Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)
Vincze László: Viszonyítást kifejező jelzők a történeti Magyarország városainak utcaneveiben (XII—XVI. század)
gyarországon elterjedt. Az Alföldön Szegeden, a Dunántúlon Babarcon. Beremenen és Laskón, az Északi-középhegységben pedig Egerben, Harsányban és Miskolcon, összesen hét városban találtam adatokat. Fel 1. Fel (e v. é) fn. ÉrtSz. M/592 69 Felső (mn) 1. A város vagy falu felső része. — A város vagy falu északi része. — A folyó folyásának irányába, feljebb vagy magasabban fekvő rész. (ÉrtSz. M/714 70 ) 2. Fel: 1522 Szeged Péter L: SzegUtc. 172 71 , 1553 Szeged Péter L: SzegUtc. 169—70 72 , 1570 Beregszász Schram F.: FöNe. 29 73 , 1592 Szombathely Schram F.: FöNe. 137 74 . Felső: 1437 Bártfa Eperjessy k.: VárUtc. 129 75 , 1531 Veszprém Hungler J.: VeTel. 309 76 , 1548 Szeged Vass E.: SzeCsoNá. 73 77 , 1554 Babarc Velics—Kammerer 1/173—74 78 , 1554 Béremen Velics—Kammerer 1/173 79 , 1554 Harsány Velics—Kammerer 1/173 80 , 1554 Laskó Velics—Kammerer 1/174 81 3. 1522 Szeged „Plathea Feeylzer Péter L: SzegUtc. 172 82 , 1570 Beregszász Vicus Felzer" Schram F.: FöNe. 29 83 , 1592 Szombathely „Feöl Ucza" Schram F.: FöNe. 137 84 , 1531 Veszprém "piatea felseö" Hungler J.: VeTel. 309 85 . 4. A jelzőre legkorábbi betűhív adatom a XVI. század elejéről (1522) Szegedről származik. 5. A „felső" jelző az "alső" jelzővel korrelál. Az előfordulási helyeket a korrelációra az „alsó" jelzőnél közöltem. 6. A „fel, felső" jelző a XV. századtól kimutatható utcaneveinkben. A XVI. században használata általánossá válik. Adatokat az Alföldön Szegeden, a Dunántúlon Babarcon, Beremenen, Laskón, Szombathelyen és Veszprémben, az Északi-középhegységben Harsányon, a Felvidéken Bártfán és Beregszászon találtam, azaz összesen kilenc városban. 58 Vass E.: SzeCsoNá. 74—75. 59 Velics—Kammerer: 1/173—74. 60 Velics—Kammerer: 1/174. 61 Velics—Kammerer: 1/173. 62 Velics—Kammerer: 1/173. 63 Szendrei J.: MisVáTö. II/247. 64 Eperjessy K: VárUtc. 132. 65 Györffy Gy.: NI/89. 66 Kovács B.: EKöUtc. 83. 67 Györffy Gy.: III/89. 68 Szendrei J.: MisVáTö. Ml/247. 69 ÉrtSz. M/592. 70 ÉrtSz. 11/714. 71 Péter L: SzegUtc. 172. 72 Péter L: SzegUtc. 169—70. 73 Schram F.: FöNe. 29. 74 Schram F.: FöNe. 137. 75 Eperjessy K: VárUtc. 129. 76 Hungler József: Veszprém településtörténete. Veszprém, 1988. (Továbbiakban: Hungler J.: VeTel. 309). 77 Vass E.: SzeCsoNá. 73. 78 Velics—Kammerer 1/173—74. 79 Velics—Kammerer: 1/173 80 Velics—Kammerer: 1/173 81 Velics—Kammerer: 1/174. 82 Péter L: SzegUtc.172. 83 Schram F.: 29. 84 Schram F.: FöNe. 137. 85 Hungler J.: VeTel. 309. 124
