H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Örsi Zsolt: A kártya a magyar néprajzban

A kártyajátékok gyűjtésénél az alábbi szempontokat javaslom alkalmazni:

53 1. mivel játszanak: milyen típusú kártyákat használnak játékra, ezeket mióta ismerik, hol szerzik be őket 2. milyen alkalmakkor a) rituális: adventi időszak, halottvirrasztás, búcsú, b) profán: otthon, istálló, pincézés, közterek, vásár, kocsma, kártyaterem, munkahely, katonaság, közintézmények, utazás közben, nyaralás 3. milyen időszakokban: évszakok, a hét napjai, a nap órái szerint 4. résztvevők: aktív és passzív jelenlévők 5. a kártyapartik lefolyása: helyválasztás, emelés, osztás, a játék, utolsó parti 6. miben játszanak: tétek 7. mit játszanak: a kártyajátékok és időbeli változásuk (célszerű kérdőívezni) a) milyen játékot tud játszani b) sorolja fel az összes kártyajátékot, amelynek ismeri a nevét c) melyik az öt legkedveltebb játéka 8. milyen szerepei vannak a kártyának és ezek megítélése a) időtöltés b) szenvedély c) pénzkereset d) társas kapcsolatok erősítése e) pedagógiai szempontok f) jóslás g) bűvészet 9. A fenti szempontokhoz kapcsolódó rítusok, hiedelmek. E munkának is elsősorban figyelemfelkeltő és a további esetleges kutatásokat megalapozandó jellegét emelném ki. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a kártya és a kártyajáték a néprajztudományon belül nem eléggé tanulmányozott témakör, ezért további kutatások szükségesek eziranyban. Különösen azért, mert az egyre erőteljesebben globalizálódó világunk elsősorban az individualista játékokat részesíti előnyben, háttérbe szorítva a közösségi játékalkalmakat, amelyek így szép lassan kikopnak az életünkből, majd az emlékezetünkből. Irodalom Balassa Iván—Ortutay Gyula 1979. Magyar néprajz. Budapest Bálint Sándor 1980. A szögedi nemzet A szegedi nagytáj népélete III. in: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978-79/2. Szeged 1998. Ünnepi kalendárium. Szeged Bosnyák Sándor 1977. A bukovinai magyarok hitvilága, in: Hoppal Mihály (szerk.) Folklór Archívum 6. Budapest Csete Balázs 1957. Jászkiséri gyermekjátékok. Szolnok Dömötör Tekla-Kardos Tibor 1960. Régi magyar drámai emlékek I—II. Budapest Dömötör Tekla 1964. Naptári ünnepek - népi színjátszás. Budapest Eigen, Manfred-Winkler Ruthild 1981. A játék. Budapest Elekes Sándor 1895. Gernyeszegi babonák és népszokások, in: Ethnographia VI. 49-52. Falus Róbert 1980. Az antik világ irodalmai. Budapest Gál Kálmán 1895. Temetési szokások a Nyárád mellett, in: Ethnographia VI. 222-226. Gazda Klára 1980. Gyermekvilág Esztelneken. Bukarest Gárdonyi Albert 1903. Jobbágymulatságaink történetéhez, in: Ethnographia XIV. 358. Hathalmi Gabnai Ferenc 1909. Legrégibb kártyáink, in: Magyar Iparművészet XII. 260-277. Huizinga, Johan 1990. Homo Ludens (reprint). Szeged Jankó János 1893. Torda, Aranyosszék, Torockó magyar (székely) népe. Budapest 1892. Kalotaszeg magyar népe. Budapest Katona Imre 1962. Kártyajátékok-kártyázás kubikmunkán. in: Néprajzi Közlemények 3-4.sz. 91-98. Kiss Lajos 1981. A szegény emberek élete I—II. Budapest Kolb Jenő 1938. Régi játékkártyák és kártyafestők Sopronban, in: Soproni szemle 11/1-2. 52-65. 1939. Régi játékkártyák. Budapest Kovács Bálint 1895. A zágoni nép szokásai és babonái in: Ethnographia VI. 396. Kresz Mária 1948. A magyar gyermekjáték kutatás Budapest Kriston Vízi József 1985. Adalékok a bukovinai székelyek játékkultúrájához, in: Forrás 14/10. 35-43. Lips Július 1962. A dolgok eredete Budapest Lukácsi András 1985. Az egyik legősibb kultúrjelenség - a játék, in: Forrás 17/10.15-18. Magyar néprajz VI. 1990. Budapest Magyar néprajzi lexikon 1-5. 1977-1982. Budapest A magyarság néprajza I—

IV. én. Budapest Millar, Susanna 1973. Játékpszichológia Budapest Moskovszky Éva 1985. Játék és világkép in: Forrás 17/10.3-14. 52 Sándori. 1971,1977. 53 A kérdések kidolgozásánál Vasvári Zoltán 1994. munkáját vettem figyelembe. 253