H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Polgár Zoltán: Túrkeve-Csudabala Endrőd II. gázvezeték 8. sz. lelőhely 1998 július 1.-szeptember 15. (Előzetes jelentés I.)

138. objektum, gepida ház (6. kép; VI—

VII. tábla) Téglalap alaprajzú félig földbemélyített lakóépület. Kb. 1/3 része a szelvényen kívülre nyúlik. 100 centiméter mélységű. Oldalfalai függőlegesek, alja vízszintes. A szelvényünkbe eső részen cölöplyukak nyoma nem látszik. Betöltése egynemű, agyagrögökkel kevert paticsszemcsés laza szerkezetű fekete föld. Igen bőséges leletanyag volt benne. Összefoglalás A település valószínűleg a magaspart vonalát követte, de ezt egyértelműen nem lehet megállapítani. Szerkezetét tekintve a házak kisebb csoportokban helyezkedhettek el (a feltárt hat ház is egy ilyen csoportot alkothatott). A házak használatának időtartamát nem lehet a leletek által megadott kb. száz éven belül pontosan meghatározni. Az épületek szerkezete a 34, 36, 80, 82, 121-es számúaknái egyértelműen ágasfás-szelemenes (a 80. számú objektumnál csak egy cölöplyukat találtunk meg az épület déli oldalának közepén, az északi oldalon elhelyezkedőt a később beásott kút szüntette meg, de a megmaradt cölöplyuk elhelyezkedése valószínűsíti az ágasfás-szelemenes szerkezetet). A 138. számú háznál a tetőszerkezetre utaló cölöplyukakat nem találtunk. A 36-os 82-es és 121-es objektumoknál az ágasfák a házak hosszanti oldalának közepén helyezkednek el. Kemencét vagy egyéb tüzelőberendezést, csak a 82. objektumban találtunk, annak északi oldalán, egy gyengén átégett aljú - feltételezhetően - kemence volt. Két esetben ásták a gepidák házaikat a korábbi szarmata település objektumaiba, mindkét objektumnál jól elkülöníthető a leletanyag és az alapján az objektumok keletkezésének ideje. 36. gepida ház és 91. szarmata gödör valamint 80. szarmata ház és 80/k gepida kút. Több házban fordultak elő ún. oldalfülkék (36, 121, 138), melyek funkcióját nem tudtuk meghatározni, mindhárom esetben jól láthatóan a házhoz tartoztak nem korábbi vagy esetleg későbbi objektumokról van szó. A 34, 36, 82,121-es számú épületek padlójába kisebb méretű cölöplyukak mélyednek, melyek talán a berendezési tárgyak lábainak lenyomatai, de ezt egyértelműen nem lehet eldönteni. A gepida településrészlet az előkerült leletanyag alapján az V. század közepétől a VI. század közepéig terjedő időszakra keltezhető.

6 A leletanyag jellemzően töredékekből állt, ami talán megengedi azt a feltételezést, hogy akkor kerültek az épületekbe, mikor azokat már nem eredeti funkciójának megfelelően használták. A 34. ház betöltéséből előkerült négy „kutyatemetkezés" is erre utal. A leletanyag legjellemzőbb darabjai a bepecsételt kerámiatöredékek, melyek a 121. (IV. tábla 1) és a 138. (VI. tábla 1-2) házakból kerültek elő. Jellegzetes anyag a besimítással díszített kerámia is: 121. objektum (IV. tábla 2, 5, 8). Megtalálhatóak a bekarcolt vonalköteggel, 121. ház (V. tábla 8; IV. tábla 3) és bekarcolt hullámvonalköteggel díszített darabok is 121. ház (IV. tábla 4 és 7). A leletanyag jellemzően szürke, szürkés-barna színű, apró kaviccsal soványított. Túlnyomó többségében gyorskorongon készültek az edények, kivételt képeznek ez alól a házikerámia kézzel formált töredékei, 36. objektum (I. tábla 5-6). A 80. objektumból (ház) előkerült szarmata leletanyag (II. tábla 1-3) segítségével tudtuk elkülöníteni a 80/k objektumot (kút) ami gepida kerámiát tartalmazott. A kevés előkerült edényperem alapján a legjellemzőbb forma az erősen kihajló perem (I. tábla 3-4; V. tábla 4, 6-7; VII. tábla 3, 5; VI. tábla 4, 5, 7-8). A csudabalai ásatáson feltárt gepida településrészlet a KözépTisza mentén előkerült telepek jellegzetességeit mutatja,

7 megtalálhatók benne az V-VI. századi gepida leletanyag jellemző darabjai, a feltárt épületek ágasfás-szelemenes szerkezetűek, a házakban megtalálhatók az oldalfülkék is. A település szerkezetét az ásatási terület méretei miatt sajnos nem lehet egyértelműen megállapítani, de feltehetőleg nem tér el az általánosan ismert típustól. Irodalom Benedek 1990 Cseh 1991 Benedek, Gy. Külső-Szolnok megyei oklevelek a XV. századból in: Zounuk a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. Cseh, J. A kora-népvándorláskori (gepida) telep. In: Régészeti ásatások Tiszafüred-Morotvaparton. Szolnok Megyei Múzeumi Adattár 32. 157-225. Cseh 1998 MRT! Örsi 1992 Cseh, J. Szarmata és gepida telepkerámia SzolnokSzandaszó'ló'sró'l. Múzemi Krónika V. évf. 1. szám 9-11. Jankovich, B. D.-Makkay, J.-Szó'ke, B. M. Békés megye régészeti topográfiája. A szarvasi járás IV/2. Szerk. Makkay, J. Bp. Magyarország Régészeti Topográfiája 8. Túrkeve földje és népe. Szerk.: Örsi, J. Túrkeve. 6 A leletanyag meghatározását dr. Cseh János végezte, segítségét köszönöm. 7 Cseh 1991; 1998 155