Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Horváthné Kispéter Zsuzsanna: Jászapáti és Kunszentmárton külterületi földrajzi neveinek néhány jellegzetessége nyelvészeti szempontból

a határrész, illetve a szomszédos település nevének -i képzős alakja: Gyalui-tábla, Cibaki-tábla. A Tiszazugban több hely névfajtában is megjelenő zug földrajzi köznevet a szántóföldek nevében is megtaláljuk. Ezekben valamely határrész szegletét jelölik vele. A Kis-zug név valószínűleg a földdarab nagyságára utal, a Csukati-zug és a Vékér-zug a határrész nevét tartalmazza, a Papzug név pedig a hajdani egyházi tulajdonlásra utal. Két névben szerepel a kunszentmártoni anyagban a birtok alapelem. A Szonták-birtok név a tulajdonos családnevével alakult, a Tsz-birtok pedig az újabb helynevek közül való. A parlag főnévvel nyelvünk az (átmenetileg) műveletlenül hagyott termőföldet jelöli. Kunszentmártonban ugyanazt a szántót jelölte meg a névadó közösség a Nagy parlag és a Parlag földrajzi névvel. Ez utóbbiban a parlag szó nem földrajzi köznév, hanem egyrészes földrajzi név. A jászapáti névanyagban négy olyan földrajzi köznevet találunk, amelyek rendszerszerűén különítik el a szántóföldeket a terület fekvése szerint. A magasabban fekvő földterületek nyelvi jelölésére a part, illetve a hát főnevet használják. A part jelentése: „domb, kiemelkedés a tájban"

10 a hát-é pedig: „hosszan elnyúló, enyhe kiemelkedés a tájban"

11 Néhány jászapáti példa: Utasai-part, Dé'ó partja (családnevekkel), Dukszi-part (ragadványnéwel), Tetyű-part (a kiemelkedés formájára utaló szóval). A Borbély-hát név a tulajdonos családnevét tartalmazza, a Hosszú-hát pedig a kiemelkedő földterület kiterjedésére utal. A mélyebben fekvő területek jelölése a lapos és a fenék főnevekkel történik. A lapos „a szántóföld mélyebb része, ahol esőzéskor összefut, és hosszabb-dövidebb időre megáll a víz".

12 A fenék szóval ennél is alacsonyabb fekvésű földterületet jelölnek: „föld- vagy legelőte- rület legmélyebben fekvő, vízjárta része".

13 A lapos földrajzi köznév három szántóföldnévben fordul elő, közülük a Vágó-lapos és a Demeter-lapos családnevet, a Jakab-lapos név ragadványnevet tartalmaz. A fenék szó hét szántóföld-név alapeleme. A Balatyifenek, Jacsó-fenek, Kakuk-fenek nevek az itt birtokos családok nevével alakultak, a Pap-fenek nevű földterület birtokosa pedig a mindenkori katolikus pap volt. A jászapáti névanyagban rendszerszerűén megjelenő part, hát, lapos és fenék földrajzi köznevek közül a kunszentmártoni szántóföld-nevekben a hát és a lapos szerepel. Az előbbivel egyetlen név alakult, a Jászapátiban is meglévő Hosszú-hát. A lapos névelem három névben jelenik meg. A Jaksori-lapos név a határrész nevével alakult, a Gödény-lapos egykori folyómedret (ma természetesen szántót) jelöl, amely az ott tanyázó madarakról kapta nevét, s a Telek-lapos is mederszélen fekvő terület jelölésére szolgál. A kunszentmártoni helynevek teljes rendszerének ismeretében könnyen belátható, hogy a part és a fenék földrajzi közneveket miért nem használják ott szántóföldek megnevezésére. A part szó köznyelvi jelentésében földrajzi köznévként le van foglalva a víznevekben a folyó- vagy állóvizek partjának jelölésére. A fenék szó Kunszentmár- tonban földrajzinév-elemként nem szerepel, de metaforikus jelentésben valószínűleg inkább ez is a folyóvizekkel kapcsolatos jelentésmező része. Két sajátos jelentésű főnév gazdagítja még a jászapáti szántóföldnevekben szereplő földrajzi köznevek állományát. Közös sajátosságuk, hogy mindkettő a termőföld minőségére, termőképességére utal. A nyilas névelem jelentése a földrajzi nevekben: gyenge minőségű föld; s nemcsak szántóföldek, hanem legelők, rétek nevében is előfordul néhány jászsági településen. A szó köznyelvitől eltérő jelentésének magyarázata az, hogy „egykor a földeket nyíllal osztották ki"

14 A jászapáti névanyagban egyetlen ilyen név szerepel, a Dósanyilas, amely a tulajdonos családnevét tartalmazza. A massza szóval jó minőségű, jó termőképességű szántóföldet jelöl a nyelvhasználat a Jászságban. Alattyánban a szó egyrészes, egyelemű névként szerepel: Massza. A jászapáti helynévanyagban két földrajzi név alapeleme, amely a tulajdonosok családnevével alkot kapcsolatot: Szabari-massza, Tajtyi-massza. De e szó -i képzős alakja meghatározó szerepű névelemként is előfordul a korábban már említett Masszai-dűlő névben. Végül a táblázat 13. sorában az „egyéb" kategóriába került négy olyan, Kunszentmártonban gyűjtött név, amelyeket nehéz volna a szántóföldek neveiben előforduló földrajzi köznevek alapján alkotott részrendszerek bármelyikébe besorolni. A Dög-telek és a Vasúti delta nevek megítélése azért is problematikus, mert ezek a területek való10 11 12 13 14 Szolnok megye. Szolnok megye. Szolnok megye. Szolnok megye. Szolnok megye. 1986. 16. 1986. 13. 1986. 15. 1986. 13. 1986. 36. 141