Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Bánkiné Molnár Erzsébet: Jász és kun, jászkun öntudat megnyilvánulásai a Kiskunságban

BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET JÁSZ ÉS KUN, JÁSZKUN ÖNTUDAT MEGNYILVÁNULÁSAI A KISKUNSÁGBAN (Etnikai tudat — privilegiális tudat) Mindenek előtt szeretném megemlíteni, hogy írásom kapcsolódik Szabó László 1981-ben megjelent tanulmányához, melyet a téma iránt érdeklődők figyelmébe ajánlok. A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyvében megjelent

1 tanulmánya, s az abban leírtak ma is elfogadhatók. Szabó László a jászkun öntudat korszakonként megjelenő, változó formáit és tartalmát elemezve megállapította, hogy az egyes tudati tartalmak és megnyilvánulási formák részben egymást követően, részben párhuzamosan léteztek. Elemzése szerint a kezdetektől volt külön jász és kun etnikai tudat, de ezek a 18. század közepére elvesztették dominanciájukat, elhalványodtak. Ugyanekkor fokozatosan felerősödött a történeti tudat, s a jászokat és kunokat együttesen ért sérelmek hatására a jászkun nép, jászkun sors hangoztatása került előtérbe. A redempció után — amint ezt Szabó László a jász öntudat kutatásának eredményeként megállapította — a társadalmi átrétegeződés belső szakadásokat eredményezett, s ennek következményeként alakult ki a redemptus és irredemptus öntudat. A felsorolt jelenségek azonban nem váltak el mereven, egymás utáni és egymás mellettiségükben is átfedések mutathatók ki, melyeket a tanulmány is részletez. Szabó László elemzése során megkülönbözteti a véleménye szerint az 1870-es évektől kialakuló közigazgatási öntudatot, s a mindezek mellett és után is létező kulturális öntudatot. A tanulmány kiinduló vizsgálati terepe a Jászság. Magam a Kiskunságban végeztem anyaggyűjtést, és kutattam a jász és kun tudat megnyilvánulásait a mindennapi élet gyakorlata felől közelítve meg ezt az elvont és nehezen dokumentálható kutatási területet. Megállapításaim és a vizsgálat kiinduló időpontja 1699, a Pentz-féle összeírás keletkezésének dátuma. Zárását a jászkun tudat utóéletének felvillantásával napjaink valósága adja. Kutatásom három kérdéskörre irányult: 1. Vizsgáltam a kiskunsági öntudat etnikai, jogi alapjait, 2. a Kiskun Kerületben élők öntudatának megnyilvánulásait a privilégiumok létezéséig, 3. s végül megpróbáltam választ keresni arra, milyen változásokon mentek keresztül a korábban létező tudatformák a kiváltságok elveszítése, majd a Jászkun Kerület megszűnése után. /. A kiskunsági öntudat etnikai, jogi alapjai A Kiskunság, pontosabban a 18. század első éveiben formálisan is létrejött Jászkun Kerület Kiskun Kerületének települései a népesség etnikai összetétele szerint igen vegyes képet mutattak. Az összeírások és Tálasi István kutatásai szerint az itt élők mintegy 49%-a Baranyából származott. A helyiek és beköltözöttek aránya településenként más és más volt.

2 1 Szabó L, 1981. 129—145. 2 Tálasi István: Kiskunság 40. I. 13