Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Novák László: Emberföldrajz és településnéprajz

ged településéről szóló munkáiban a történetiség domináns tényező, településtörténeti feldolgozások.

31 Metzner Károly is hasonlóan történeti aspektusú dolgozatot készített.

32 Márton György a Maros folyó alföldi szakaszának két településével, Csanádvára és Makó emberföldrajzi vizsgálatát végezte el.

33 A természeti környezet, táj és ember kapcsolata, a település kérdése több szerző munkájában hangsúlyozódik. Bátky Zsigmond az emberföldrajz és néprajz szoros kapcsolódására világít rá. A lakóépületek építőanyag szerinti elterjedését vizsgálta.

34 A Dunántúl településeiről szólva az emberföldrajz lényegére mutat rá: „Térszín és talaj tehát, egyéb adottságokkal együtt, egyes kiterjedésében egyformán telepedésre alkalmassá tették és teszik Dunántúlt. Ez hát különböző települési igényeket képes kielégíteni, de az elmondottak alapján az is világos, hogy egyes vidékeink településarculata között jelentős különbségek, viszont más felől egyezések vannak. Távol van tőlünk, hogy emberi tények magyarázatában, még a szóban forgóban is, túlzott jelentőséget tulajdonítsunk a földrajzi tényezőknek az emberiek és történetiek rovására. A középúton járunk, mindkettőt egyformán próbáljuk értékelni..."

35 Az emberföldrajz-kutatás sokrétű, sokágú volt, híven tükrözte azt, hogy művelője földrajzos vagy más képzettségű szakember. Az emberföldrajz részét képező településföldrajzi kutatásban egyesült legjobban a természetföldrajzi szemlélet a történeti, néprajzi beállítottsággal. E téren Fodor Ferenc munkássága kiemelkedő. Karánsebes településföldrajzát vizsgálva a település természeti és emberi tényezőinek szentelt figyelmet, mint amelyek befolyásolták a település fejlődését, horizontális terjeszkedését. Komplex szemlélet jellemzi a Szörénység tájrajzával foglalkozó munkáját is.

36 Emberföld rajzi, településföldrajzi munkásságának szintézise a Jászság életrajzával foglalkozó munkája, amely előremutató, hasznos kézikönyv a településnéprajzi kutatás számára is. Elsőként szól a természeti viszonyokról, a tájról, földről, vegetációról. Történeti áttekintést nyújt a Jászság benépesedéséről, sorsáról a középkorban, s a török hódoltság idején. Önálló fejezetet szentelt a Jászság népének, társadalmának. Fontos rész a gazdasági életről szóló fejezet, amelyben történetinéprajzi módszerrel vizsgálja a földhasználatot, pásztorkodást, földművelést, kézműipart és kereskedelmet. A települési viszonyok kapcsán a településrendszert állítja a vizsgálódás középpontjába. Szól a redempcióról, a tanyásodásról, a település szerkezeti változásáról. Önálló fejezet tartalmazza az egyes településeket, történeti fejlődésüket kísérve figyelemmel, térképdokumentáció felhasználásával is.

37 A történeti-néprajzi kutatás is az emberföldrajz tág horizontján bontakozott ki, melyet Györffy István neve fémjelez. A geográfiai szemlélet, tájban való gondolkodás, s a történetiség, embernek a tájban való alkotó tevékenysége, az élettér változása, fejlődése komplex módon állítja elénk a települést. A fekete-Körös-völgyi magyarsággal kapcsolatban Györffy még hangsúlyozza, hogy településföldrajzi tanulmányt készít, tehát emberföldrajzi irányultságú a vizsgálódása. Figyelmet szentel a táj történetének, a települések földrajzi viszonyainak, részletes leírást ad az egyes helységekről, melyek településszerkezetét térképekkel dokumentálja.

38 Korszakalkotó műve Hajdúböszörmény kertes településről írott munkája, melynek folytatása Hajdúszoboszló, valamint Debrecen, Nyíregyháza feldolgozása.

39 Ezek történeti-néprajzi tanulmányok, amelyek túlmutatnak a morfológiai szemléleten, „oknyomozó" módszerrel készültek. A településfejlődésre mutat rá Györffy István. A kertesség nomád állattenyésztő népek települési formájával mutat rokonságot — állapítja meg —, mivel a lakóegység és a gazdasági tér, az ólaskert térben elkülönült egymástól. Jellegzetes alföldi település a halmazos szerkezetű, funkcionálisan megosztott kertes település, mint azt a telekformákról írott dolgozatában is kifejti.

40 A település30 Winkler Elemér, 1924. 31 Banner János, 1922.; Banner János, 1925. 32 Metzner Károly, 1930. 33 Márton György, 1927. 34 Bátky Zsigmond, 1921/b. 35 Bátky Zsigmond, 1926.; Vö. Bátky Zsigmond, 1922. 36 Fodor Ferenc, 1921.; Fodor Ferenc, 1930. 37 Fodor Ferenc, 1942. 38 Györffy István, 1913. 39 Györffy István, 1926/a.; Györffy István, 1929. 40 Györffy István, 1935. Kogutowicz Károly, 1930. 159