Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Balázs György: a gazdasági válság hatása a csongrád megyei kubikosok életkörülményeire (1929-1933)

gazdasági szerveket is cselekvésre bírta. Az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatósága 1930 októberében arról tájékoztatta a megye főispánját, hogy a kamara akciót indít a munkanélküli kubikosoknak a párizsi földalatti vasút nagyszabású munkálataihoz való szerződtetése érdekében. A főispán a kezdeményezést örömmel üdvözölte, hiszen mint írja: „...vármegyém méreteihez képest túl dimensionált munkástömegekkel rendelkezik, képtelen azoknak keresethez való juttatását biztosítani." A főispán a kamara akciójára nagy súlyt helyezett, ideiglenes megoldást látott benne. Ezért arra kérte a kamara igazgatóját, hogy az akcióról értesítse a belügyminisztert, akitől az ügyben sikeres támogatást remélt.

53 Majd az Or- szagos Központi Hitelszövetkezet vezérigazgatója ugyancsak ez év októberében értesítette a főispánt, tárgyalásokat folytat belga szakemberek- kel annak érdekében, hogy a nagy belga csa- tornaépítésnél magyar kubikosokat helyezzen el. A főispán ezt a kezdeményezést is helyeselte, és válaszában kifejtette, hogy a megyéből a csatorna építéséhez 3000—4000 kubikost tud biztosítani. Ezt követően pedig a kezdeményezés sikere érdekében Darányi és Szcitovszky támogatását kérte a Belügyminisztérium illetékes osztályain.

54 A két gazdasági szerv kezdeményezése kedve- zőnek ígérkezett, és megvalósításuk esetén a megye munkanélküli kubikosainak a helyzetén, ha átmenetileg is, de segíteni lehetett volna. Hogy a nevezett munkák megindítására és oda a kubikosok kiutaztatására sor került-e, arra választ adni nem tudunk, mivel erre vonatkozólag adatok nem állnak a rendelkezésünkre. Viszont éppen a további intézkedésekre mutató iratok hiánya teszi lehetővé azt a megállapítást, hogy ezekből az akciókból sem lett semmi, aligha jutottak tovább a kezdeményezés fokán. Ennek oka feltehetően abban keresendő, hogy a franciák a földalatti vasútépítésüket és a belgák a csatornaépítést a válság következtében keletkező pénzügyi zavarok miatt nem tudták megvalósítani. A munkásság aktivitása a munkanélküliséggel szemben 1930 őszére mindinkább elmélyült. Ezt támasztja alá a csongrádi rendőrkapitány október 15-i jelentése is, mely szerint a tervezett budapesti éhségfelvonulásra felszólító röpcédulákat Csongrádon és Csanyteleken Papp János kubikos terjesztette. A rendőrség Pappot letartóztatta, aki vallomásában azt állította, hogy a röpcédulákat „egy Hartlében-Grünwald Jenő, illetve Rosenberg Albert néven szereplő állítólag Szegeden tartózkodó, ... brünni egyetemen tanuló joghallgatótól vette át..." A rendőri jelentés megállapította, hogy a röpcédulákból a csongrádi munkásotthonba tetemes mennyiség került, melyet a munkások széthordták és olvasták.

55 Az 1931-es esztendő az eddigieknél is keményebb megpróbáltatások elé állította a mezőgazdasági és kubikmunkásokat, megélhetésük tovább romlott, s ez a földmunkásság küzdelmének egyre fokozódó erősödését idézte elő. A helyzet az önvédelem fokozására késztette őket. Csongrád, Mindszent, Szegvár és Szentes kubikosai, mezőgazdasági munkásai megindultak a vármegye felé, hogy bajaikat, ha szükséges, radikális úton orvosolják.

56 Csongrád megye földmunkásai, kubikosai minden eszközt, lehetőséget felhasználtak megélhetési küzdelmükhöz. Ez megmutatkozott a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége szentesi csoportjának 1931. január 8-án megtartott évi rendes közgyűlésén is. A tanácskozáson Vass Antal földmunkás erélyesen bírálta a mezőgazdasági bizottság munkás tagjainak a működését, akik szerinte sem a városi, sem a megyei bizottságban nem képviselik megfelelően a földmunkásság érdekeit. Különösen kifogásolta, hogy a bizottság munkás tagjai nem mernek a hatóságokkal szemben kellő eréllyel fellépni, hogy azok ne csak ígéreteket tegyenek a hozzájuk forduló munkanélkülieknek, hanem foglalkozzanak a munkások ügyeivel érdemben, annál is inkább, mert „...sokkal nagyobb a tömegnyomor, mint ahogy ők azt a nyilvánosság előtt feltüntetik" — fejezte be felszólalását Vass Antal. Vajda Imre előadói beszédében a gazdasági válságnak a földmunkásságra, kubikosságra gyakorolt káros kihatásaival foglalkozott, s rámutatott a válság kirobbanásának okaira. Megállapította, hogy míg a munkanélküliséget egyes külföldi államokban törvényhozás útján, vagy más módon igyekeznek enyhíteni, addig Magyarországon ezt a 53 CSML/SzL Csongrád megye alispánjának általános iratai 1062/1930. 54 Uo. 55 A Csongrád megyei munkásmozgalom 1919. augusztus 1.—1944. október 10. Szerk.: Serfőző Lajos. Szeged, 1977. 353-^35*1. I. 56 Szakács Kálmán: Az 1929—33-as világgazdasági válság és a magyar parasztság. Bp., 1959. 14. 17. I. 56