Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Vincze László: Viszonyítást kifejező jelzők a történeti Magyarország városainak utcaneveiben (XII—XVI. század)

4. Adat hiányában a legkorábbi betűhív vagy hiteles adatot nem tudom közölni. 5. A nagy jelző a kis jelzővel korrelál. Példáimat a kis jelzőnél tüntettem fel. 6. A jelző a XV. és XVI. században bukkan fel utcaneveinkben. A XVI. században már általánosan elterjedt. Az Alföldön Cegléden, Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, Kalocsán, Kecskeméten, Nagykőrösön, a Dunántúlon Garasgálon, Győrön, Kálmáncsán, Mohácson, Nagymányokon, Pécsen, Siklóson, Székesfehérváron az Északi-középhegységben Gyöngyösön és Pesten, összesen 16 városban találtam a „nagy" jelzőre adatokat. Széles 1. Általában a hosszúságra merőleges irányban, az oldalak irányában meglehetősen kiterjedt. ÉrtSz. VI/149.

53 2. 1548 Szeged Vass E.: SzeCsoNá. 73

54

. 3. Betűhív vagy hiteles adatom nincs. 4. Adat hiányában a legkorábbi betűhív vagy hiteles névalakot nem tudom megadni. 5. A széles és keskeny jelzők meglétére utcanévben, egy településen belül nem találtam példát, sőt maga a keskeny jelző sem szerepelt adataim között. 6. A rendkívül ritka jelző a XVI. században (1548) bukkan fel az Alföld egyetlen városában, Szegeden. Az utcanévben térbeli viszonyítást kifejező jelzők A vizsgált jelzők: al, alsó, fel, felső, közép. Al (fn) 1. Alacsonyan levő rész, valaminek alsó része. ÉrtSz I/93

55

. 53 ÉrtSz. VI/149. 54 Vass E.: SzeCsoNá. 73. 55 ÉrtSz. I/93. 56 ÉrtSz. 1/181. 57 Eperjessy K.: VárUtc. 132. Alsó (mn) 1. Két dolog közül a másikhoz viszonyítva alacsonyabban lévő. Valamely földrajzi egységtől vagy valamely valóságos vagy képzelt központtól délre lévő földrajzi egység vagy terület. Lejjebb lévő helyről jövő. A folyó folyásának irányában lejjebb eső. ÉrtSz. 1/181

56

. Az itt közölt jelentések közül az utcanevekben több jelentés kombinációja érvényesülhet. A legtöbb esetben ma már nehéz eldönteni az „al", "alsó" jelzők használatának tényleges indítékát. 2. Al (fn) 1406 Eger Eperjessy K.: VárUtc. 132

57

. Alsó (mn) 1553—54 Szeged Vass E.: SzeCsoNá. 74—75

58

, 1554 Babarc Velics—Kammerer 1/173—74

59

, 1554 Laskó Velics—Kammerer 1/17460 1554 Béremen Velics—Kammerer 1/173

61

, 1554 Harsány Velics—Kammerer 1/173

62

, 1572 Miskolc Szendrei J.: MisVáTö. II/247

63

. 3. 1406 Eger „vicus seu piatea Almagyaru in civitate Agriensi" Eperjessy K.: VárUtc. 132

64

, Györffy Gy. Ml/89

65

, Kovács B.: EKöUtc. 83

66

. Eperjessy K. az Egri főkápt. magánlt. nr. 3. D 2. fasc I. nr. 3 jelzetre hivatkozik. Az utcanév egy középkori falu nevét őrzi. 1275-ben már oklevél említi [I. Olmag(or)ü], és az egri káptalan Eger-váraljai faluja volt. Az egri vártól délre a vár alatt terült el. Györffy Gy. Ml/89

67

, 1572 Miskolc "piatea publica Alsó Piacz vocata" Szendrei J.: MisVáTö. Ml/247

68

. 4. A legkorábbi hiteles adatom a XV. század elejéről (1406), Egerből származik. 5. Az alsó-felső korrelációra egy településen belül az Alföldön Szegeden, a Dunántúlon Babarcon, Beremenen, Laskón, az Északiközéphegységben pedig Harsányon találtam adatokat. 6. Az al, alsó jelző a XV. és XVI. században fordul elő utcaneveinkben. A XV. században még igen kevés adatot találunk rá, a XVI. században viszont az egész történelmi Ma-