H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)
Novák László: Jászapáti településnéprajza a XVIII—XIX. században
előmozdítása érdekében eperfákat. A XIX. század elején felsőbb határ viszonylag későn történt tagosítása, amely 1859-ben utasításra honosították meg a krumpli és a dohány következett be. Ki-ki egy tagban kapta meg birtokát, szabadon 0*3 r termesztését. Érdekességként említhető meg, hogy védve a rendelkezhetett felette. A közös legelő is felosztásra került, így a juhokat a merinói birka tenyésztésének ez idő tájban gátat földtelen irredemtusok kisebb birtokot szerezhettek. Kocsér vetettek. pusztát is felosztották az 1860-as években, kijelölve a leendő falu Jászapáti településrendszerében gyökeres változás az 1850-es számára 200 holdnyi területet. A határban megjelenhettek a évektől következett be. Az újraosztásos, nyomásos határhasználati tanyák, átalakult a kertség funkciója, felépülhettek ott is a rendszernek sok híve akadt Jászapátin, s ennek is köszönhető a lakóházak, s ezzel megszűnt a mezőváros kétbeltelkú'sége. Irodalom Bánkiné Molnár Erzsébet 1995/b Az önkormányzat kérdése Tiszáninnen és Tiszántúl a XVIII— XIX. században 1995 A Jászkun Kerület igazgatása 1745-1876- A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei (megjelenés alatt a Békés Megyei Levéltár gondozásában). Múzeumok Közleményei 51. Szolnok 1995/c Szakrális építmények az alföldi temetőkben. Ház és Ember 10. Szentendre, 165-175. 1999 Adatok a Jászság társadalmához Jászapáti példáján, különös tekintettel a nemesekre. In: Rácz István Emlékkönyv (szerk. Kovács Ágnes). Debrecen Kiss József 1979 A Jászkun Kerület parasztsága a Német Lovagrend földesúri hatósága idején (1702-1731). Akadémia Kiadó, Budapest Nóvák László Pécsi Márt0 " (szerM inn . . .. . . . .... , , -.. ., ,. . . . , . , . 1969 A tiszai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest 1994 A Jászság településnéprajza. In: Történeti es néprajzi tanulmányok (szerk. Ujváry Zoltán). Debrecen, 103-109. 1995/a Településnéprajz. Néprajz Egyetemi Hallgatóknak 18. KLTE, Debrecen 23 Lásd „a Berényi Gyűlésekre deputált Borbás Istvány Tanácsos és Bartsik Józseff Nótárius Urak tudóstanak, hogy Ök kötelességek szerént a mondott Gyülekezeten meg jelenvén, a mik ottan eló'lfordúltanak, minden állapotokra figyelmeztek: a többi között publicaltatott Ő Fölségének olly kegyelmes parancsolattya, melly szerint a Dohány termesztés, valamint egyébb Tettes Vármegyékben, úgy ezen privilegiált Districtusokbanis fel vétettni, és a legnagyobb szorgalmatossággal miveltettni kívántatik, mellynek elolvasása után Tettes Consiliarius Palatinális Fő Kapitány Úr a Communitasok Képviselőinek meg hagyni méltóztatott, hogy haza menetelekkel a közönségessé tett felséges szándéknak mi móddal leendő tellyesítése eránt értekezvén, és tanátskozván, a Dohán termesztés be hozásában minden igyekezettel legyenek, idejében tévén és jól meg magyarázván a földes Gazdáknak, melly hasznos légyen a Dohánnal való mívelés és mennyi fel vették magokat azon szomszéd Helységek, a kik annak munkálásában tsak egy kis időtül fogvást valamennyire igyekeztenek." (1799. nov. 16.) SZML JA Tan. jkv. 1799-1800. 592. sz. 223-224. p.; Néhány évnek el kellett telnie azonban ahhoz, hogy népszerű legyen a dohánytermesztés. Ebben maga a communitas mutatott jó példát. Az 1812. március 3-án tartott tanácsülésen szó esett a dohány termesztéséről is: „Nagy hasznot remélvén ezen Tanáts a Dohány Termésbűi, hogy azzalis a mostani szoros, és pénztelen környűlállásokban ezen Városnak Majorsága gyarapítasson, Heves Iványon, a Város Tanyája, a mostani Istálló megett lévő Telkes Földbül, épen a régi Tanya helyén, mintegy 6. köböl alá föld, egyes akarattal ki hasíttatni, és Dohány termesztés alá, Kiss - Éri Lakos Herczeg Péterk', és Senyéi Istványk' felében ki adattatni rendeltetett..." SZML JA Tan. jkv. 1811-1812. 130. sz. 240-241. p.; A krumpli is az 1810-es években honosodott meg Jászapátin: „Nagy mentsége lévén a kenyérk' a Krumpli, de külömben hizlaló gabonajúlis szolgálna, s a hol meg eshetik, Krumpli föld osztatni rendeltetik." (1816. márc. 30.) SZML JA Tan. jkv. 1814-1816. 88. sz. 312. p. 24 „Tapasztaltatván, hogy már a' Juhászok is Juhaikat a' Magyar Juhokk' veszedelmére Birkákra tserélgetik s ekképpen mivel, és egyébb a' birkákk' tulajdon nyavalyákkal mivel azokat gyógyítani nem tudják, inficiallyák, nyavalyásokká teszik, azért a' Juhászokk' Birkát tartani azokk' confiscatioja alatt nem leszen szabad, melly rendelés a Népnek holnapi napon a Templom előtt tudtára adattatni rendeltetik." (1806. júl. 5.) SZML JA Tan. jkv. 1805-1807. 237. sz. 224. P25 SZML JA Tan. jkv. 1856-1859. 100
