Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)
Bagi Gábor: Az apáti „kis kuruc háború"
tását. 49 A békétlenkedők vezetői kérték az Ozorótzky elleni per, valamint a Királyi Kancellária és a Helytartótanács ügyiratainak kiadását, majd sérelmeik megvizsgálására új királyi biztos kinevezését. A nádor az iratok kiadását végül azzal engedélyezte, hogy a beadványok készítőivel kapcsolatban Tajthyék tanúvallomást tegyenek. Egyben megintette őket azzal, hogy a királyi választ békességggel várják meg. 50 Tajthyék két felírása ügyében a Kerületek elé 1820. január 25-én terjesztették be a vizsgálat eredményeit. Eszerint a lakosok csak saját nevükben írtak, s ama panaszokat fogalmazták meg, miket előzőleg a nádori főkapitányhoz is beterjesztettek. A magisztrátusra sérelmes részekre megjegyezték, hogy ők az ügyek intézését a Pesten és Budán lévő Tajthyra és Dósára bízták, s az instanciák íróját megnevezni nem tudják. Ballá János és a dósai Káli Mátyás viszont azt vallották, hogy a panaszokat Urbányi József pesti prókátor szövegezte, aki őket most is tanáccsal látja el. Egyben sérelmezték, hogy a főkapitány eleve ügyük elvesztével fenyegette őket. Ezt a közgyűlés azzal magyarázta, hogy az instánsok épp akkor „alkalmatlankodtak", amikor Somogyi Antal felesége meghalt, s amiért a főkapitány kész volt elégtételt adni. Apátin a megkérdezettek azt vallották, hogy Ozorótzkyn kívül senki ellen sincs kifogásuk, s a főkapitányban is bizodalmuk van. A vizsgálat szerint a dósai Béres Albert és Káli Mátyás földek perlése miatt lettek zendülők, s már eddig jelentős adósságokkal terhelték magukat. A két Dósát és Tajthyt, kik az összeszedett pénzből hol Pesten, hol pedig Bécsben éldegélnek, kihallgatni nem tudták. Megállapították, hogy a panaszosok sem Ozorótzky, sem a magisztrátus elleni vádjaikat nem tudták igazolni, s így illő, hogy vádjaikat félretegyék, s magukat megbüntessék. Javasolták az Urbányi elleni elégtétel kérését, mivel az apáti, dósai és dorozsmai lakosokat lázított, s mintegy 3.000 forintot „zsarolt ki" tőlük. A közgyűlés a vizsgálat eredményeit a nádorhoz küldte fel, s elerendelte az apáti lakosok, valamint az Urbányival együttműködő Czagány György Bécsből való hazakisérését. 51 49 Uo. Jk. Ker. kgy. jkv. 1819. aug. 23. 463. p. 1365. sz. 50 Uo. 1819. szept. 22. 593. p. 1838. sz.; Uo. dec. 11. 697. 51 Uo. 1820. jan. 25. 4. p. 5. sz. 52 Uo. 1820. márc. 6. 189. p. 458. sz. 53 Uo. 1820. márc. 6. 149. p. 335. sz. 54 Uo. 1820. ápr. 11. 253. p. 635. sz. 55 Uo. Jászapáti, tan. jkv. 1820. júl. 17. 162. p. 343. sz. 56 Uo. 1820. júl. 17. 175. p. 361. sz.; Uo. 170. p. 252. sz. A kerületi közgyűlés 1820. március 6-án vette a Helytartótanács által leküldött, apáti tanács és Ozorótzky elleni iratokat. 52 A nádor is leírt a beadványokra, s eltiltotta az Urbányi Józseffel való érintkezést. Meghagyta, hogy ügyeiket Urbányira és Czagányra ne bízzák, s elrendelte, hogy az ezeknél Budán vagy Pesten lévők erővel is haza vitessenek. 53 Erre Apátiról és Dósáról a lázongó lakosokat behívták, s a nádori leiratok felolvasása után jó magaviseletre intették őket. 54 V. Az 1820-as „zenebona" Az apáti nemes lakosok jó 8 éves mozgalmának végkifejlete 1820 júliusától vette kezdetét. Az utólagos tudósítások szerint Tajthy István, Dósa György, Utassy Mihály, Ballá János és Boross Ferenc Kiss Mihály dorozsmai lakossal 6-án elhatározták, hogy a tanács kocséri kölesvetését elpusztítják, mivel azt a lakosság tudta nélkül, törvénytelenül adták haszonbérbe, s általa nagyon „el szoríttatott a marha járás". Ünneplő ruhában, puskával, s fokossal felfegyverkezve 7-én lementek Kocserra, s 8-án a vetésre a felső ménest és ökörcsordát ráhajtották. A pusztai felső csárdás árendás földjét is összetörték, s a gulyásokat megfenyegették, hogy ha valaki a termését felgyűjtené, szintén fel fogják égetni. Dósa a csárdás szénáját is felgyújtással fenyegette, de az feleségével kezeit csókolgatva megbékítette. 55 A kocséri kárt 1265 forintra becsülték, s az árendás a 3. évet nem vállava a bérletet visszaadta. Az elpusztított vetés mintegy 46 holdat tett ki. 56 A Kerületek a „kölestörés" hírére 10-én Horváth Péter alkapitány vezetésével tiszti küldöttséget küldtek Apátira, de a felhívásra egyetlen vétkes sem jelent meg. Egyedül Dósa Györgyöt találták otthon, de az is csak írásban válaszolt, hogy ők csak a lakosság tudta nélkül a kecskeméti és kecskéi lakosoknak kiadott földeket törték össze. Jelezte, hogy a haszonbérlők felhívására meg fognak jelenni, s puskát a vállára véve távozott. Az p. 2027. sz. 37
