Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Horváthné Kispéter Zsuzsanna: Jászapáti és Kunszentmárton külterületi földrajzi neveinek néhány jellegzetessége nyelvészeti szempontból

a határrész, illetve a szomszédos település nevé­nek -i képzős alakja: Gyalui-tábla, Cibaki-tábla. A Tiszazugban több hely névfajtában is megje­lenő zug földrajzi köznevet a szántóföldek nevé­ben is megtaláljuk. Ezekben valamely határrész szegletét jelölik vele. A Kis-zug név valószínűleg a földdarab nagyságára utal, a Csukati-zug és a Vékér-zug a határrész nevét tartalmazza, a Pap­zug név pedig a hajdani egyházi tulajdonlásra utal. Két névben szerepel a kunszentmártoni anyag­ban a birtok alapelem. A Szonták-birtok név a tulajdonos családnevével alakult, a Tsz-birtok pedig az újabb helynevek közül való. A parlag főnévvel nyelvünk az (átmenetileg) műveletlenül hagyott termőföldet jelöli. Kunszent­mártonban ugyanazt a szántót jelölte meg a név­adó közösség a Nagy parlag és a Parlag földrajzi névvel. Ez utóbbiban a parlag szó nem földrajzi köznév, hanem egyrészes földrajzi név. A jászapáti névanyagban négy olyan földrajzi köznevet találunk, amelyek rendszerszerűén külö­nítik el a szántóföldeket a terület fekvése szerint. A magasabban fekvő földterületek nyelvi jelölésére a part, illetve a hát főnevet használják. A part jelentése: „domb, kiemelkedés a tájban" 10 a hát-é pedig: „hosszan elnyúló, enyhe kiemelkedés a tájban" 11 Néhány jászapáti példa: Utasai-part, Dé'ó partja (családnevekkel), Dukszi-part (ragadvány­néwel), Tetyű-part (a kiemelkedés formájára utaló szóval). A Borbély-hát név a tulajdonos család­nevét tartalmazza, a Hosszú-hát pedig a kiemel­kedő földterület kiterjedésére utal. A mélyebben fekvő területek jelölése a lapos és a fenék főnevekkel történik. A lapos „a szántóföld mélyebb része, ahol esőzéskor összefut, és hosszabb-dövidebb időre megáll a víz". 12 A fenék szóval ennél is alacsonyabb fekvésű földterületet jelölnek: „föld- vagy legelőte- rület legmélyebben fekvő, vízjárta része". 13 A lapos földrajzi köznév három szántóföldnévben fordul elő, közülük a Vágó-lapos és a Demeter-lapos családnevet, a Jakab-lapos név ragadványnevet tartalmaz. A fenék szó hét szántóföld-név alapeleme. A Balatyi­fenek, Jacsó-fenek, Kakuk-fenek nevek az itt bir­tokos családok nevével alakultak, a Pap-fenek nevű földterület birtokosa pedig a mindenkori kato­likus pap volt. A jászapáti névanyagban rendszerszerűén meg­jelenő part, hát, lapos és fenék földrajzi köznevek közül a kunszentmártoni szántóföld-nevekben a hát és a lapos szerepel. Az előbbivel egyetlen név alakult, a Jászapátiban is meglévő Hosszú-hát. A lapos névelem három névben jelenik meg. A Jaksori-lapos név a határrész nevével alakult, a Gödény-lapos egykori folyómedret (ma termé­szetesen szántót) jelöl, amely az ott tanyázó madarakról kapta nevét, s a Telek-lapos is me­derszélen fekvő terület jelölésére szolgál. A kunszentmártoni helynevek teljes rendsze­rének ismeretében könnyen belátható, hogy a part és a fenék földrajzi közneveket miért nem hasz­nálják ott szántóföldek megnevezésére. A part szó köznyelvi jelentésében földrajzi köznévként le van foglalva a víznevekben a folyó- vagy állóvizek part­jának jelölésére. A fenék szó Kunszentmár- tonban földrajzinév-elemként nem szerepel, de metafo­rikus jelentésben valószínűleg inkább ez is a folyó­vizekkel kapcsolatos jelentésmező része. Két sajátos jelentésű főnév gazdagítja még a jászapáti szántóföldnevekben szereplő földrajzi köznevek állományát. Közös sajátosságuk, hogy mindkettő a termőföld minőségére, termőképes­ségére utal. A nyilas névelem jelentése a földrajzi nevekben: gyenge minőségű föld; s nemcsak szántóföldek, hanem legelők, rétek nevében is előfordul néhány jászsági településen. A szó köz­nyelvitől eltérő jelentésének magyarázata az, hogy „egykor a földeket nyíllal osztották ki" 14 A jászapáti névanyagban egyetlen ilyen név szerepel, a Dósa­nyilas, amely a tulajdonos családnevét tartal­mazza. A massza szóval jó minőségű, jó termőképes­ségű szántóföldet jelöl a nyelvhasználat a Jász­ságban. Alattyánban a szó egyrészes, egyelemű névként szerepel: Massza. A jászapáti helynév­anyagban két földrajzi név alapeleme, amely a tu­lajdonosok családnevével alkot kapcsolatot: Sza­bari-massza, Tajtyi-massza. De e szó -i képzős alakja meghatározó szerepű névelemként is előfordul a korábban már említett Masszai-dűlő névben. Végül a táblázat 13. sorában az „egyéb" kate­góriába került négy olyan, Kunszentmártonban gyűjtött név, amelyeket nehéz volna a szántóföldek neveiben előforduló földrajzi köznevek alapján alkotott részrendszerek bármelyikébe besorolni. A Dög-telek és a Vasúti delta nevek megítélése azért is problematikus, mert ezek a területek való­10 11 12 13 14 Szolnok megye. Szolnok megye. Szolnok megye. Szolnok megye. Szolnok megye. 1986. 16. 1986. 13. 1986. 15. 1986. 13. 1986. 36. 141

Next

/
Thumbnails
Contents