H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Szabó István: Egy besenyszögi család története az 1900-as évek elejétől idős Danyi István kéziratos önéletírása alapján

keverékének számító nem intézményesült „intézményt" teremtettek, kihasználva önkéntelenül is a munkavállalás szükségességét és a munkaadás hatalmi helyzetét. Az egyének itt is az egyes családok képviselői voltak, ám nem vérségi kötelékeken át vagy közvetlenül tagozódtak a közösségbe, hanem a gesellschaft típusú intézményeken át. A falu társadalmában sokkal inkább volt jelen a külső akarat (ha olykor normatív formájában is), mint a már említett és leírt típusú közösségekben. Besenyszög történeti adatai Besenyszög Szolnoktól északra fekvő, közvetlenül a megye­székhely melletti település. Magja a Miller partján található. A Tisza és a Zagyva folyókat 138.06 négyzetkilométernyi területével érintő határa itt, a Miller mentén gyakran vízállásos, nádterületekkel foltos. 7 Történeti adatok ilyen nevű településről az 1771-1774 közötti időszakig nem szólnak. A név, Besenyszög csak ekkor tűnik fel hivata­losan, mikor is elpusztult középkori faluelőzményeiből, Szögből és Szentivánból új faluként megalakul. Innen számítható története. Alap­lakosságáról - a középkorban regisztrált és emiatt tudott Szög, Szentiván, Fokorú és Szászberek - lakóiról azonban vannak ismerete­ink korábbról is. 8 Szög nevét 1395-ben, Szentivánt az 1332-37. évi pápai tized­jegyzék említi először, Fokomról pedig 1322-ben rögzítik az első ada­tot. 9 A négy falu népesedési adatait pusztulásukig a következőkben adhatjuk meg. Szögön 1549-ben 5 jobbágy háztartást, 1550-ben 30 férfit írtak össze, s ugyanekkor 9 jobbágyportát tartottak számon. 1576-ban és 1583-ban 15 jobbágy háztartást regisztráltak, 1635., 1647., 1675. években pedig a kapuadó kivetéskor 4-8 jobbágyháztartást említe­nek. 1687-ben „desertum"-ként ismerik, s a minősítéshez hozzáfűzik, hogy „régente Szögön lakosok Jászladányra" szivárogtak át. 10 Szentivánon 1549-ben 19 dézsmát fizető jobbágyot írtak össze, 1550-ben 39 férfi lakost említenek. Ugyanekkor a jobbágyporták száma 18. 1575-ben és 1583-ban 26 dézsmafizető háztartásról tud­nak ugyan, ám a XVII. századi kapuadó összeírások még nevét sem említik. 1672-ben bukkanunk csak újra rá, mikor is pusztának neve­zik. 11 Fokorún 1549-ben 14 dézsmafizető háztartást tartanak nyilván, s 1550-ben 35 férfit írnak össze. Ugyanekkor 10 a jobbágyporták száma. 1576-ban 14,1583-ban 18 dézsmafizető háztartásról szólnak a feljegyzések, 1687-től viszont pusztaként szerepel. 12 7 Radó S. (szerk.): 1967.; - Szalay J„ 1896. 9. p.; - Szolnok Megye Néprajzi Atlasza (továbbiakban: SZMNA) I./2. térkép.; - Cseh G. 1998.435. p. 8 Tóth T. (szerk.): 1980. 108. p. 9 Országos Levéltár (továbbiakban: OL) D. 8036. sz. 10 Leskó J., 1908. IV. 512-514. p.; - Heves Megyei Levéltár (továbbiakban: HML) Közgyül Jkv. 1703. 1038-1046. p.; - Uo. Polgári perek, 194. sz 11 Szederkényi N. 1890. II. 450. p.; - Fekete L. 1968. 15 p.; Szederkényi N. 1890. II. 389-390.; - V.ö. még: Szederkényi N. III. 439-448. p., 448-458. p., 458-460. 12 Szederkényi N. 1890. II. 450. p.; - Fekete L. 1968.14. p.; - Szederkényi N. 1890. II. 389-390. p.; - Leskó J. 1908. 13 Szederkényi N. 1980. II. 450. p.; - Fekete L. 1968. 82. p.; - Szederkényi N. 1890. II. 389-390. p.; - Györffy L 1956. 22. p.; - Leskó J. 1908. IV. 512-514. p.; - HML. Közgyül. Jkv. 1703.1038-1046. p.; - Uo. Polgári pe­rek, 194. sz. 444 Szászberken ugyanezen időmetszetekben az alábbi állapotot talál­juk: 1549-ben 22 a dézsmafizető háztartások száma, 1550-ben 26 férfit írnak össze és 8 jobbágyportát, 1571-ben 20 férfit regiszt­rálnak, 1576-ban és 1583-ban 17 dézsmafizető háztartásról tudunk. 1687-től Szászberket is lakatlan pusztának ismerik. 13 A négy elpusztult középkori falu közül Fokorú és Szentiván a Rákóczi-szabadságharc után kezdett benépesedni. Erre utal többek között az az 1712-ben kelt okmány is, amelyet Csomortányi alesperes felmérése alapján készítettek az egri püspök megbízásából, s amely­nek rendeltetése a törökszentmiklósi Tiszamellék falvainak és egyhá­zainak az egyházi élet újjászervezését célzó felmérése volt. A jelentés a térség hat településéről szól, melyek közül Fokorút, Szentiványt és Tiszaszeget elhagyottnak nevezi. 14 1715-16-ban azonban Fokorún néhány kisbirtokos nemest említenek, s Szentivánt is kisnemesek szállják meg jobbágyaikkal. Akik a szabadságharc eseményei során el­futottak ugyan falujukból, ám 1715-ben már újból szerepelnek a nyilvántartásokban mégpedig mint Jászladányon anyakönyvezett la­kosok. 15 Bél Mátyás 1731-ben nemesek lakta településként ír Szentivánról, amit 1771-ben egy telkes gazda és 12 házas zsellér la­kik. 16 Fokorú népesedése viszont Szászberekkel együtt elakad, s a továbbiakban mindkettő pusztaként szerepel. Szögöt Esterházy püspök 1764-től, majd 1771-től kezdi jobbágyokkal betelepíteni, s míg Fokorú és Szászberek puszta köznemeseké maradt, Szögből és Szentivánból 1771-1774 között új település jön létre: Besenyszög.' 7 Neve kettős összetételű. Első tagja, Beseny eredetileg Bessen-nek hangzott az itt folyó Bessen nevű vízfolyás után. A második tag, szög, eredetileg a Szög (Szeg) nevű középkori falu neve, amely „sarok, kiszögellés" jelentésű finnugor eredetű szavunk és minden bizonnyal két folyó, a Tisza, Miller vagy Tisza, Zagyva összetalálkozását jelöli ebben a térségben. 18 Besenyszög egyetlen műemlék jellegű épülete az az 1783-86 között épült, későbarokk stílusú római katolikus temp­lom, amely Esterházy Károly püspök megbízásából, Francz József építőmester tervei alapján készült el. A barokk főoltárt Steinhauser Antal egri szobrász készítette 1785-ben, míg az oltárképet Huszár Károly egri festő 1787-ben. 19 1804-ben a nagykiterjedésű Egri Püs­pökséget a katolicizmus eredményesebb terjesztése érdekében I. Fe­renc pápai hozzájárulással feloszlatta, kihasítottak belőle két új püspökséget, a kassait és a szatmárit, a megmaradt területen pedig kialakították az Egri Érseki Egyházmegyét. A királyi alapító okmány Tiszapüspökiről, Besenyszögről és Tiszaszegről úgy rendelkezett, hogy „...ezen Káptalan (vagyis a szatmári) részére, ezelőtt az Egri Püspökséghez tartozó javakból az egyaránt Heves megyébe tartozó Besenyszög és Tisza-Püspöki községeket, továbbá Tiszaszeg pusztát összes tartozékaikkal együtt átírandónak és átadandónak rendel­jük." 20 Szentiván, Fokorú és Szászberek továbbra is köznemesek bir­14 Benedek Gy. 1970. 61. p. 15 Benedek Gy. 1974. 126. p.; - HML. Közgyül. Jkv. 1703. 1038-1046. p.; ­Uo. Polgári perek, 194. sz.; - Szolnok Megyei Levéltár (a továbbiakban: SZML.) Községi Adattár (kézírat) Soós I. 1976. Besenyszög. 1. p. 16 BélM. 1968.82. p. 17 1775-ben szerepel első' ízben az Egri Érsekség összeírásában faluként: Egri Ér­seki Levéltár (továbbiakban: Eél.) Gazd. Lt. Liber 143/1. Protocolla Contrac­tuum 152. Besenyszög összeírása. 18 Scheftsik Gy. 1935. 378. p.; - Eél. Gazd. Lt. Liber 152. Besenyszög össze­írása.; - A Bessen nevű vízfolyás és az 1910 tájáig Bessenszögnek írott ala­kot; - Kálmán B. 1968. 156. p. 19 Cseh G. 1998.437. p. 20 Benedek Gy. 1970. 96. p.

Next

/
Thumbnails
Contents