Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Bánkiné Molnár Erzsébet: Jász és kun, jászkun öntudat megnyilvánulásai a Kiskunságban

vallásosság is kunnak ábrázolja a félegyházi öregtemplom védőszentjét. A későbbi kutatás és művészettörténeti vizsgálat során azonban bebizonyosodott, helyesebb kiskunsági madonnákról beszélni, ami ebben az esetben csupán a Kiskunság déli részét jelenti. Tehát éppen azokat a helyeket, amelyekben erős a jászsági telepítés. A szobrok elterjedési területe az a vidék, ahová a 18. században jászsági családok települtek.

47 A szokás, a faragott Mária-szobrok készítése és a házak oromzatán való elhelyezése a Jászságból származik, a vallásos érzülettel együtt. Ismert tény, hogy a 18. századtól azokban a kiskunsági településekben, ahol a telepítők többsége jászsági, az uralkodó vallás a római katolikus volt. A Felső-Kiskunságban és Halason a református vallásúak homogén, majd a 18. század végétől többségi társadalma alakult ki. Vizsgálódásunkban a vallást mint etnikai integráló erőt is számításba kell vennünk, hiszen a vallás a népi kultúra minden területét áthatotta, hatása a hagyományos kultúrára és az életmód egészére kiterjedt, hasonlóan az etnikai jegyekhez, az etnikai kultúrához. A kiskunsági madonnák létezése és a velük kapcsolatos szokások, a vallásos és a jászsági kulturális eredetű motívumok összefonódását tükrözik, s teljesen téves volt Andrássy Kurta megállapítása, mely szerint a „mongoloid vonásokat tükröző" Mária-szobrokat „Kun Madonnákénak nevezte. A legutolsó évtizedek néprajzi, történeti vizsgálata azt mutatja, hogy az Alsó-Kiskunság településein az egykori etnikai, privilegiális sőt a közigazgatási tudat is elhalványult. Az itt élők már alig tudnak valamit a Jászkun Kerület létezéséről és egykori funkciójáról. A Kiskun Múzeumban őriznek egy hangfelvételt az 1980-as évekből, melyen a múzeum igazgatója, Fazekas István, Harnos László kunszentmiklósi juhásszal folytatott beszélgetést és az általa előadott népdalokat örökítete meg.

48 A homályba vesző közigazgatási tudat által motivált, de már tévesen megjelenített Jászkun kerületi kötődés a következőképpen hangzott a juhász előadásában: „Hová való születésű vagyok én? Kiskunságba, Jászberény az én hazám, Ott nevelt fel engem az édesanyám..." 47 A Kiskunság népi fafaragása, A Kiskunság népművészete, 48 Kiskun Múzeum adattára 49 Szentlászló puszta egykori megváltó települései: a jászsági A felvételt készítő muzeológus megdöbbenését tükrözik a nótázó juhásznak feltett kérdések. FI.: Kiskunság és Jászberény az én hazám, ez a helyes szöveg, ugye? HL.: Ez a helyes szöveg. FI.: Mikor Laci bácsi ezt a szót hallja, hogy Kiskunság, akkor mi jut eszébe? HL.: Hát a Kiskunságban születtem. Ezen a részen és itt nevelődtem föl. FI.: A Kiskunságnak csak egy részét járta be, ahogy említette. Milyen helységeket ismer közelebbről a Kiskunságból? HL.: Kiskunságból: Kunszentmiklóst, Szabadszállást, Fülöpszállást, — Izsák, aztán Lajosmizse, Kerekegyháza." Az interjúalany juhász nem sorolta fel Jászberényt, de azt sem tartotta fontosnak megjegyezni, miért kiskunsági Jászberényről énekelt. Az egykori Jászkun kerületi központ, az „anyavárosként" emlegetett Jászberény neve még felbukkan a történeti múltból, de a Kiskunsággal történő összekapcsolására az éneklő már nem tud, de nem is tart szükségesnek magyarázatot. A hibás kapcsolatot mechanikusan hagyományozza tovább, ahogy ősei egykoron a KUN MIATYÁNK-ot. A szavak jelentését ők sem kutatták, a jelentéstartalmától elszakított szöveg ezért torzult a hagyományozódás folyamatában, s ezért torzult a kunszentmiklósi pásztor énekében is az egykori közigazgatási tudatból átmentve, hibás földrajzi kapcsolattá, „kiskunsági Jászberénnyé" a szülőhaza. Más kutatások szerint a Kiskunságban élők kötődése a kibocsátó tájhoz, településhez főleg a mindennapi kultúra és a nyelv sajátosságainak megőrzésében és átörökítésében nyilvánul meg. Ennek a legújabbkori származástudatnak tipikus megjelenési formája az egykori pusztákból alakult községek nevében megjelenő jász, illetve kun előtag: Jászszentlászló, Kunszállás.

49 A jász származás tudatát közülük leginkább Jászszentlászló lakossága őrzi. A napjainkban is folyó, a Móra Ferenc Múzeum által kezdeményezett, migrációs kutatásban Jászszentlászlón gyűjtést végző Szűcs Judit néprajzkutató megállapította, hogy a megkérdezett idős lakosok közül sokan ma is számon tartják a jászsági múltat, Forrás 1984. jún. 20—25. Dózsa és Jászjákóhalma 23