Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Balázs György: a gazdasági válság hatása a csongrád megyei kubikosok életkörülményeire (1929-1933)

nép fiainak bármilyen életpályán az elhelyezkedésre nem sok reményük van. Ezt követően a párt vezetői félreérthetetlenül megfogalmazták, hogy a magyar nép sorsán csak egy gyökeres, az élet minden területére kiterjedő változás segíthet. „Miniszterelnök Úr! A magyar nép képviseletében, a szociáldemokrata párt nevében mondjuk: nincs tovább! Ezen az úton a kormányzat tovább nem mehet, mert itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, amikor a nép érdekei összeütköznek a kormányzat érdekeivel." Majd a párt rámutatott a hitbizományok, a nagybirtokok túlsúlyának káros voltára, követelve a földmunkásság, szegényparasztság földhöz juttatását. A továbbiakban a memorandum az állam halaszthatatlan feladatának tartotta az általános titkos választójog bevezetésének megvalósítását, és a nép érdekeit képviselő demokratikus kormány létrehozását. Befejező része a következőkre hívja fel a kormány figyelmét: „Miniszterelnök Úr! Ebben a memorandumban és ezzel a küldöttséggel őszintén és nyíltan tártuk föl az ország népének helyzetét. ... Megjelöltük az ország érdekében múlhatatlanul és sürgősen megvalósítandó követeléseinket. ... Ha Ön és kormánya nem méltatja figyelemre követeléseinket és az ország kormányzása továbbra is ugyanazt a politikát követi, mint eddig, akkor ennek a politikának a már bekövetkezett csődjén kívül számolni kell az előbb vagy utóbb bekövetkező, elmaradhatatlan összeütközéssel, amelyben a nép érdekei és a kormányzat kerülnek egymással szemben. Sorsdöntő idők árjában sodródott az ország. A nép is, a kormány is válaszút elé került."

71 A csongrádi memorandumot követően Mindszenten 1932 májusában Jaksa Antal kubikos 295 földmunkás aláírásával intézett beadványt a földművelésügyi miniszterhez, akit arra kértek, tegyen valamit az érdekükben, mert nem bírják a további éhezést, a nélkülözést. Előadták, hogy közmunkák megindítása végett mindennap felkeresték a község elöljáróságát, végül a főjegyző csendőrökkel toloncoltatta ki őket. A főispán pedig egyszerűen nem fogadta küldöttségüket, ha munkát mentek kérni. Végső elkeseredésükben beadványukat a következő sorokkal zárták: „...sürgősséget kérünk, mert nem tudjuk leírni, hogy mire visz bennünket az üres has, hogyha nincs számunkra megélhetési szempont az országban".

72 A 71 CSML/SzF Csongrád megye főispánjának bizalmas iratai 72 Parasztsors — parasztgond 1919—1944. Összeállította: 73 Molnár László: Csongrád megye... mindszenti kubikosok elkeseredett hangú követelése azt mutatja, hogy a munkanélküliség olyan feszültséget teremtett, hogy a község vezetői 1932 tavaszán bármely pillanatban zendülés kitörésétől tarthattak. 1932 nyarára a munkanélküli kubikosok száma Szentesen elérte a 800—1000 főt, amely kb. 3500—4000 embert tett éhezővé. A város földmunkásainak 60%-a ebben az esztendőben úgyszólván semmi munkalehetőséget nem talált magának. Mindszenten a tárgyalt időben 800—900, Szegváron pedig 300 kubikos állt kereset nélkül.

73 A munkásság körében a szűnni nem akaró munkanélküliség további kérelmek benyújtásához vezetett. 1932 augusztusában Csongrád megye és Szentes város földmunkásságának vezető testülete, Vajda Imre vezetésével az alispánnak memorandumot nyújtott át. Kifejtették benne, hogy Csongrád megyében a mezőgazdasági munkásság és a kubikosok nyomora az I. világháború előtt is olyan méreteket öltött, hogy az az ország közvéleményét több ízben foglalkoztatta. Ebben az évben a „nyomor olyan mélységesen nagy, hogy bennünket is, akik hozzászoktunk az élet minden kínjához, megdöbbenéssel és kétségbeeséssel tölt el" — hangzik a memorandum. Kendőzetlenül feltárták, hogy magukat, asszonyaikat és gyermekeiket nem tudják kellően ruházni, s élelemben is nélkülöznek. Aratáskor meg a családfők alig kerestek. Az alispánnak tudomására hozták, hogy a helyi hatóságok figyelmét sokszor felhívták nyomorukra, eddig minden eredmény nélkül. Kijelentették: az ínsegélyezéssel nem értenek egyet, mert az emberi méltóságukra nézve sértő, helyette tisztességes megélhetést biztosító munkát követelnek, és amennyiben az állam, a közületek nem segítik munkához őket, az esetben megfelelő pénzbeli támogatáshoz ragaszkodnak. A földmunkásság bajainak orvoslását a földreform és a nagyarányú telepítés végrehajtásában jelölték meg. Végezetül felsorolták azokat a lehetőségeket, ahol a hatóságok, közületek a munkanélküli kubikosokat foglalkoztathatnák, mint például a tiszai gát építésénél, csatornák tisztításánál, utak, műutak építésénél, uradalmaknál stb. Nyomatékosan hangsúlyozták: az alispán a kormánynál hasson oda, hogy a megyében az arra rászorultakat megfelelő keresetet biztosító munkával lássák el, 932. sz. Dezső. Bp., 1960. 147. I. 60