Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Bánkiné Molnár Erzsébet: Jász és kun, jászkun öntudat megnyilvánulásai a Kiskunságban

ződik Félegyháza két író fiának, Móra Ferencnek és Móra Istvánnak származástudatában. Móra Ferenc, aki 1879. július 19-én született, még nem élt, amikor megszűnt a Jászkun Kerület, mint közigazgatási egység, s vele együtt az autonómia is a múltba merült. írásainak és életének egyik elemzője, Fazekas István

41 úgy vélekedik, hogy a kis Móra „nyiladozó értelmével felfogott valamit a jászkun tudat megnyilvánulásaiból." Szülei még számon tartották az apa — Móra Márton — fivére — András — jászsági, pontosabban jászberényi származását, a bennszülött Nyeszó Juhász család, az anyai rokonság, viszont kun ősöket emlegetett. Megjegyzem, hogy a 18. század közepén betelepült jász családok ekkorra már „kiskunokéként határozták meg magukat. Ebben az időben még megkülönböztették a redemptus és irredemptus származású „kunokat"... A megkülönböztetés nem csak a történelmi és privilegiális tudat utóéleteként létezett, a születési és házassági anyakönyvekben is dokumentálták, plebejusként tüntetve fel az irredemptusokat. Móra ezek alapján saját családját „közrendű kiskunokéként határozta meg. Bátyja, István, aki 1864. okt. 24-én született, és a helybeli tanítóképző elvégzéséig Félegyházán élt és tanult, szintén számon tartotta a származást. „Félegyházán" című versében így írt:

42 „Vándorsors a mienk: a jász apám Itt porlad, kiskun földnek enyhiben, Kiskun anyámat meg jász hant takarja, S öcsém piheji a Tisza mentiben..." Móra Istvánnak és Móra Ferencnek jelentős szerepe volt abban, hogy a századfordulót követően Félegyházát, mint a makacs kiskunok települését kezdték számon tartani. „Kiskun ember vagyok én, makacs, és még vélt jussából sem engedő, nemhogy a maga igazából" mondta a szegedi egyetemen díszdoktorrá avatásakor elhangzott beszédében.

43 Máskor így írt: ,Az én írásaimban félegyházi nap süt, félegyházi szél fúj, félegyházi sárgarigó fütyül. Ettől a várostól kaptam a kiskunok nyers makacsságát • "44 IS. Az elfogulatlan külső szemlélő és szociográfus, 41 Fazekas, 1979. 29 I. 42 Móra István ezen a címen két verset írt. Az idézet az 1 43 Móra: Daru utcától a Móra Ferenc utcáig 2. köt. 160. I. 44 FH. 1904. dec. 4. 45 Erdei: 161, 173. lap 46 Andrássy Kurta, 1944. 44—45. I. 22 Erdei Ferenc 1937-ben megjelent művében, a Futóhomokban, már egészen másként vélekedik. Félegyházáról azt írja: „palócnép". Az egykori Kiskunságot szemében már nem a volt székváros, sokkal inkább Halas képviseli.

45 Fülöpszállás, Szabadszállás, Kunszentmiklós és Halas népéről alkotott véleménye: „...sohasem gyakorolták saját paraszti életük alázatos hordozását. Rátartok, igényesek, kényelemszeretők..." ,A szomszéd pusztabeli jámbor katolikus és jobbágyi alázatú falvak lakói keresztet vetve emlegetik ezeket az istentelen (értsd: református) romlott és úrhatnám kunokat". Az említett kiskunsági településeken Erdei szerint még számon tartották az ősi kun helyeket és a famíliák származásbeli tisztaságát. De ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy az ősi kun helyek megálltak a fejlődésben, aminek legfőbb oka az etnikai és társadalmi elzárkózásuk. A két világháború közötti időszak 30-as 40-es éveinek nacionalizmusa melléktermékeként megjelent egy mesterségesen felkeltett és hamis „kiskun tudat", melynek eredményeként Félegyházát hol a „színmagyar Alföld legmagyarabb városaként", hol a „nyakas kunok" egykori székvárosaként említik. Ekkor fedezte fel Csanádi Imre a nyilvánosságnak, a vallási élet jellegzetes népi emlékei közül, az akkor még egyes családoknál őrzött, a 18. században festett, fából készített Mária-szobrokat. 1941-ben írta a „Máriás szegényember" című versében: „Ezüstözött Máriája szuvas már, idő-por-, füst-fogtamúlhatott kétszáz esztendeje, hogy »valami paraszt« faragta!" Csanádi verse alapján figyelt fel e szobrokra Andrássy Kurta János, aki „A magyar nép szobrászata" című, 1944-ben megjelent művében ismerteti és „Kiskun madonnákénak nevezi el a felkutatott szobrokat. ,A ruha formája — írja — megfelel a régi jászkun viseletnek ...arca erősen mongolos". Andrássy Kurta e Kiskun Madonnák szobrászati megjelenítését is felsorakoztatja a kiskun tudat létezését bizonyító motívumok közé, mondván: Félegyháza a vegyes eredet ellenére kiskunnak tartja magát,

46 hiszen még a népi . aug. 27-én írt költeményében található.