H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)
Suba János: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a katonai térképeken (1782-1950)
le (4. sz. táblázat). A térképek egyszínű fekete rézkarc nyomatok, nagyon finom vonalakkal, plasztikus domborzatábrázolással. Méretük: 29,5x42 cm. Az 1:288 000 méretarányú általános térképeket - ez a felmérési méretarány 1/10 - tartományonként készítették el. 10 A különféle tartományok általános térképműveinek szelvényezése, illetve az általános és részletes térképművek szelvényezése között nincs összefüggés. Magyarországot ábrázoló térképmű 17 (l.-XVII.) szelvényből áll, amely négy sorban és négy oszlopban helyezkednek el. Bonne féle vetületben adták ki. A szelvények fekvő téglalap alakúak, melyeknek méretét mindig az adott térképmű céljának legmegfelelőbben választották meg. A térképek egyszínű fekete finoman metszett rézkarcok. A szelvények mérete 54x31,2 cm nagyságúak, amelyek 114x91 km nagyságú területet fednek le. 1858-tól jelentek meg különböző kiadásai. 1861., 1869., 1870., 1872., 1874. években. Jász-NagykunSzolnok megye területe a VII.(Erlau) és a XI. (Szolnok) számú szelvényen található. Közép-Európa 1:300 000 méretarányú általános térképe (General-Karte von Central-Europa' 1 ) 207 szelvényből áll. A térkép három színű: a vázrajz, vízrajz, és a névrajz fekete. A csíkozás barna, erdő zöld színű. Jász-Nagykun-Szolnok megye területe az L 8 (Szolnok) jelzésű szelvényen található, amelynek kiadási éve 1873. Ezt a térképművet az 1:200 000 méretarányú térképmű váltotta fel, ahogy a szelvényei elkészültek, ezt a méretarányt nem újították fel. Az Osztrák-Magyar Monarchia katonai (menet)úttérképe 1:300 000 méretarányban készült el 1877-1909 között. 12 A hadviselés szempontból az egyik legfontosabb esemény a menet, a felvonulás, az ellenfél elérésének csatára, ütközetre való kényszerítésének mozzanata. A térkép is ezt a cél szolgálta, hiszen a XVIII. századi koalíciós háborúk hadseregeit is térképek alapján mozgatták. A menetek tervezésének és megszervezésének egyik eszköze a (menet) úttérkép. Méretarányánál fogva nagy terület közlekedési viszonyairól (hírközléseiről) az idő függvényében nyújt áttekintést. Az egyszínű (fekete) térképszelvények csak a közlekedésről, utakról, közlekedési objektumokról és a hírközlésről adnak felvilágosítást. A települések névmutatói táblázatokba van szedve országonként, tartományonként. A menettérképet együtt használták a többi katonai térképművel. Jász-Nagykun-Szolnok megye területe az L. 8. (Szolnok) jelzésű szelvényen található, amelynek kiadási éve 1877. Magyarország III. katonai felvételét I. Ferenc József császár rendelte el. 1869-től 1887-ig tartott a birodalom felvétele. A felvételi szelvények 1: 25 000 méretarányban, poliéder vetületben ferroi kezdőmeridiánnal (Ferro-(hierro)-kanári szigetek) készültek. Geodéziai alapját a megfelelő számú csillagászati helymeghatározás, a teodolitokkal meghatározott háromszögelési hálózat, és a trigonometrikus magasságmérés alkotta. Domborzatábrázolása geometriai csíkozással történt, szintvonalakkal és a magassági pontok adataival kiegészítve. A felvételi szelvények képezték alapját az 1:75 000 méretarányú térképműnek. Ezért nem kerültek kiadásra, csak az I. Világháború alatt sokszorosították fekete színben. A III. felmérésből szerkesztették meg az Osztrák-Magyar Monarchia térképműveit. Amelyek alapját a monarchia III. katonai felvételének 1:25 000 méretarányú felvételi szelvényei képezték. Ezek alapján készült el a csapatoknak az 1:75 000 méretarányú részletes térképmű (Spezialkarte), a hadvezetés számára a Közép Európa általános térképe 1:200 000 (Generalkarte von Mitteleurópa) és a 10 Administrativ- und General-Karte des königreiches Ungarn, Hadtörténelmi Térképtár: B.IX. a. 521. és B. IX. a 521/1-6. 370 felsőbb hadvezetés számára a Közép-Európa áttekintő térképe (Übersichtskarte von Mitteleurópa) 1:750 000 méretarányban. Az 1:75 000 és az 1:200 000 méretarányú térképeket a polgári életben is használták. Mint térképészeti alapanyag minden egyéb térképnek az alapja volt. A harmadik katonai felmérés szelvényezéséről is szólnunk kell. A szelvények megtartották a második katonai felmérés során a jól bevált szelvényezés elvi elrendezését: a szelvények sorokba és oszlopokba történő sorolását. A térképezésre kerülő területet - a részletes térképszelvény kiterjedésének megfelelően - szélességi értelemben 15' (perc), és hosszúsági értelemben 30' (perc) sűrűségű földrajzi fokhálózattal borították, így alakult ki a szelvényhálózat. A szelvényhálózat sorait - akkori elnevezés szerint öveit (Zone) - északról dél felé haladva 1-től kezdődően arab, oszlopait (Colone) pedig nyugatról kelet felé haladva l-től kezdődően római számokkal jelölték. Kezdetben a szelvényhálózat 37 sorból illetve 35 oszlopból állt. Hazánk mai területe a 11-23. jelű sorok illetve a VIII-XXVIII. jelű oszlopok körzetében fekszik. Szolnok például a Zone 17. Col.XXII. Szolnok elnevezésű hetvenötezres szelvényen található. Az 1:75 000 méretarányú térképszelvényeken sem földrajzi sem egyéb hálózatot nem tüntettek fel. Az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháború alatt - a hadszíntér területének kibővülésével - „kinőtte" a fentebb ismertetett szelvényezést A háború alatt haditérképezésre kerülő területek túlnyúltak a szelvényezés északi szegélyvonalán. Ezért 1917. január 1-től kezdődően a szelvényezést módosították. A szelvényhálózattal borított terület újabb nyugati szegélyvonalát a Ferrótól keletre levő 6 fokos meridián, újabb északi szegélyvonalát a 60. szélességi kör képezte. Ennek meg felelően a korábbi l-es sor a 35..-ÖS számot, és az eddigi l-es oszlop a ..43-as számot kapta. A legészakibb szelvénysor 00.. és a legnyugatibb szelvényoszlop ..01 jelölést kapta. A szelvényjelölésben elhagyták a sorra és oszlopra történő „Zone" és „Col." utalást. A szelvényeket egyszerűen egy négyjegyű számmal jelölték, ennek első két száma a sor, második két száma az oszlop a jele, amelyben a szelvény található. A sor és az oszlop jele az olvasás rendjének megfelelően követik egymást, tehát először a sor, majd a soron belüli helyzet jelölésére az oszlop jele következik. Hazánk mai területe a 45..-.57.. jelű sorok illetve az. ..50-..70 jelű oszlopok körzetében fekszik. Ezzel az újabb szelvényjelöléssel a példakénti Szolnok szelvény megnevezése: 5164 „Szolnok" egyszerű alakra változott. Az átszámítás módja a korábbi: „Zone 17 Col. XVIII. alakból a következő: Zone 17 (17 + (35-1)= 51, Col XXII. + (43-1) = 64. (5. sz. táblázat) A részletes térképszelvények fedőterületét négy részre osztva adódnak a szélességi értelemben 7,5 perc és hosszúsági értelemben 15 perc kiterjedésű 1:25 000 méretarányú felmérési térképszelvények (Aufnahmessection), melyeket az égtájnegyedek német nevének kezdőbetűivel különböztettek meg: NW.= északnyugat, NO. = északkelet, SW.= délnyugat, S0.= délkelet. Hálózat az 1:25 000 méretarányú térképre sem került. A felmérési szelvények magassága 55,50 cm és átlagos szélessége 76 cm. Ekkora szelvényekkel - ha a szegélyt is figyelembe vesszük- rendkívül körülményes lenne terepfelmérést végrehajtani. Ezért négy részre osztották a felmérési szelvényeket is, és így nyerték a szélességi értelemben 3,75' perc és hosszúsági értelemben 7,5' perc kiterjedésű felmérési szelvénynegyedeket (aufnamsblatt) Az osztóvonalak az egyes felmérési szel11 Hadtörténelmi Térképtár: B.ll. a. 38. 12 Hadtörténelmi Térképtár: B.IX. c. 2.
