Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Sugár István: Az egri várnak adózó jászsági, nagy- és kiskunsági települések urbariális összeírása (1587)

SUGÁR ISTVÁN AZ EGRI VARNAK ADOZO JÁSZSÁGI, NAGY- ÉS KISKUNSÁGI TELEPÜLÉSEK URBARIÁLIS ÖSSZEÍRÁSA 1587 Az egri vár gazdálkodástörténetének kutatása során úgy találtam, hogy a vár bevételeinek elemző feltárásában a fennmaradt várszámadások mellett az Egernek adózó helységek: városok és falvak urbáriumai igen jelentős forrásoknak bizonyultak. De természetesen, mindezen túlmenően, az egyes települések helytörténete számára is rendkívül becses forrásoknak tekintendők a XVI. századi urbáriumaik. Az egri vártartomány magját alkotó s 1548-ban a Habsburg-uralkodónak átadott egri püspöki birtokok minden rendű s rangú jövedelme mellett mindenképpen igen számottevőnek bizonyultak az uralkodó, az országgyűlés, vagy a Kamara által alkalomszerűnek s részben állandónak biztosított rendkívüli jövedelmek is. Ezek sorában pedig az élen találjuk a közeli, a szomszédos Jászságot, a Nagy- és Kiskunságot. Egészen speciális volt a Jászkunságból az államkincstárt megillető adóknak és jövedelmeknek Eger vára részére való rendelése. A várnak több urbáriumát ismerjük, de kétségtelenül a Jászkunságból megillető jövedelmeit is tartalmazó urbáriumok számíthatnak figyelemre méltó érdeklődésre. Az egri vár számára készült urbáriumok jelentőségére való tekintettel már 1983-ban az Archívum 11. számában közreadtam a vár püspöki falvainak 1577—79. évi urbariális összeírását.

1 Ennek az alapállásnak a szellemében mindenképpen szükségesnek ítélem meg a várhoz tartozó valamennyi helység komplett urbariális összeírásának ismertetését.

2 Ez az összeírás azért is igen becses, mivel az egri várhoz rendelt fentebb említetteken kívül tartalmazza a szarvaskői várhoz tartozó püspöki falvak urbáriumát is. A terjedelmes munka ezeken felül megőrizte számunkra a bélháromkúti ciszterci apátság falvainak urbáriumát is, noha eleddig semminemű adat nem szól arról, hogy abban az időben a ciszterci szerzetesek által már elhagyott apátság birtokainak urbariális jövedelméből az egri vár is részesült volna. Kísérletet tettem annak a megközelítő megállapítására, hogy vajon milyen okból kifolyólag készült ez a jelentőségteljes nagy munkálat. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a vár élére rendelt főkapitány-változással állhatott kapcsolatban, ugyanis ilyenkor általában felmérték a vár gazdasági helyzetét, amiként leltárt is készítettek. Sonnecki báró Ungnád Kristóf az egri vár főkapitányi tisztét másodjára 1584-ben csupán három esztendőre vállalta el. Június 15-én iktatták be hivatalába.

3 Tudnunk kell róla, hogy mint fanatikus lutheránus, nem szívlelte a protestánsok sorában sem a reformátusokat, sem pedig a szentháromságtagadókat, a katolikusokat még kevésbé.

4 1587 tavaszától maga intézte a vár provizori ügyeit, s nagyon sok szabálytalanság árán tudta csak katonáit pénzben és természetben fizetni. 1587 őszén a német puskás lovasok („archibuser") mind elszöktek Egerből a fizetetlenség miatt. A gyalogság száma is erősen megcsappant, úgyannyira, hogy a város védelmére már nem is futotta. Báró Ungnád elkobozta katonasága számára a jobbágyok ökreit, s így azok nem tudtak szántani. A posztókereskedők áruit minden ellenérték nélkül rekvirálta. Szemtanúk állítása szerint a főkapitány úton s útfélen szitkozódott, s elvesztette emberi tartását.

5 1587. november 4-én Kassán váratlanul meghalt.

6 A fentiek ismeretében 1 Archívum. A Heves megyei Levéltár közleményei. 11. szám. Eger. 1983. 107—136. 2 Vrbarius Tractans de censu et proventibus Arcis Agriensis. MP. C. A. 1587. 3 Szabó János Győző: Az egri vár főkapitányainak rövid életrajza. = Az egri Vár Híradója. 17. szám. Eger. 1982. 12. 4 Szabó i. m. 18. 5 Szabó i. m. 20. 6 Kriegsarchiv. Feldakten 1587. fasc. 11. 5