H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Suba János: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a katonai térképeken (1782-1950)

nai felvételi szelvényeinek tartozéka volt, és tartalmazta mindazokat az adatokat, amelyeket nem tudtak a térképen ábrázolni, de katonai szempontból fontosak voltak. Katonailag fontos adatokat - a felvonulás, élelmezés, az állások megválasztása, a téli szállások kijelölése stb. - az adott idó'szakban csak az országleirás biztosította. Az országleírást az Udvari Haditanács 1764. máj.13-i rendelete szabályozta. Táblázatos formában, előre elkészített nyomtatványokon, egységes szempontok alapján a felvételi szelvényekhez igazodva rögzítették az országleírási adatokat.

6 (2. táblázat.) Az I. katonai felmérés felhasználásával több kisebb méretarányú térképmű készült el. 1785-ben Neu ezredes irányításával készült el a Magyar Királyság 1:115 200 méretarányú térképművé.

7 Egy-egy szelvény 9 sorba és 4 oszlopba elrendezett 36 darab felvételi szelvény fedőterületét öleli fel. Az álló téglalap alakú szelvény a térkép méretarányában 9,6x14,4 mérföld (72,825x109,237 km) kiterjedésű. A térképmű 39 egész illetve országhatármenti csonka térképszelvényből áll, melyeket az olvasás rendjének megfelelő módon 1-től 39ig terjedő sorszámozással jelöltek. A Jász-Nagykun-Szolnok megye területe a 23 és a 24 zámú szelvényeken található. A másik szintén Neu ezredes irányításával készült el 1782-1784 között, amelynek címe: „Magyar királyság földrajzi térképe".

8 Méretaránya 1: 192 000. A 37 szelvényből álló térképmű színes kéziratos szelvényeinek mérete 64 x 47,5 cm. A Jász-Nagykun-Szolnok megye területe a 11., 12., 19., és a 20. számú szelvényeken található. A XIX. század végére alakult ki a Habsburg Birodalom térképezésének szervezeti kerete a Bécsi Katonai Földrajzi Intézet, amely több mint egy évszázadon át ontotta a térképeket. A Bécsi Katonai Földrajzi Intézet (Militargeographisches Institut, MGI.) elődje a Milánóban 1800-ban alapított „Deposito della guerra" „...haditörzs..." és az 1802-ben Napóleon által létrehozott „Corpo militare ingegneri geografi" „...katonaföldrajzi mérnöktörzs...", amelynek feladata a Lombardia és Velence tartományok feltérképezése volt. E tartományok 1814-ben osztrák fennhatóság alá kerültek. „Instituto geografico militare" „...katonaföldrajzi intézet..." néven 1818-ban újjászervezték és a bécsi vezérkar alá rendelték. Szolgálati nyelve az olasz volt. Az intézet addig Milánóban maradt, míg az osztrák fennhatóság alatt lévő olasz területek térképezését be nem fejezte. 1839. jan. 7-én Bécsbe települt, ahol a vezérkar topográfiai-litográfiái irodájával egyesült. 1840. jan.1-én mint MGI. megkezdte működését. A Katonai Földrajzi Intézet a vezérkari főnök utján a hadügyminiszternek volt alárendelve. Feladata a hadsereg részére szükséges térképművek, és egyéb térképészeti anyagok előállítása volt. Az Intézet tevékenyen bekapcsolódott a nemzetközi tudományos életbe is. A Bécsi Katonai Földrajzi Intézet Európa legnagyobb térképészeti intézete volt. Egy intézetbe egyesítette a Habsburg Birodalom összes geodéziai, topográfiai, kartográfiai és térképésztechnikai munkáit. Monopóliuma miatt bukott el Tóth Ágoston terve az önálló magyar topográfiai intézet felállítására. Sok kiváló szakembert képzett ki, akik a monarchia utódállamaiban magas szinten vitték tovább a topográfiai munkákat. I. Ferenc császár rendelte el a Habsburg Birodalomd 806-1869) és benne Magyarország katonai felmérését, ami hazánk mai területén 38 évig tartott (1829-1867). A II katonai felmérés 1:28 800 méret6 A megye területét is érintő Jászkunság és Külső-Szolnok megye országiéirasának magyar fordítását közli: Cseh Géza: A Jászkunság és Külső-Szolnok megye leírása (1782-1785), Jász-Nagykun-Szolnok megyei Levéltár közleményei I. Szolnok 1995. arányban Cassini-Soldver vetületi rendszerben történt. Geodéziai alapját egységes háromszögelési láncolatrendszer alkotta. A vetület és a háromszögelés kezdőpontja a bécsi Szent István templom tornya volt. Módszere a grafikus háromszögelés és a mérőasztalos felvétel volt. Domborzatábrázolása a Lehman-féle csíkozás volt. Egységes jelkulcsot 1827-től használták. A térképszelvények mérete 63x46 cm. Magyarország területét 471 szelvény fedi le. A II. katonai felmérés szelvényei nyomtatásra nem kerültek, 1854-ig titkosak voltak. A derékszögű szelvényezésnél alkalmazott szelvényméretet a felmérési szelvények esetében változtatás nélkül átvették az első katonai felmérés szelvényezéséből. Ennek megfelelően a felmérési szelvény fekvő téglalap alakú, melynek kiterjedése a természetben 9 600x6 400 öl. A Habsburg-birodalom területét ennek a szelvényméretnek megfelelő szelvényhálózattal borították. A kezdő központi szelvényt úgy helyezték el, hogy bécsi István templom tornya, az egész térképezési rendszer kiindulási pontja ennek a kezdő központi szelvénynek a geometriai középpontjába essék. A szelvényhálózat nyugati szegélyvonalát megközelítőleg Innsbruck földrajzi hosszúságában, északi szegélyvonalát pedig Varsó földrajzi szélességétől valamivel északabbra helyezték el. Az így kialakított szelvényhálózat borította be a Habsburg-birodalomnak az akkori - pontosabban az akkori katonai-politikai várakozásoknak megfelelő - teljes területét. A szelvényhálózat sorait északról dél felé növekvő arab, oszlopait pedig nyugatról kelet felé növekvő római sorszámozással jelölték. Az egész Birodalomra kiterjedő szelvényezést és a Cassini-„vetületet" használták fel Felső-Ausztria, Alsó-Ausztria, Salzburg, Tirol, valamint a Magyar Királyság felmérési térképműveihez. Hazánk mai területe a birodalmi szelvényezésben a 40-66. jelű szelvénysorok illetve a XX-XLVIII. jelű szelvényoszlopok által borított területre esik. Szolnok például: Colonne XXXVII. Section: 53, jelű szelvényen található. Jász-Nagykun -Szolnok megye területét hat oszlop (XXXV.- XL) 34 szelvénye fedi le. (3. sz. táblázat). A megye területet 1859—1864 között mérték fel. A II. katonai felmérésből készült el 1869 és 1881 között az 1:144 000 méretarányú részletes térképmű.

9 A Habsburg-birodalom területéről az egész Birodalomra kiterjedő, egyetlen összefüggő - a felmérési méretarány 1/5-ében készülő - 1:144 000 méretarányú részletes térképmű készítését tervezték. A végrehajtás során azonban a Habsburg Birodalom részletes térképeit tartományonként, kisebb térképművekként adták ki. Ezek a tartományonkénti térképművek azonban egymástól nem függetlenek, mivel az egész Birodalomra kiterjedő egységes szelvénybeosztásban - és vetületben - készültek. A részletes térképek szelvényjelölése azonban független a felmérési szelvények jelölésétől, és nem is egységes. Az egész birodalom területén oszlopokba és sorokba rendezett jelölést egyedül a történelmi Magyarország részletes térképművének esetén alkalmaztak: itt az ország területére eső 17 oszlopot nyugatról kelet felé haladva A-tól R-ig nagybetűkkel (az oszlopjelek között a J betű is szerepel), az ország területére eső sorokat pedig - számuk szintén 17 - északról dél felé haladva 1-től 17-ig arab számokkal jelölték. Hazánk mai területe a C-M. jelű oszlopokban illetve a 4-12. jelű sorokban található. Annak a szelvénynek a jele, amelyen például Szolnok fekszik H.8. Jász-Nagykun -Szolnok megye területét nyolc szelvény fedi 7 Hadtörténelmi Térképtár: B.IX. a.528/1 -a. 8 Geographische Charte des Königreichs Ungarn. Hadtörténelmi Térképtár B.IX. c. 1002. 9 Specielkarte des königreiches Ungarn, Hadtörténelmi Térképtár: B.IX. a. 531. 369