Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Bánkiné Molnár Erzsébet: Jász és kun, jászkun öntudat megnyilvánulásai a Kiskunságban

ismerik a pusztát benépesítő dédszüleik származási helyét. Sajátos módon járultak a származástudat erősítéséhez a harmincas évek végén, negyvenes évek elején hozott intézkedések (1938:XV. te, 1939:IV. te, 1941:XV. te.)

50 melyek következtében igazolni kellett a származást. A kényszerűségből is felkutatott keresztlevelek felelevenítették és tudatosították a betelepülő ősök származási helyét,

51 jászsági múltját. Kötődésük egyik bizonyítéka, hogy 1941-ben a Jászságból hívták át papjukat, aki letelepedve 1941-től 32 évig volt papja a falunak. A Jászdózsán 1900-ban született egykori parasztgyerekből lett papot, Krista Menyhértet, gyerekkori pajtása, akivel Jászapátiban együtt jártak iskolába, Rozmaring Lajos kántortanító hívta Szentlászlóra. A pap és a kántortanító a falusiak elmondása szerint jelentős szerepet vállalt a jászsági származástudat és kötődés elevenen tartásában. Szűcs Judit gyűjtése alapján megállapítható, hogy sajátos módon azoknál a családoknál, ahol a házastársak közül az egyik jászsági származású a beházasodott vő vagy meny, még fokozottabban őrzi a jászsági származás emlékét, ismerik a Jászság helytörténeti irodalmát, számon tartják az onnan hozott még létező tárgyakat, szokásokat. Halász Mátyás 1993-ban megjelent könyvében olvasható annak története, hogyan próbálták 1972-ben a falu nevét Kunszentlászlóra változtatni, és hogyan hiúsult az meg a falu ellenállásán.

52 Érdekes adatokat szolgáltattak vizsgálataimhoz az utóbbi évek nyelvészeti kutatásai. A nyelvjárási tudat népnyelvi termékei a nyelvi célzatú csúfolók, csúfolódó mondókák és gúnyos elnevezések számon tartják és nyelvészeti eszközökkel jelenítik meg a származási helyet: pl.a város nevét nyelvjárási hangokkal gúnyoló formula „Filekegyháza" a környék helységeiben él és Kiskunfélegyháza palócos nyelvjárására utal. H Tóth Tibor, Félegyházán élő nyelvész kutatásai szerint még 250 év elteltével is megállapíthatók a betelepítő nyelvjárások körvonalai.

53 Ezek a lakosok már sem a történelmi, sem a privilegialis, sem az etnikai tudat területén nem tartják számon származásukat, ez utóbbi azonban megőrződött a nyelvben. A kiskun öntudat megnyilvánulásait feltáró kutatások összegezéseként megállapíthatjuk, hogy tartalma az idők során folytonosan változott és átalakult. A változásokat motiváló tényezők közül legerőteljesebbnek a származás tekinthető, de a mindenkori kulturális és gazdasági környezet hatását is tetten érhetjük a vizsgált öntudat megnyilvánulásaiban. Irodalom Andrássy Kurta János A magyar nép szobrászata. Bp. I944. 68 I., LXXVI t. Bánkiné Molnár Erzsébet Járt-e Kossuth Félegyházán? = Kossuth Lajos emléke Kiskunfélegyházán. Kiskunfélegyháza, 1987. 12—26. I. A Jászkun Kerület közigazgatása 1948-ban. Kecskemét, 1994. kézirat. Kiskunfélegyháza újratelepítőinek 1744. évi lajstroma. = A Szónok Megyei Múzeumok Évkönyve 1981. 123—128. I. A „rendszeres bizottsági munkálatok" szerepe a Jászkun Kerület közigazgatásának megreformálásában.( 1791—1843/44). = ZOUNOK 1, Szolnok, 1986, 103—128. Botka János A kunok-jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai a betelepüléstől a kiegyezés koráig. Kandidátusi értekezés. 1993. kézirat. Erdei Ferenc Futóhomok, Bp, 1977. 279. I. Fazekas István Móra Ferenc parasztábrázolása. = CUMANIA VI. Kecskemét, 1979, 287—318. Halász Mátyás történeti leírása Jászszentlászlóról. Jászszentlászló, 1993. 270 I. 50 1938.évi országos törvénytár, Bp.1938. 87—89., 1939. évi országos törvénytár, Bp.1939. 91—102., 1941. évi országos törvénytár, Bp, 1941. 95—99. 51 Szűcs JuditJászszentlászló jászjákóhalmi betelepültjei — előadás 1993.dec. a Migráció és település a Duna—Tisza közén c. konferencián. A Gergely András szociológus Halason végzett vizsgálatai eredményeként (melyről 1994. szept. 16.-án elhangzott előadásában számolt be) megállapította, hogy csupán néhány megkérdezett vallotta magát „kunnak". Felmérései a kiskunság egykori központjában a kun tudat eltűnésére utalnak. 52 Halász,1993.152—153. 53 H Tóth, 1993. 105. 24