H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Suba János: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a katonai térképeken (1782-1950)

vények geometriai középpontján haladnak keresztül. így a szelvénynegyedek már jól elférnek és kényelmesen kezelhetők a 40x50 cm méretű mérőasztaltáblán. A szelvénynegyedeket a felmérési szelvényen belül ismét csak égtájnegyedek betűjelével különböztették meg, például: Zone 17. Col. XVIII. Sec. NO. Blatt SO. 1917. január 1-től kezdődően módosították az 1:25 000 méretarányú felmérési szelvények jelölési módját is, és azokat: „ /1" - "/4" alátört számokkal jelölték, például az 5164/2, a korábban NW. betűjellel megkülönböztetett északnyugat fekvésű 1:25 000 méretarányú szelvény a hetvenötezresen belül. (6. sz. táblázat) A felmérési térképszelvények színes kéziratos formában készültek el. Egy szelvény mérete 76x56 cm, és 264 km

2-i területet fed le. A történeti Magyarország területét 1353 db felmérési szelvény fedi le. Jász-Nagykun-Szolnok megye területétét 35 darab szelvény fedi le, amelyek 6 oszlopban találhatók (7. sz. táblázat). A felmérés időpontja 1883-1884 volt. A megye területét ábrázoló felmérési szelvények közül 22 darab eredeti kéziratos formában ann meg a Hadtörténelmi Térképtárban a hozzátartozó felmérési segédanyagokkal (oleátákkal) együtt. (8. sz. táblázat). 1:75 000 méretarányú részletes térképmű (Spezialkarte): a Habsburg Birodalom III. katonai felvételének a legrészletesebb és legnagyobb méretarányú kiadásra szánt térképműve. 1873 és 1889 között készült el. A térképművet nagy részletgazdagság, jól olvashatóság, erőteljes ábrázolási mód jellemezte. Domborzatábrázolása csíkozásos, 100 méteres alapszintvonalakkal. Fekete színben sokszorosították. Egy térképszelvény mérete 50x37 cm, és 1056 km-i területet ábrázol. A történeti Magyarország területét 367 db a mai Magyarország területét 122 db szelvény fedi le. Az I. Világháborúban 1079 db szelvényre bővült. Jász-Nagykun-Szolnok megye területétét 12 szelvény fedi le, amelyek négy oszlopban találhatók (9. sz. táblázat). A III. katonai felmérés célja az 1:75 000 méretarányú - úgynevezett részletes térkép - gyors előállítása volt. Ezért a felmérés pontosságát is ez a követelmény szabta meg. A felvételkor előforduló hibák, torzulások, eltérések a 75 000 -es méretarányba redukálva eltűntek. A III. felmérés befejezése után - az 1:75 000 méretarányú térképek helyesbítése végett - szükségessé vált az eredeti felmérési szelvények helyszíni felülvizsgálata. A helyszíni megújítás (a reambulálás) 1895 -ig tartott. Ez után a helyesbítések - mind a terepen, mind a rajzasztalon (szobában) mindig ebben a méretarányban hajtották végre. így biztosították a térképmű aktualitását. Az állandóan javított térképeket folyamatosan adták ki. A Zone 15. Col. XXI. Hatvan und Gödöllő (4663) 1:75 000 méretarányú szelvény területét 1882-1883-ban mérték fel, 1885-ben adták ki. Először 1891-ben helyesbítették. Ezután 1891, 1894, 1897, 1900, 1901, 1910, 1912,1914 részleges helyesbítések szerepelnek az 1891, 1894, 1897, 1900, 1901,1904,1906, 1907, 1910, 1912, kiadású térképeken. A Zone 15. Col. XXII. Jászberény és Kál (4964) 1:75 000 méretarányú szelvény területét 1883-ban mérték fel. 1885-ben adták ki először. Helyesbítették 1889,1891, 1896, és 1910-ben. A Zone 15. Col. XXII. Besenyő und Tisza-Füred (4965) 1:75 000 méretarányú szelvény területét 1883-ban mérték fel, 1885-ben adták ki. Először 1891-ben helyesbítették. A különböző - 1897 1981, 1903, 1909,1914 kiadású térképeken még a következő helyesbítési évszámok szerepelnek: 1894, 1897, 1903, 1910,1914. A Zone 15. Col. XXIV. Tiszacsege (4966) 1:75 000 méretarányú szelvény területét 1883-ban mérték fel. Első kiadása 1885-ben volt.1891, 1896, 1899, és 1912, 1914-ben részben helyesbítették. A Zone 16. Col. XXII. Jász -Ladány (5064) 1:75 000 méretarányú szelvény területét 1883-ban mérték fel. 1885-ben adták ki először. 1895,1896,1897,1903,1905,1912,1914-ben adták ki. 1896-ban és 1907-ben részben helyesbítették. A Zone 16. Col. XXIII. Tisza-Roff (5065) 1:75 000 méretarányú szelvény területét 1883-ban mérték fel. 1885-ben adták ki először. 1890, 1896, 1903, 1905 1912, 1914 évi kiadásai vannak meg a Térképtárban. 1890,1896 és 1918-ban helyesbítették. A Zone 16. Col. XXIV. Püspökladány (5066) 1:75 000 méretarányú szelvény területét 1883-ban mérték fel. 1885-ben adták ki először. 1890, 1899, 1905, 1906, 1907, 1909, 1912 évi kiadási vannak meg a térképtárban 1890., 1899-ben helyesbítették. A Zone 17. Col.XXII. Szolnok (5164) 1:75 000 méretarányú szelvény területét 1883-ban mérték fel. 1885-ben adták ki először. 1889, 1904, 1908, 1910, 1914-es kiadásai vannak meg a Térképtárban. 1898,1910,1912,1914-ben helyesbítették A Zone 17. Col. XXXIII. Kisújszállás und Mezőtúr (5165) 1:75 000 méretarányú szelvény területét 1883-ban mérték fel. 1885-ben adták ki először. 1886, 1890, 1896, 1897, 1906, 1910, 1913, 1914 évi kiadásai vannak meg. 1886, 18890, 1896, 1897, 1910, 1913-ban helyesbítették. A Zone 17. Col.XXIV. Biharnagybajom és Szeghalom (5166) 1:75 000 méretarányú szelvény területét 1884-ban mérték fel. 1887-ben adták ki először. Részlegesen helyesbítették 1896,1899,1903, 1906, 1912-ben A Zone 18. Col.XXII. Tisza -Inoka (5264) 1:75 000 méretarányú szelvény területét 1883-ban mérték fel. 1885-ben adták ki először. 1887,1894, 1898, 1901, 1908, helyesbítései vannak. A Zone 18. Col. XXIII. Szarvas (5265) 1:75 000 méretarányú szelvény területét 1883-ban mérték fel. 1886-ben adták ki először. 1890,1895,1897, 1899,1907,1912,1918 kiadásai vannak meg a Térképtárban 1894, 1899, és 1918-ben helyesbítették. Közép-Európa általános térképe 1:200 000 (Generalkarte von Mitteleurópa) 282 szelvényből álló térképmű Eredetileg az Osztrák-Magyar Monarchia haditérképének készült 1887-1913 között. Erre a célra nem teljesen felelt meg: kis méretaránya miatt a harcvezetésére csak részben volt alkalmas. A térkép az utak és a települések részletes és jól áttekinthető képét nyújtotta, a domborzatrajza csak a felszín jellegét adta vissza. A négyszínű szelvények mérete 38x56 cm, és 8450 km-i területet ábrázolnak. Magyarország területét 61 db szelvény fedi le. A térkép a topográfiai viszonyokról nyújtott jó áttekintése miatt továbbra is sokoldalú tudományos és gyakorlati használhatóságot biztosított. A kétszázezres térképeket a hetvenötezres szelvénybeosztásnak megfelelő földrajzi fokhálózattal látták el. A foktérképszelvény alakja szimmetrikus trapéz. Oldalai - a hetvenötezres szelvények szerkezetétől független, önálló poliéder szerkezetüknek megfelelően - egyenes vonalak. A kétszázezres térképszelvény szintén elemi egysége a poliéder vetületnek, bevezetésével alakult ki a vetület kettős jellege. A szelvények magassága 55,50 cm és átlagos szélessége 38 cm. A kétszázezres térkép (General-karte) szelvényeinek fedőterülete 2 oszlopban, illetve 4 sorba elhelyezkedő 8 darab hetvenötezres szelvény fedőterületét öleli fel. A kétszázezres szelvények kiterjedése szélességi és hosszúsági értelemben egyaránt 1-1 fokot, azaz a szelvény területe egy foknégyszög, és a szelvény neve ennek megfelelően foktérképszelvény (Grandkartenblatt). A szelvényeket 30' perces (fél fokos) értékű meridiánok és szélességi körök határolják, Ennek megfelelően kerek fok értékű meridián a szelvény középmeridiánja, és a kerek fok értékű szélességi kör a szelvény közép szélességi köre. A szelvény megjelölésére ezek a fokértékek szolgálnak. Elől a meridián, 371