H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Polgár Zoltán: Túrkeve-Csudabala Endrőd II. gázvezeték 8. sz. lelőhely 1998 július 1.-szeptember 15. (Előzetes jelentés I.)

évben kiadott térképen (1. térkép).

4 Az ásatási felület az egykori Csudabala falu nyugati szélén helyezkedett el (2. térkép).

5 A lelőhely a Berettyó magaspartján helyezkedett el, 4-5 méterre emelkedett ki az egykor vízjárta, mocsaras területből. A felső talajréteg (humusz és szubhumusz) kötött fekete föld, átlagosan 50-70 cm vastagságú volt. A talaj kötött volta miatt nem valószínű jelentős erózió. (Az 1. objektum, egy felszíni középkori ház alapozásának maradványa a mai talajszint alatt 15 cm-re jelentkezett, sajnos emiatt a munkagépek tönkre is tették.) A leletmentés során 149 objektumot tártunk fel melyek zömét szarmata és középkori gödrök adták. Három objektum, két gödör és egy épület - lakóház (?) - köthető a szkíta korhoz, a feltárt további 12 házból pedig 6 gepida 4 szarmata és a fennmaradó 2 középkori leletanyagot tartalmazott. Feltárásra került egy szarmata füstölő, egy Árpád-kori külső kemence és egy XVI. századi edényégető kemence, valamint a hozzátartozó agyagtisztításra és soványításra szolgáló gödör és árokrendszer. Előzetes jelentésünk első részében a 34. (gepida ház), 36. (gepida ház), 80. (szarmata ház), 80/k. (gepida kút), 82. (gepida ház), 91. (szarmata gödör), 121. (gepida ház), 138. (gepida ház) objektumokkal kívánunk foglalkozni. Az objektumok leírása 34. objektum, gepida ház (1. kép) Földbe mélyített, lekerekített négyszög alakú ház. Keleti fala tövében cölöplyukak. A ház padlója kemény, döngölt, benne több különböző méretű és mélységű ismeretlen rendeltetésű lyukkal. Mélysége 150 centiméter. Betöltése kevert, enyhén átégett réteg alatt hamus és szürke humuszos rétegek váltakoznak. A benne levő anyag mennyisége átlagos, közte fényezett fekete rombusz alakú bepecsételésekkel díszített töredék. A cső árkának északnyugati szélén nyitott 10 méteres rábontott szelvényben került elő. A ház betöltéséből különböző mélységekből 4 teljes kutya csontváza került elő, a kutyákat eltemették, legalábbis erre utal, hogy a csontok anatómiai rendben kerültek felszínre. 36. objektum, gepida ház (2. kép; I. tábla) Közel szabályos négyzet alakú gödörként jelentkezett a megnyesett felszínen, melybe északkeleti és délnyugati oldalán két jól elkülöníthető gödör (91. és 92. objektumok) rajzolódott ki. Már a felszín alapján látszott, hogy a ház gödre vágja a fent említett másik két gödröt, ez egyértelműen ki is derült a bontás során. A 91. gödör kb. 25 emel a ház gödre alatt végződik, míg a 92-es kb. 35 cm-re felette. A ház gödrének keleti és nyugati oldalának azok közepe táján egy-egy cölöplyuk található. A ház délkeleti sarka mellett belülről az oldalfalba egy kis fülkeszerűséget mélyítettek, ami egyértelműen a házhoz tartozik. A ház közepétől délkeleti irányban hat kisebb cölöp 4 Damjanich Múzeum Térképtár: Ballá Antal térképe: Pest-Pilis-Solt megyéről valamint a Jászságról, Nagykunságról és Kiskunságról 1798 vagy karólyuk szabálytalan elrendezésben eredeti funkciójuk nem tisztázható. 80. és 80/k. objektum, szarmata ház és gepida gödör (3. kép; II. tábla) Teljes kibontás után látszik, hogy a házból csupán annak déli sarka maradt meg. A ház oldalvonalát szinte minden oldalon tönkretette a beleásott kút. A két objektum viszonyát az elkülönített leletanyag alapján lehet majd meghatározni. Felszíni enyhe elszíneződésben különbség alapján úgy tűnik, a kutat ásták bele a ház gödrébe. A kút gödre a felszínen 200-250 cm átmérőjű, kerekded alaprajzú. Lefelé tölcséresen szűkül. 400 cm mélységig bontottuk ki, de az alját nem értük el. A bontást az omlásveszély miatt ebben a mélységben abbahagytuk. 82. objektum, gepida ház (4. kép) A felszínen szabályos téglalap alaprajzú folttal jelentkezett. 15-20 centiméterre mélyed a ház gödre a földbe. Oldalfalai függőlegesek, alja egyenetlen, kissé déli irányba lejt. Lesározott, döngölt agyagpadlója van. A ház oldalfalai kissé szabálytalan vonalvezetésűek. Délnyugati és északkeleti oldalfalainak közepe táján egy-egy cölöplyukat találtunk, amelyek igen sekélyek, mindössze 10-15 centiméter mélységűek. A ház tetőszerkezete valószínűleg ágasfás-szelemenes volt. A ház északi sarkában kisméretű, nagyjából ovális alaprajzú tüzelőhely látszik mely nagyjából a ház négyszögén belül található, csak a keleti oldalon nyúlik ki néhány centiméterre. Egy karólyuk a ház hossztengelyében, középen, annak déli oldalán is található. A tüzelőhely platnija alig átégett, a közepén látszik egy kis folt. Alig 40-50 centiméter átmérőjű, platnija magasabban van a ház padlójánál. 91. objektum, szarmata gödör (2. kép; III. tábla) Hatalmas méretű (alján majd 300 cm átmérőjű) méhkas alakú gödör, melynek szájnyílása 120-130 cm. A metszetfal szinte pontosan kettészelte. Szerencsénk volt, mert a metszetfalból egyértelműen kiderült, hogy a ház (36. obj.) vágott bele a gödörbe. A felszínen kör alaprajzú gödör 80-90 cm-re mélyed az altalajba. Oldalfala erős ívben 40-50 centiméterre kiöblösödik. Alja vízszintesnek mondható. Úgy tűnik a gödör oldala ki volt tapasztva. Igen közepes leletanyag volt benne. 121. objektum, gepida ház (5. kép; IV-V. tábla) Megközelítőleg négyzet alaprajzú, félig földbemélyített ház. 80 cm mélységű, betöltése erősen paticsos. Homok, égett és hamus faszenes rétegek váltogatják egymást (erről munkafotó készült). Oldalfalai függőlegesek, bár kissé egyenetlenek. Alja lejárt, tapasztott, vízszintes, de több karólyuk látszik benne, a ház nyugati falában (az eddigiekhez hasonlóan) több bemélyedés látszik 5 A belterülettől kb. 6 km-re, Csudabala puszta Vadász-Bala nevű részén, a Holt-Berettyó két különböző korú, egymást metsző ágának déli, illetve nyugati partján dombháton terül el Bála (Csudabala) középkori falu. Örsi 1992 154