H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Szabó István: Egy besenyszögi család története az 1900-as évek elejétől idős Danyi István kéziratos önéletírása alapján

/. kép. A besenyszögi rómaikatolikus templom toka maradt. Besenyszög földesura 1837-ben is a Szatmári Káptalan a községhez tartozó Homorszöggel együtt. Fokorú puszta és Szászberek földesura ugyanekkor Orczy György, míg Szentiván területe néhány kisebb nemes között oszlik meg. 1852-ben a Besenyszöghöz tartozó Tenke pusztát Szolnok városa, Fokorút és Szászberket Mayer János, Alsó-Szászberket Esterházy Pál birtokolja, a többi részek tulajdonosai pedig ugyanazok a családok, mint 1837-ben.

21 Mivel a századfordulón még mindig a Szatmári Káptalan a legnagyobb birtokos, ez azt jelenti, hogy a lakosság egyértelműen római katolikus. S bár 1893-ban egyéb vallásúak is betelepednek, a római katolikus népesség túlsúlya megmarad (3.720), s rajtuk kívül 13 görögkeleti, 17 ágostai hitvallású, 129 református és 74 izraelita lakja.

22 Az egyházi birtokon kívül a múlt század második felétől a legnagyobb birtoktest a Kohner-család kezén van, s ez a megye települései közötti legaránytalanabb birtokmegoszlás lényegében a második világháború végéig megmarad. A környéken hasonló sorsú település volt Tiszasú'ly, Fegyvernek és Örményes is. Amelyeket egy jó ideig ugyancsak nem telepítettek újjá. Tiszasűlyt Palugyay Imre 1852-ben ugyan már községként szerepelteti, de szerinte a település a „nemrég telepített falu" szervezeti formájával rendelkezik. Ezeket a falvakat azért nem szervezték újjá, mert helyettük uradalmat létesítettek. Fegyvernek földesurai, a Domoszlay, Kompolthy, Losonczy, Orczy, Nyáry családok nemcsak a megyei életben játszanak szerepet, hanem jelentős országos méltóságokat is viselnek. Orczy István például a XVIII. század elején jászkun kapitány is volt, s mint ilyen jelentős telepítések kezdeményezője. Birtokát azonban maga nem szabad lakosokkal, hanem cselédekkel telepíti újra, s ez meghatározza a továbbiakban nemcsak Fegyvernek, de a környékén lévő Annaháza és Szapárfalva újonnan betelepített lakóinak sorsát is, ahol Orczy Annával kötött házassága révén szereztek 2. kép. a) A Gombár féle ház teteje a kocsma mellett b) A Gombár féle ház eleje a tornáccal és oszlopokkal * 21 Palugyay 1.1854. III. 368.p. 22 DvorzsákJ. 1895. 201.p. 445