H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Tolnay Gábor: Dörgő Dániel leírása Bánréve pusztáról (Forrásközlés)

TOLNAY GÁBOR DÖRGŐ DÁNIEL LEÍRÁSA BÁNRÉVE PUSZTÁRÓL

1 (Forrásközlés) A Mezőtúrról, Szarvasról szóló könyvek, tanulmányok a XX. század első felében többször hivatkoznak egy - ma már csak fénymásolatban megtalálható - leírásra, amelynek szerzője egy mezőtúri középbirtokos: Dörgő Dániel. A legmegbízhatóbbnak tűnő szerző, aki feltehetően látta is eredetiben ezt a kéziratot, Bodaki Fodor Zoltán, aki az 1940-es évek végén, az 1950-es években Antall Árpád levéltár-igazgató társaként a legjobb szakember volt ebben az időben a Szolnoki Levéltárban. Fodor Zoltán rendezte 1944-1945-ben a mezőtúri református egyház levéltárát is, ahol Dörgő Dániel kézirata megtalálható volt. A szerzők ezt a lelőhelyet nevezik meg legtöbbször monográfiáikban.

2 Nagyon nagy kár, hogy ez a város története szempontjából igen fontos forrás-értékű leírás ma már csak másolatban található meg a mezőtúri református egyház mindezidáig rendezetlen és a tudomány elöl is többé-kevésbé elzárt levéltárban. Ezért is igen fontos, hogy nyomtatásban is megjelenhessen Dörgő Dániel leírása, hogy a Mezőtúrral és környékével foglalkozók megtalálhassák, olvashassák, használhassák azt. Az eredeti kézirat forrásértékét még csak fokozza az a tény, hogy Dörgő Dániel két olyan késő középkori levél másolatát is közli, amelyet ő még látott a város levéltárában. Megnevezi, hogy az a „II. bádogtokban" van. Ezek az iratok is megsemmisültek a többivel együtt a második világháború után. Legyen szabad néhány jellemző vonással bemutatni a szerzőt, aki Mezőtúr városának nevezetes személyisége volt. Dörgő Dániel 1831. május 26-án Mezőtúron és 1891. július 18-án szintén Mezőtúron halt meg „agyszélhűdés" következtében.

3 Édesapját 1831 augusztusában elvesztette, özvegyen maradt édesanyja Kun Mária - ekkor Gyomára költözött. 16 évi özvegység után feleségül ment Debreczeni Sári András gyomai földbirtokoshoz. Dörgő Dániel - bár 16 éven keresztül Gyomán élt - középiskolai tanulmányait az 1530-ban alapított nagyhírű mezőtúri református gimnáziumban végezte el. Egészen fiatalon kötött házasságot Dörgő Juliannával, akivel még néhány évig továbbra is Gyomán lakott. Első három gyermekük is ott született. Nagyapja halála után - 1859. április 23. - költöztek vissza Mezőtúrra és vette át a 221 kat. holdas birtok irányítását. Az átvett birtok nem a legjobb minőségű volt, hiszen csak 120 kat. hold szántófölddel rendelkezett, 100 kat. hold elég gyenge minőségű legelő volt, egy kat. holdnyi gyümölcsöst telepített rövidesen közvetlenül a birtokon található udvarház szomszédságában. Ezt később jelentősen kibővítette. A viszonylag nagy területű legelő miatt tekintélyes volt a gazdaság állatállománya is. Közel száz számosállattal rendelkezett. Birtokának gépesítettsége is meghaladta a korabeli átlagot.

4 „Akar ön ismerni - írja Bereczki Máténak

5

1871. június 28-án -, hogy megítélhessen, elmondok magamról s viszonyaimról mindent apróra. 40 éves vagyok, alacsony, kissé hízott testalkattal szürkülő hajjal. Itt M.Túron a 6 osztályú gimnáziumot végeztem, olvasás nélkül egy nap sem lehetek, mondhatom, hogy az irodalommal folytonos lépést tartok, különösen szeretem olvasni a történelmet, legújabban a természettani munkákat, vagy 10 lapot olvasok ... Magyar vagyok szívvel, lélekkel, baloldali elvekkel, csak magyarul beszélek. Mint földtulajdonos annyira a hazámhoz kötve mint azon 40 esztendős fa, melyet kivenni megszokott helyéről annak halála nélkül alig lehet, nékem »itt élnem halnom kell«... Van a Berettyó folyó partján 2000 négyszögöl szőlőskertem, melyben mintegy 300 darab kisebb nagyobb kiültetett gyümölcsfa van, a kertészeti működésemnek fő tere. Itt működök 4 év óta, de csak kis körben, csaknem a magam számára oltogatok, 350 darabot oltottam fás szemzés, sípolás vagy párosítással, a földszinti ékezéshez, mely tetemes hajladozással jár alkalmatlan vagyok, így a szőlő oltását is napszámosokkal tétetem ... Van továbbá házam és 400 hold saját földbirtokom, melynek 2/3-át örököltem és 1/3-át szereztem, fele földemnek szántóföld, ez jövedelmemnek valódi alapja..."

6 1 Az OTKA támogatásával készült. (OTKA nyilvántartási szám: T 019540.) 2 BODAKI FODOR Zoltán - BODAKI FODOR Zsigmond: Mezőtúr város története (896-1944.) kötet. - Mezőtúr, 1978. Városi Tanács: - FARAGÓ Bálint: A mezőtúri református egyház története 1530-1917. - Mezőtúr, 1927.; - PIKÓ Pál: A Mezőtúr-mesterszállási ármentesítő és belvízszabályozó társulat monográphiája. - Mezőtúr, 1901.; - FODOR Zoltán-FODOR Zsigmond: Régi mezőtúri térképek 1773-1818. - Mezőtúr, 1973. (Kézirat a Városi Könyvtár kézirattárában.); - TÓTH Dezső: A hevesnagykunsági református egyház múltja. Debrecen, 1942.; stb. 3 A mezőtúri református egyház születési és halotti anyakönyvei. 4 A MAGYAR korona országainak mezőgazdasági statisztikája. - II. kötet. Gazdacímtár. - Bp., 1897. Pesti Könyvnyomda Rt. - 214-215. p. 5 BERECZKI MÁTÉ (Bagyinszki) - Romhány (Nógrád vm.) 1824. szeptember 22. - Kunágota (Csanád vm.) 1895. december 9. - pomológus. 6 1871. június 28-án kelt levele Bereczki Mátéhoz. - A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára 184. Itsz. 405