H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Szakái Aurél: Dudások a Közép-Tisza vidéken

/. kép. Alföldi dudás 1842 Barabás Miklós rajza után A. H. Payne metszete (Barabás Miklós 1852. XVIII. tábla és Vayerné Zibolen Ágnes 1978. 21. kép alapján} ja, nyomkodta, azzal irányította. Egyedül játszott este, bent a konyhában. Elhallatszott messzire. Kocsis József, 50 éves forma kocsis, esténként néha dudált".

60 Nagyon halovány emlékek ezek, de még a cigányzene és a rezesbanda divatja idején is feltűnt egy-egy dudás Tiszafüred környékén. A Hajdúság, Hortobágy, Nagykunság és Sárrét vidékén használt dudáról, mint hangszerről nagyon keveset tudunk. Az elbeszélések alapján csupán az állítható, hogy a tömlő eredete miatt kutyabőrduda és kecskebőrduda különböztethető meg. A tömlőt a dudás a hóna alá fogta, egy facsövön keresztül tudta felfújni, s a sípszár fából készült.

61 Ilyen kutyabőr tömlős és szájjal fújt dudáról szól az a dévaványai dudanóta, melyet Sárosi Bálint népzenekutató 1967-ben gyűjtött. „Ángyomasszony kutyát lopott, Nekem abból dudát csináltatott. Süsse meg kend, ángyomasszony, Hisz még morog, mikor fúvóm."

62 59 Béres András szíves közlése 60 Majlinger Ferenc juhász /1923, Tiszafüred/ közlése. 61 Ecsedi István én.136.; Szűcs Sándor 1977a.199. 62 Csoóri Sándor, ifj. 1986.14. ;MTA Zenetudományi Intézet AP 6437L 63 Sőregi János - Lükő Gábor 1941.30-31. és 12. kép 260 A debreceni Déri Múzeum gyűjteményében lévő juhbőrös, kecskefejes duda sajnos palóc területről, s nem a Hortobágy vagy a Tiszántúl vidékéről származó hangszer.

63 A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kecskefejes dudája vélhetően az Alföld északi peremvidékéről, talán a Galga folyó környékéről került jelenlegi őrzési helyére. így ez is a palóc duda témakörébe tartozó példány.

64 A vizsgált terület dudájáról többet csak újabb elbeszélő források bevonásával és ábrázolások segítségével tudhatunk meg. Három olyan dudás képről tudunk, amely a Közép-Tiszavidékkel kapcsolatban megemlíthető. Az első kettő a magyar Alföldre jellemző tájat és viseletet ábrázol. A harmadik egy sárréti kondáskürt rajza. Az első alföldi vonatkozású kép Barabás Miklós 1842-ban készített „egy dudást" ábrázoló tusrajza. Ezt A. H. Payne metszeteként 1843-ban, 1844-ben és 1852-ben felhasználták különböző magyar és német nyelvű irodalmi művek illusztrálására.

65 (1. kép) A subás, fiatal dudás faragott dudafej nélküli, csupasz bőrtömlős, kissé vaskos kettős sípszáras, egyenes fabordós dudát fúj. Az ábrázolás hitelességét erősíti, hogy August Gerash 1850 körül rajzolt és táncoló Sáros vármegyei parasztokat megörökítő képén - a bordót kivéve - ugyanilyen dudát láthatunk.

66 2. kép. Alföldi dudás 1858 körül. Lotz Károly festménye után Marástoni József nyomata. (Ország Tükre 1860. 24. szám 342-343 és Gerszi Teréz 1960. 97. kép alapján) 64 Hankóczi Gyula 1998.148-150. 65 Vayerné Zibolen Ágnes 1978.127.132.154-155.; Iris 1843.110-111. közötti tábla; Emlény 1844.194-195. közötti tábla; Bilder-Album aus Ungarn 1852.XVIII. tábla.; Szakái Aurél 1992.337-338. 66 Pesovár Ernő 1972.4. kép; Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Képcsarnok, Budapest:4356.