Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Balázs György: a gazdasági válság hatása a csongrád megyei kubikosok életkörülményeire (1929-1933)

amelyből nemcsak átmenetileg tarthassák el a családot, hanem az elkövetkezendő téli hónapokra tartalékolni is tudjanak. „Méltóságos Alispán Úr! Mi, a megyei munkásság felelős vezetői szükségesnek tartottuk az elmondottakat Méltóságod tudomására hozni azon kijelentésünkkel, hogy ezek után a felelősséget a magunk részéről kénytelenek vagyunk a legteljesebb mértékben Méltóságodra, a kormányra és általában a hivatali állásokat betöltő egyénekre hárítani. Remélve, hogy Méltóságod az elmondottakat megszívleli és annak megfelelően intézkedni fog" — fejeződik be a memorandum. Az alispán a beadványt augusztus 26-án a főispánhoz további- totta, a munkásság vezetői azonban választ nem kaptak az ügyben tett intézkedésekről.

74 A megye első vezetői válaszra sem méltatták a feliratot, ami önmagáért beszél. A munkásság részéről történő értékes és közhasznú javaslatok ily módon nem találtak meghallgatásra. Ez a magatartás az állam súlyos pénzügyi zavarával sem magyarázható. A kormánynak és a helyi hatóságoknak ezekben a nehéz időkben is a munkásságra nézve átmeneti, kedvező megoldást kellett volna keresni. Többek között bevezetni a munkanélküli segélyt, az állami alapból az ingyenes, vagy legalábbis nagyon jutányos áron a gabonaosztást. És minden lehetőséget kihasználni munkaalkalmak teremtésére. Az ésszerű megoldás helyett a kormány a fennálló állapotokon adminisztratív intézkedésekkel próbálkozott enyhíteni, amely eleve megvalósíthatatlannak bizonyult. A belügyminiszter 1932. szeptember 6-án 210.735/1932. sz. alatt ,A munkanélküliség enyhítése és a szegényügyi gondoskodás fejlesztése" tárgyában rendeletet adott ki, s felhívta az elöljáróságok figyelmét, hogy a munkaképtelenek kivételével az összes rászorulók csak munka ellenében kapjanak támogatást. A rendelet olyan munkaprogramok összeállítását írta elő. amelyeknek keretében a nélkülözés veszélyének kitett családok a létfeltételeikhez szükségeseket megszerezhetik. A miniszteri rendelet utalt a társadalmi gyűjtés fontosságára, valamint arra, hogy a közmunkák fizetésére a helyi hatóságok költségvetéseikben keressenek fedezetet.

75 A kilátástalan jövő a megyebeli városi képviselő-testületek munkás tagjait mindjobban kezdte 74 Uo. 75 CSML/SzL CsVPI 10.001/1932. sz. 76 CSML/SzL SzVPI 7790/1932. sz. 77 CSML/SzL SzVPI 8937/1932. sz. foglalkoztatni. Szentesen Ambrus Albert és Rózsa Dobos Mihály munkásképviselők a testület 1932. október 7-i ülésére interpellációt terjesztettek be, amelyben ismertették, hogy a Tisza gátemelési munkálatai befejeződtek, s az ott dolgozó 500 kubikosnak tovább nincs munkája. Közölték azt is, hogy a munkásoknak csak éhbért fizettek, s emiatt keresetüket, amíg dolgoztak, felélték, és ismét kenyér nélkül vannak. Határozottan tették fel a kérdést, hajlandó-e sürgősen intézkedni a polgármester nagyobb földmunkák megindíttatása érdekében, valamint aziránt, hogy a kubikosnak a létminimumát garantáló munkabért fizessék.

76 Ambrus Albert a képviselő-testület november 18-i rendes ülésére ismét beadványt nyújtott be, vázolva benne a kubikosság aggasztó helyzetét, s azt, hogy a jövő elé is teljes bizonytalansággal néznek. Indítványozta, hogy a polgármester a kubikosoknak mielőbb teremtsen munkalehetőséget, és a város által végeztetett munkáknál vezesse be a 40 órás munkahetet, a napi bér épségben tartása mellett. Az ülésen tett felszólalásában kifejtette, hogy a munkásság kérelmét már több ízben a képviselő-testületi ülés elé vitték, de az ügyben érdembeni intézkedés nem történt. Megjegyezte, hogy a miniszterelnök is ígért munkát, de e földmunkálatok megindítására nem került sor. „Igaz — állapította meg Ambrus —, felhívást intézett a munkaadókhoz, hogy alkalmazzanak több munkást, de ez is kivihetetlen." A polgármester az indítvány első részét magáévá tette, a második felét azzal az indokkal utasította el, hogy a 40 órás munkahetet csak törvényhozás útján lehetséges bevezetni, majd a városi képviselőtestület ezzel a módosítással fogadta el.

77 A szentesi munkanélküli kubikosok nevében, ugyancsak novemberben, Török Sándor vezetésével egy nyolctagú delegáció jelent meg a főispán titkára előtt. A küldöttség arra kérte a titkárt, hogy a hatóság mielőbb indíttassa meg a szentesi katonai laktanya területén végzendő föld munka latokat. Előadták, hogy a nyár folyamán a Tisza-gáton dolgoztak, de keresetük már elfogyott, s ennek következtében a közeledő tél a kubikos családokat az eddigieknél is nagyobb megpróbáltatások elé állítja. Közben a főispán felutazott Budapestre az Országos Központi Hitelszövetkezetbe, hogy a szóban forgó munka elvégeztetéséhez kölcsönt 61