Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Sugár István: Az egri várnak adózó jászsági, nagy- és kiskunsági települések urbariális összeírása (1587)

mindenképpen figyelmet érdemel, hogy az uralkodó három évvel — azaz szerződése életbelépte után —, 1587. június 16-án arra utasította a Szepesi Kamarát, hogy nyomozza ki szorgalmasan az egri várnak kivált javai helyzetét. Július 24-én csak azt jelenthették Kassáról Bécsbe, hogy „exactae scribere non possumus, neque percune tantibus nobis alii referre volunt".

7 Levéltári adat tanúsítja, hogy 1588. június 30-án már elkészült egy vizsgálati jelentés az Ernő főherceg által kért Ungnád elleni kincstári vizsgálatról.

8 1588. április 1-jén a főherceg a Szepesi Kamarához intézett leiratában Rákóczi Zsigmondot már az egri vár „kijelölt kapitányaiként titulálta,

9 aki 26-án pedig már át is vette a vár gazdasági vezetését.

10 Május 14-én már elkészült főkapitányi instructiója,

11 s június 29-én be is iktatták tisztébe.

12 A fentiek tükrében igen valószínűnek látszik, hogy Eger várához adózó és szolgálmányokkal tartozó helységeknek Ungnád Kristóf halála után, s Rákóczi Zsigmond hivatalba lépése közötti időben készült el az egri várnak adózó települések urbariális összeírása, tisztázandó a helyzetet, hogy minő jövedelemre számíthat az új főkapitány. Ezt látszik alátámasztani a munka címe végén feljegyzett rövidítés: MPCA (male positus causa) félreérthetetlenül utalva arra, hogy az urbariális összeírás a vár jövedelmek „rossza helyzete miatt" készült; azaz arra való tekintettel mérték fel a vár ily irányú mindennemű jövedelmét. Nem szabad ugyanis elfelednünk azt, hogy erre az időre a Jászkunság már török hódoltsági terület lett, sőt a 7 Kriegsarchiv. Feldakten. 1587. fasc. 11. 8 Kriegsarchiv. Feldakten. fasc. 11. 9 Kriegsarchiv. Feldakten. 1588. fasc. 4. 10 Hoffinanzarchiv. Hungarn. fasc. 14392. 11 Hoffinanzarchiv. Hungarn. fasc. 14392. 12 Szabó i. m. 23. — Kriegsarchiv. Feldakten. 1587. fasc. 7 13 Sugár István: Az egri püspökök története. Bp. 1984. 281. 14 Sugár i. m. 284. 15 Heves Megyei Levéltár. XII—2/d. 39. kötet 267—284. 16 Lásd az urbárium végln olvasható 1590. évi feljegyzést. Borsod és Abaúj vármegyei egri püspöki falvak egyike-másika már az 1550-es évek végén súlyos török pusztítás áldozatává vált. De közrejátszhatott az a körülmény is, hogy Radéczi István egri püspök 1586 februárjában bekövetkezett halálával

13 10 hosszú esztendőn át betöltetlen maradt az egri püspöki szék.

14 E becses munkát az egri káptalan Szent János Könyve őrizte meg.

15 A kézirat képe azt tanúsítja, hogy a Jászkunság kivételével valamennyi település urbáriuma rendkívül szép s egyenletes írással készült, tehát valamely más iratból, avagy iratokból másolták át azokat. A Jászkunság esetében bár a kézirat teljes adatsorokkal szolgál, de nem egyszerű másolat képét mutatja, hanem minden kísérő szöveg nélkül, különböző célszerűen összevont csoportokban, szinte táblázatszerűén mutatja ki az adókat és a szolgálmányokat. így azután valamelyes szövegezésben egyenlőtlenség tapasztalható, így például azt a tényt, miszerint ezt, vagy azt a jobbágyok „adni tartoznak", hol feltüntetik, hol pedig nem, s azt is különböző helyzetben. Az alább közreadott latin szöveg fordításában azonban ezeket az apró-cseprő szövegbeli egyenetlenségeket korrigáltam. Ahol a szöveg úgy kívánja, hogy magyarázattal szolgáljak, azt jegyzetben teszem meg. Az 1587-re datált kéziratban itt-ott, meg nem állapítható időben és személytől származó utólagos bejegyzéseket találunk. A Nagykunság esetében egyes falvaknál pótlólag feljegyezték a jobbágyok korábbi, egykori („olim"), azaz 1587. évi száma mellett az 1590-es állapotot.

16 6