H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Polgár Zoltán: Túrkeve-Csudabala Endrőd II. gázvezeték 8. sz. lelőhely 1998 július 1.-szeptember 15. (Előzetes jelentés I.)

POLGÁR ZOLTÁN TÚRKEVE-CSUDABALA ENDRŐD II. GÁZVEZETÉK 8. SZ. LELŐHELY 1998. JÚLIUS 1.-SZEPTEMBER 15. (ELŐZETES JELENTÉS I.)

1 Kutatástörténet Jász-Nagykun-Szolnok megyében Mezőtúr és Túrkeve területén 1998-ban gázvezeték építését kezdte meg a MOL az ún. Endrőd II projekt keretében. A szolnoki Damjanich Múzeum régészei végezték a leletmentést a rendelkezésre álló kb. két hónap alatt. A csővezeték nyomvonalán elvégeztük az előzetes terepbejárást, melynek során 31 felszíni lelőhelyet találtunk. A lelőhelyek feltárására a MOL-lal kötött szerződés értelmében a munkálatokkal egyidőben került sor. A leletmentésekre a csővezeték fektetés technikája miatt igen kevés idő jutott. Tavasszal kezdte meg a MOL a gázvezeték árkának kiásását. Az árok kb. 2 méter széles és 2 méter mélységű volt. A feltárás menetét meghatározta az árokásás és a cső elhelyezése. A 80 cm átmérőjű, 17 méter hosszú csőszakaszokat a kiásandó árok nyomvonala mellé helyezték, és a helyszínen hegesztették össze. Az árok kiásásakor a vezetékkel ellentétes oldalra deponálták a földet. A feltárást három szakaszban hajtottuk végre: először lehumuszoltattuk a leendő vezeték nyomvonalát 2-3 méter szélességben, feltártuk az előkerülő leletanyagot, majd a cső árokbahelyzése után feltártuk azt a részt, ahol addig a cső feküdt az árkon kívül, végül mikor betemették a cső árkát, feltártuk a fennmaradó részt, ami addig a földdepó alatt volt. A MOL-lal kötött szerződésünk értelmében a csővezeték tengelyétől mindkét irányban 5-5 méteres részen kellett elvégeznünk a leletmentést, mert a későbbiekben ennek a résznek gépi feltárása nem lehetséges. A feltáráson kezdetben Csányi Marietta, Tárnoki Judit, Pintér László és Polgár Zoltán vett részt, majd ahogyan a vezeték árkának kiásása haladt előre Csányi Marietta és Tárnoki Judit megkezdte egy másik túrkevei lelőhely a 6. számú feltárását. Csudabalán a feltárt terület 10-12 méter széles és kb. 350 méter hosszúságú volt. A vezeték merőlegesen haladt a magaspartra, ezért mintegy keresztmetszetét adta az ott valaha volt településeknek. A területen szkíta, szarmata, gepida, Árpád-kori és késő középkori (XIV—XVI. sz.) leletanyag került elő a feltárt objektumokból. A csudabalai határ részen korábban is folyt régészeti kutatás; a Magyar Régészeti Topográfia Szarvasi járásának munkálataikor bejárták a területet és akkor találták a lelőhelyet.

2 Csudabal faluról rendelkezünk okleveles adatokkal melyek segítségével sikerült azonosítani a ló'helyet. Jelen munkánkban terjedelmi okokból nem kívánjuk közölni a fellelhető teljes okleveles anyagot, csak egyet amelyik alapján egyértelműen azonosítani lehet a feltárás helyszínét az egykori Csudabal középkori településsel (ránkmaradt két korábbi határjárás is, de úgy véltük, mivel a középkorból előkerült anyag a XIV—

XVI. századra keltezhető időben ez a határjárás áll legközelebb a feltárt leletanyaghoz). A budai káptalan bizonyságlevele az ecsegi határjárásról és beiktatásról 1466. szeptember 10.

3 „... Innen az irányt őrizve, egyenesen kellett volna menniük Bála község határa irányában, délnyugatra-, amely Bála a nemes Csudagyermekeké lett volna-, ahová azonban a vizek a hatalmas áradása miatt nem akartak menni, ennek ellenére a mondott Bála község határát közös határként megtartották; természetesen azt az Ecsegtó halastavat, hasonlóképpen a rétekkel, nádasokkal, földekkel, amelyek a Bála község északi oldalán fekszenek, az említett Ecseg község a földjeit pedig a mondott Kompolt Miklós Kérsziget nevű birtoka déli oldala felől elhatárolva és meghagyva- éppen ott, ahol a határok ily módon végződtek, továbbá az említett módon, a mondott határok meghatározása mellett elválasztott és elkülönített Ecseg falubirtokot pedig, hasonlóképpen az Ecsegtó, Füzestó, Kerektó, Méregtó halastavakkal, továbbá a Turvize folyó összes hasznaival és tartozékaival; az említett szerzetes atyák egyetemének és azok mondott egyházának mintegy az egyik ... mintegy a másik részt haladéktalanul beiktatták." A fenti határjárás szerencsére olyan részletes, hogy egy későbbi térképen lehet azonosítani az ott előforduló neveket és határjeleket, amelyek fennálltak még 1798-ban is és jól követhetők az abban az 1 A későbbiekben közölni fogjuk a feltárás teljes anyagát ebben az írásban csak a gepida házakat és a velük összefüggésbe hozható szarmata objektumokat adjuk közre. 2 MRT 8.4/42. számú lelőhely 3 Benedek 1990 153