Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Novák László: Emberföldrajz és településnéprajz

fejlődés kapcsán fogalmazza meg azt a véleményét Györffy István, hogy a kertesség és a tanyarendszer között kapcsolat áll fenn. A kétbeltelkűség, kertesség megszűnésével a gazdasági kert funkció kitolódott a határba, megteremtve ezáltal a település külső övezetét, a tanyavilágot, amely jellegzetes magyar képződmény.

41 Az emberföldrajz tehát egy komplex tudományszak, amely sokoldalúan közelíti meg az ember és föld kapcsolatát, viszonyát. Tekintettel van a természetföldrajzi környezetre, az embernek a földhöz való kötődésére, s ennek történeti vonatkozásaira (megtelepedés, élettér, gazdálkodás, lakás, életmód, s az alapvető keret, a település). Prinz Gyula az emberföldrajz öt „ágát" állapította meg, s ezek között említi meg a „településföldrajzot".

42 A településföldrajzi kutatás, feldolgozás gyakorlatilag az emberföldrajzzal azonos. Jól példázzák ezt mindazon említett publikációk, amelyek célkitűzéseikként a településföldrajzi kutatást jelölnek meg, s komplex emberföldrajzi vizsgálódásról tesznek tanúbizonyságot (Banner János, Fodor Ferenc, Györffy István és mások). E komplex témafeldolgozás kiváló példája Ébner Sándornak a Bodrogköz településeiről készített „településföldrajzi vázlata". ,A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Alföldkutató Bizottsága Millekker Rezső egyetemi tanár vezetése mellett feladatásul tűzte az Alföld összefüggő területeinek emberföldrajzi feldolgozását is." E dolgozatában a bodrogközi kutatási eredményeit adja közre a szerző. A földrajzi környezet leírása, a felszín kialakulása, talajviszonyok értékelése a kiindulás, majd a települések talaj szerinti megoszlását végezte a kutató. Külön foglalkozik az ártéri községek életével. A település szerkezeti vizsgálata az egyik fő fejezet. Alakjuk és kiterjedésük alapján különbözteti meg a „szigettelepülések" (Luka, Vajdácska, Agárd, Cigánd stb.) és a „folyó- és ármenti települések típusát" (Rad, Karád, Bellye stb.). Az előbbi típusú települések között hosszú udvaros, több család által lakott telektípusokat is talált Ricsén és Lukán. A komplex emberföldrajzi vizsgálat kiterjedt a településeknek az árvízmentesítés után bekövetkezett állapotának megállapítására, a mezőgazdálkodás, az ősfoglalkozások, a demográfiai viszonyok, s a lápi községek építkezésének feltárására 41 Györffy István, 1923.; Györffy István, 1937. 42 Prinz Gyula, 1943. 43 Ébner Sándor, 1925. 44 L. Enyedi György, 1983.; Gunda Béla, 1986. 45 Vö. Bartha Elek, 1991. 46 A kérdéssel kapcsolatban Szabó László, 1993. is. Tehát természetföldrajzi, településtörténeti, demográfiai és néprajzi vonatkozások alapján rajzolódott ki a Bodrogköz emberföldrajzi arculata.

43 Az emberföldrajz és településnéprajz között szoros a kapcsolat. Egyrészt a kutatás komplex jellege miatt, másrészt pedig azért, mert a kutatás annak a településnek történeti-néprajzi vizsgálatára irányul, amely meghatározott földrajzi környezetben, tájban, ökológiai közegben, jogi, gazdasági, társadalmi viszonyok által meghatározva fejlődött, s alakult ki jellegzetes struktúrája, településrendszere. A település — mint többször is hangsúlyoztuk —, komplex életjelenség, amely a nooszféra része, szoros kapcsolatban áll a természeti környezettel.

44 Az ember megtelepedett a földfelszín bizonyos darabján, birtokba vette a földet, amely — mint az emberföldrajz is hangsúlyozza —, életterét képezi, biztosítja az életlehetőséget. Tehát a település ökológiai képződmény, amit társadalmikulturális és gazdasági tényezők hatnak át, s biztosítják a kölcsönhatás elmélyülését az emberi tevékenység és a természeti környezet között, ami végeredményben a település térbeli és időbeli fejlődését eredményezik. Az emberi társadalom és a természeti környezet között összetett kapcsolatrendszerek vannak, tehát a kultúrökológia a maga sokrétűségében ragadható meg.

45 A természet és az ember kapcsolatában talán legfontosabb tényező a település. Az ember a természetet birtokba veszi, mezőgazdasági munkákat folytat, s a termelési-üzemszervezési szükségleteinek megfelelően alakítja ki, építi környezetét. Települést hoz létre, amely színtere az életnek, társadalomnak, kultúrának. Hangsúlyoznunk szükséges azt is, hogy a néprajztudomány az egész népi kultúrával foglalkozik. A népi kultúra egységesen megnyilatkozik a település létezésében, funkcionálásában. Tulajdonképpen a település élettér, keret, amelyben komplex módon érvényesülnek a társadalmi, gazdasági, vallási és egyéb folyamatok, mint kultúrökológiai tényezők. A településnéprajzi kutatás végeredményben arra törekszik, hogy a település oldaláról közelítse meg az egész népi kultúrát.

46 A település komplex életjelenség, s mint ilyen tehát, benne a népi kultúra jut kifejezésre. A tele160