportokként rendezni a megmaradt állományt, de múlhatatlanul szüksége lett volna 60-80 polcra, asztalokra és székekre a további munkához.

42 A fogságból hazatért Kaposvári Gyula segítségével a MÁV-műhely cserkészeinek és gimnázium növendékeinek segítségével folyt a munka. 1946 nyarán a kenderesi Horthy-kastély könyvtárának megmaradt, főleg idegen nyelvű (angol, francia, spanyol, szerb) köteteit is beszállították a Városi Könyvtár lassan használhatóvá tett helyiségébe. 1947. január elején megjelent a fasiszta sajtótermékek kötelező beszolgáltatásáról szóló rendelet. Az alig rendezett könyvtár állományát is át kellett vizsgálni, az állomány hiányait pedig a lehetőségek arányában pótolni.

43 A város községpolitikai munkatervébe már 1946. augusztus 28-án bekerült a következő passzus: „Tervbe vettük egy közművelődés házának építését, amelyben a zeneiskola mellett a városi könyvtár, múzeum, valamint a munkás kultúrszövetség is elhelyezést talál." Sajnos, a tervnek ez a része megvalósulatlan maradt, s a könyvtár újra történő megnyitása is 1948. március 15-re, a jeles évfordulóra maradt, jóllehet a városi közgyűlés már egy évvel korábban szerette volna ezt megtenni.

44 A Művésztelep állapotáról már röviden szóltunk. A telep rendkívül értékes képgyűjteménye úgyszólván teljesen megsemmisült, ill. eltűnt. Ugyanez a sors jutott osztályrészéül a különböző festményeknek is. A pótolhatatlan veszteségekről Kaposvári Gyula „Szolnoki képek, műgyűjtemények sorsa 1944-45-ben c. cikkében számolt be

45 Hogy mennyire fontosnak tartotta Szolnok társadalma művésztelepének helyreállítását, mutatja az is, hogy a város ideiglenes képviselő-testülete meghívta ülésére Baranyó Sándor festőművészt, hogy — többek között - a telep jövőbeni helyzetéről tárgyaljanak. Az ő felterjesztésére október 11-én 500 Ft-ot utalt ki a hivatal egy pavilon helyreállítására. Az említett 1946 augusztus 29-i közgyűlésen azt is rögzítették, hogy a Művésztelep újjáépítését rövidesen megkezdik. Két lakást és műtermet állítanak helyre, és megcsináltatják a kerítést is. Bár lelkes felajánlásokban nem volt hiány, 1946-ban még nem sikerült a helyreállítás. 41 SzML. Alispáni iratok 7267/1945; 9730/1947 és Polgármesteri iratok 11370/1946. 42 SzML Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 17703/1945. 43 SzML Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 20472/1946; 5150/1947 és Szolnokmegyei Népszava: 1947. jan. 9; máj. 18. 44 SzML. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyvei 15111/1946; 1984/1947. 45 Szolnoki magazin I. évf. 8. sz. 1991. dec. 8. p., I. még Varia Museologica 481 p. 467