Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Gulyás Éva: Szent György középkori kultusza és legendája a néphagyományban

Szent Margit kultusza.

69 László Gyula is felfigyelt arra, hogy a Szent László-legenda középkori képsora a határmenti templomokban maradt fenn, összefüggésben a szent határvédő funkciójával.

70 Sárkányölő Szent György A másik legendái motívum, amelynek következtében alakja közismertté vált, a sárkányölés motívuma. A sárkányölés, sárkányharc különböző szentekhez, mesehősökhöz kapcsolódva régóta és széles körben ismeretes. Azonban egyik szent alakjához sem kapcsolódik ennyire állandósult formában, mint Szent Györgyéhez. Az európai legendaváltozatok legfőbb forrása a Legenda Aureában közzétett legendája.

71 A Legenda Aurea a középkor egyik legnépszerűbb legendagyűjteménye volt, szinte minden európai nyelvre lefordították. A XIII—XV. századból kb. 1000 kézirata maradt fenn, ami a könyvpusztulás mértékét tekintve igen jelentős mennyiség.

72 Szerzője Jakobus de Voragine domonkos szerzetes, aki 1261—66 között állította össze gyűjteményét. Arra törekedett, hogy a szentek életét közérthető formában fogalmazza meg a nép ízléséhez igazodva. Kísérlete olyan nagy sikerrel járt, hogy a középkor egyik legolvasottabb könyvét alkotta meg. Ehhez könnyed, naiv, meseszerű stílusa is hozzájárult, amellyel közelebb hozta az emberi lélekhez a szentek oly távolinak tűnő világát. Könyvéből tanulták a gyerekek a szentek életét, sőt a XIV. században keletkezett Anjou Legendárium képanyagának is ez a könyv volt az ihletője.

73 Magyar nyelvű fordításai XVI. századi kódexeinkben fordulnak elő,

74 Szent György vértanú legendája az Érdy-kódexben található, a legenda első magyar nyelvű emléke.

75 Ennek alapján lássuk a legendát:

76 „...Itt elkezdetik Szent Gyergy mártírnak dicsőséges élete. Miért régi időben volt az ő szent támadása, idejit az okáért és napját semmi írásban nem találhatjuk. De miért akármikoron lett légyen Anyaszentegyház bizonnyal vallja, hiszi és az szent mártíromok közé számlálván nagy tisztességgel üli az ő szent ünnepét. Miképpen pedig szent mártíromságot szenvedett légyen, és miképpen viaskodott pokolbeli erdeggel, az sárkánnyal, ez világi fejedelmekkel keresztyén szent hit mellett és minő számtalan népeket hajtott légyen az szent hitre ő ájtatos prédikálásának és érdemének miatta megismertetik az ő szent életéből. Dicsőséges Szent Gyergy mártír támad a Kapadócia országból, kinek ő atyja vala hadviselő vitéz fejedelem. Az ő atyja halálának utána miként régi szokás vala, szállá reá az vitézség. És mikoron egy időben lova hátán menne Lybiának tartományában és az varasban, kinek Sylena vala neve, pogány király bírván. Mely váras mellett vala egy nagy régi álló tó, és lakozik vala őbenne egy nagy halálos sárkány kinek még sok fegyveres népek sem árthatnak vala. De mind elűzi vala őket és felhágván a varasnak kőfalára az ő nagy dohos leheletével megdögleszti vala a várost és számtalan népek halnak vala meg döghalálnak miatta. Annak okáért szerzenek oly szerzetet az király a városbéli polgárokkal, hogy minden napon két-két juhot adnának őneki, hogy csak reájok ne jőne. Mikoron pedig elfogyott volna immáron juhok, szerzek azt, hogy egy barmot és egy embert adnának őneki, kire az sors esnék, hogy csak az sokaságot megoltalmazhatnák. Mikoron azért immáron mind fiuk leányuk elfogyott volna, egy napon esik az sors az királynak leányára, ki vala egyetlen eggyé az királyságnak. Azt látván az király, hogy az ő egyetlen leányát az sárkánynak ítélték volna, monda az polgároknak: Mind aranyamat, mind ezüstömet elvegyétek és országomnak haszon felét, csak haggyátok meg énnekem az én leányomat és ne haljon ilyen szörnyű halállal meg. 69 Bálint S. 1977. I. 293—308. 70 László Gy. 1993. 71 Legutóbbi magyar nyelvű kiadása, Legenda Aurea (Vál. Madas Edit), é. n. 72 Madas E., é. n. 315. 73 Wehli T.,1987. I. 181—216., 797—805., valamint Levárdy F. előszava a Magyar Anjou Legendárium 1975. évi kiadásához. 74 L. Horváth Cyrill: Középkori legendáink és a Legenda Aurea. Bp. 1911., valamint a Legenda Aurea újabb kiadása közzéteszi a kódexeinkben szereplő legendafordítások jegyzékét.Vál. Madas E. 329. 75 Nyelvemléktár IV. 1876. (közzéteszi: Volf Gy.). Nálunk nem jelent még meg teljes Legenda Aurea fordítás, szemelvényeket közöl 14 legendából Petrolay M. 1942-es válogatása, valamint a Madas Edit szerkesztette sokkal teljesebb, az anyagnak kb. a felét közzétevő gyűjtemény.é.n. 76 A legenda első, sárkányölésről szóló részét teszem itt közzé, a második részt, mely a mártíromságát beszéli el, mivel ezzel most nem foglalkozom, elhagyom. Az olvashatóság kedvéért mai helyesírási átírásban közlöm az anyagot. Bálint S. is ezt vette alapul Id. 1977. I. 293—295. 197