Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Horváthné Kispéter Zsuzsanna: Jászapáti és Kunszentmárton külterületi földrajzi neveinek néhány jellegzetessége nyelvészeti szempontból

színűleg nem szántóföldként kaptak nevet — jóllehet ma mindkettő szántó — így a telek és a delta nem tekinthető a szántóföldek nevében névalkotó elemnek. Az Újkiosztás és a Csárda alja nevek pedig nyelvi szerkesztésüket illetően teljesen eltérnek a fentiekben vizsgált nevektől, földrajzi közneveket nem tartalmaznak. Összegezve a vizsgálat eredményeit, megállapítható, hogy a két településen összesen 12 földrajzi köznév fordul elő a szántóföldeket jelölő névalakulatokban, de nem mindegyik használatos mindkét településen. Jászapátin is, Kunszentmártonban is 8-8 földrajzi köznevet használnak fel alapelemként az említett névfajtában. A legnaFodor Ferenc 1992 A Jászság életrajza. Budapest (Hasonmás kiadás: Budapest, 1942) Hajdú Mihály 1989 A jászsági tanyanevek típusai. In: Jászsági földrajzi nevek. Jászberény, 7—13. ZSUZSANNA KISPÉTER Die Studie konnte geschrieben werden, weil das Bánd mit den geographischen Namen von Tiszazug im Jahre 1994 nach dem Bánd mit denen von Jazygien aus dem Jahre 1986 erschien. Die Themenwahl kann dadurch begründet werden, dafc Kunszentmárton im 18. Jahrhundert durch die Ausschwármung der Jazygen von Jászapáti angesiedelt wurde. Die Verfasserin hatte drei Analysengesichtspunkte. Zuerst stellt sie einige Eigenartigkeiten des Namenmaterials des ganzen Vorortes beider Siedlungen, das Verháltnis der Verteilung der Ortsnamen vor; so zeigt sie nicht nur einige der sprachlichen Werte des reichen und abwechslungsreichen Namenmaterials, sondern auch weist sie auf seine historischen und volkskundlichen Beziehungen hin. - gyobb arányban mindkét névanyagban a dűlő a alapelemmel alkotott nevek vannak jelen, e név- típus megterheltsége azonban a kunszentmártoni a névanyagban jóval nagyobb, mint a jászapátiban. - Ez azt eredményezi, hogy a jászapáti szántóföld- nevek színesebbek, változatosabbak. A jászapáti névanyag érdekes részrendszerét adja a part — - hát — lapos — fenék névelem-együttes konzek1 vens használata e helynévfajtában. A helynevek5 ben megjelenő nyilas és massza szó jelentéstani > szempontból érdemel figyelmet: e szavak azon túl, - hogy megjelölnek egy bizonyos földterületet, annak I minőségéről is informálnak. Hoffmann István 1993 Helynevek nyelvi elemzése. Debrecen Jász-Nagykun-Szolnok megye földrajzi nevei V. Tiszazug. Jászberény—Kunszentmárton, 1994 Szolnok megye földrajzi nevei I. A jászberényi járás. Jászberény, 1986. Die zweite gröSere Einheit der Analyse ist die vergleichende Untersuchung der Gehöftsnamen, die im Namenmaterial der Vororté beider Siedlungen im gröRten Verháltnis vorkommen. Aus der struktruellen Analyse der Gehöftsnamen stellt sich heraus, dad die von Kunszentmárton viel abwechslungsreicher, bunter und informativer sind als die von Jászapáti. Der dritte Teil bescháftigt sich mit den Ackerfeldnamen, der Grund der vergleichenden Untersuchung ist das sog. Funktionieren der geographischen Namen, das bei dieser Namensart vorkommt. Aus dieser Hinsicht ist die Anwendung der geographischen Gattungsnamen in verschiedenen geographischen Gegebenheiten interessant, daraus entstand ein recht konzequentes inneres System im Namenmaterial von Jászapáti. Irodalom EIGENARTIGKEITEN DER GEOGRAPHISCHEN NAMEN DER VORORTE VON JÁSZAPÁTI UND KUNSZENTMÁRTON AUS SPRACHWISSENSCHAFTLICHER HINSICHT 142