H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Szakái Aurél: Dudások a Közép-Tisza vidéken

A második alföldi dudásábrázolás Lotz Károly 1858 körül készült Aratóünnep című festménye, melyet Marastoni József kőre rajzolt és Szénagyűjtés címmel 1862-ben kinyomtatták.

67 (2. kép) A táncoló párnak dudáló férfi kezében olyan típusú dudát látunk, mint a Barabás Miklós féle képen. Meg kell jegyezni, hogy a Lotz Károly festményen, a Marastoni nyomattal ellentétben, a két hengeres csőből álló sípszár különböző hosszúságú és nem válik el egymástól. A Szűcs Sándor által lerajzolt, s a valószínűleg a XIX. század második feléből való karcolt díszítésen kecskeduda mellett mulató legények láthatók.

68 (3. kép) A dudásnál - a korábbi alföldi képekkel ellentétben - már kecskefejes duda van. A tömlő csupasz, a sípszár alul tölcséresedő. A bordót nem ábrázolta a karcolás alkotója. jgaBpaa azangfi \x?\ nzfcn fsz^^

7 3. kép. Kecskeduda mellett mulató legények. Sárréti kondáskürt karcolt díszítésének részlete. Szűcs Sándor rajza. (Szűcs Sándor 1946. 118.; 1969. 187. alapján) Az Észak-Tiszántúlon a XVIII. század végén és a XIX. század elején csárdai, kocsmai, házimulatságok kapcsán figyelhető meg a duda használata. A XIX. század első felében verbuválásnál is felhangzott dudazene. A XIX. század közepén a dudások és vándordudások fő szereplési helye a csárdák mulatságai, de fonókban és lakodalmakban is muzsikáltak. Leginkább parasztok, pásztorok és betyárok kedvére dudáltak. Néhányukat ördöngősnek tartották. A leghíresebb dudások az 1870-80-as évek körüli időben meghaltak. A századfordulón és később már csak kéregetésre, egyéni szórakozásra használták a dudát, de egyre ritkában. Néhány dudált dal szövegét ismerjük, de zenei anyaguknak nem maradt nyoma. A vizsgált területen Mezőkövesd és környéke dudásait ismerjük a legjobban. Ez főleg Hankóczi Gyula hangszertörténeti és néprajzi 4. kép. Vékony János dudás a Magyar Rádióban I938ban. Körülötte balról jobbra: Ortutay Gyula, Seemayer Vilmos, Lajtha László és Bartók Béla (Dömötör Tekla, 1978.; MTA Néprajzi Kutatóintézet Bp.) kutatásainak köszönhető.

69 Az 1880-as években még közel 60 dudás élt Mezőkövesden, akik nem csak a dudálásból éltek, napszámba is jártak.

70 Mezőkövesd vidékén kutyadudásoknak nevezték őket.

71 Név szerint emlegetik: Bartha Mihály, Pázmándi Mihály, Sallai József Cseki, a Ciné melléknevű Urbán, Vámos Gáspár, Vékony Mátyás, Vékony János Jancsó dudást és még Csúcsom, Dácsi és Csima ragadványnevűeket is.

72 Legjobban Vékony János Jancsó kutyadudást ismerjük. Mezőkövesden született 1864-ben. Foglalkozása órás. Apai nagybátyjától, Vékony Mátyástól tanulta a dudálást és dudakészítést. Kövesden és a környező falvakban muzsikált. Híres dudás volt. Utoljára 1929-30 körül játszott lakodalomban. A Pátria lemezsorozat számára 1938 januárjában felvételt készítettek dudajátékáról Budapesten.

73 Ekkor készült a Magyar Rádióban az a fénykép, amelyen Vékony János társaságában Ortutay Gyula, Bartók Béla, Lajtha László és Seemayer Vilmos látható.

74 (4-5. kép) Vékony Jánost lefényképzete még valamikor Ébner Sándor és 1948-ban K. Kovács László™ (6. kép) Vékony János dudálásának hangfelvétele 1929-ből Lajtha László gyűjtésének köszönhető.

76 A Pátria felvételeken is hallhatjuk Vékony játékát.

77 Az utóbbi felvételt Bartók Béla kottázta le.

78 Néhány dudautánzással együtt ennyi emléke maradt fenn a mezőkövesdi kutyadudások zenei repertoárjának.

79 A Mezőkövesd környéki falvakból is ismerünk dudás emlékeket. A századfordulón kisebb összejöveteleken dudára mulattak Besenyőteleken.

80 Szihalom dudása Farkas Mátyás Kisa földműves századunk első évtizedében halt meg.

81 Egerlövőn és Mezőnagymihályon szintén ismerték a hangszert. Tárd dudása az 1870-80-as években Szemán József /vagy János/. Mezőkeresztesen ismeretlen nevű dudás élt az 1920-as évekig. A múlt század végén Novaj bőrdudása Nagy Ignác Pupt?

2 Tibolddarócon a századfordulón dudazene szólt a szegényebbek lakodalmán.

83 Bükkzsércen ismeretlen nevű dudás élt ugyan67 Gerszi Teréz 1960.182.,97. kép; Magyar Nemzeti Galéria 85.30.T.; Ország Tükre 1862.342-343.; Szakái Aurél 1992. 338. 68 Szűcs Sándor 1946.118.; 1969.187.; 1977b.281. 69 Hankóczi Gyula 1982.; 1988. 70 Herkely Károly 1939.125.; Hankóczi Gyula 1988.705. 71 Herkely Károly 1939.101.; Hankóczi Gyula 1982.819. 72 Hankóczi Gyula 1982.820. 73 Herkely Károly 1939.101.; Moruay Péter 1948.1.; Manga János 1968.148.; Somfai László 1981.8,15.; Hankóczi Gyula 1982.820-821. 74 Rádió Élet 1938.3. szám 7.; Ethnographia 1978.179.; MTA Néprajzi Kutató Intézet, Budapest 75 76 77 78 79 80 81 82 Hankóczi Gyula 1982.3. kép; 1988.7. és 8. kép ill. még a Néprajzi Múzeum, Budapest:F.95.124., F.95.126-128. számú fényképe. Néprajzi Múzeum, Budapest, Zenei Gyűjtemény: Múzeumi Henger 2383b-c, 2384b d. Másolata MTA Zenetudományi Intézet, Budapest, ugyanezzel a jelzettel. Pátria lemezek F.l.a./lemezl a,b,c, a-d. Újból kiadva Somfai László 1981.5. lemezoldal 1 /ad. Somfai László 1981. lejegyzésfüzet 33-34.vö.Hankóczi Gyula 1982.1. kotta Vö. Hankóczi Gyula 1982.2. és 3. kotta; 1988.44. és 46.jegyzet MNA 178. Besenyőtelek Hankóczi Gyula 1982.820..821. Hankóczi Gyula 1988.706. 261