Madaras László – Tálas László – Szabó László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 9. (1996)

Benedek Gyula: A hiteleshelyek Mohács előtt, különös tekintettel Jász-Nagykun-Szolnok megye jogelőd területeire

idézés, a megintés, az eltiltás végrehajtása. A peren kívüli ügyekben a végrendelet felvétele, az adásvételi szerződés, a zálogszerződés, az egyezség írásba foglalása volt a leggyakoribb feladatuk. Igen ritkán önállóan is (vagyis az alispán nélkül) adtak ki oklevelet. A megyei ökle- velekről a hiteles másolat kiadása a kizárólagos feladatuk volt. Az 1291. évi 16. te. szerint minden vármegyében négy szolgabírót kellett választani. Megjegyezzük azonban, hogy Külső-Szolnok vármegyében a XV. század elejétől — amikor a varmegye már csak a közép-tiszai részre terjedt ki — két szolgabíró volt.

34 A királyi emberek (homines regii) — némely tekintetben a volt királyi vármegye poroszlóinak (pristaldi) jogutódai — a hiteleshelyi tevékenységben résztvevő tisztviselők közül az egyetlenek, akiket nemcsak hallgatólagosan fogadtak el, hanem de jure is. Személyüket, illetve tevékenységüket ennek megfelelően több törvény is körülírta, őket a 100 forint értéket meghaladó ügyekben — a király személyét képviselendő — rendelték a káptalani, vagy a konventi közhitelű bizonyság mellé, helyszíni végrehajtásra. 1351 előtt bármely megyéből ki lehetett rendelni, az 1351. évi decretum 22. cikkelye szerint már csak az alperes, vagy a vallatott személy lakhelye szerinti megyéből. Az 1486. évi VI. decretum 8. cikkely 1. § szerint évente minden megyének — egy évi időtartamra — 8—12 erre alkalmas személyt kellett az ispán révén kijelölni és az eseti végrehajtó csak ezek közül kerülhetett ki. A vármegyei királyi emberek azonban kizárólag nemesek és nem nemesek ügyében járhattak el, mert egyházi személyek, egyházi testületek, az országbárók (barones) és az előkelők (proceres) esetében a királyi kúria küldött ki a saját soraiból királyi embert. Ténykedésük idézés, birtokba iktatás, határjárás, határjelek felújítása, birtokba való visszaiktatás ügyében volt a leggyakoribb. Mint nem eléggé ismert tényt megjegyezzük, hogy a megnemesített jászok hasonló ügyeiben Hevesújvár vármegye, a megnemesített kunok esetében pedig Külső-Szolnok vármegye küldött ki királyi embereket. Ugyancsak fontos kiemelni, hogy 34 1407. OL DL 10.756. 35 1339. V. 8. OL DL 40.802. 36 1346. XII. 18. OL DF 253.438. 37 1402. XII. 21. OL DL 43.634. 38 1512. XI. 15. OL DL 22. 326. megnemesített jászok, illetve kunok királyi emberként való kirendelésével egyszer sem találkoztunk. Szintén említésre méltó, hogy ezeket az embereket csak akkor nevezték királyi embernek, ha az említett tevékenység valamelyikét a király által adományozható falubirtokon, vagy birtokrészen végezték. Mivel azonban — a királyénál természetesen sokkal kisebb mértékben — volt birtokadományozási joga a nádornak, a bánnak, az erdélyi vajdának és a királynénak is, az őket képviselő embert nádori embernek (homo palatinalis), báni embernek (homo báni), vajdai embernek (homo vajvodalis) és királynéi embernek (homo reginalis) nevezték. Külső-Szolnokban eddig a királyi ember eljárása helyett két alkalommal találkoztunk a vajdai emberrel. Egy 1399. május 8-án kelt oklevél szerint a Szajol és Tenyö közötti határfelújítás alkalmával — 1339. május 1-jén — a budai káptalan közhitelű bizonysága mellett vajdai emberként Ják fia Domokos működött közre.

35 A másik eset 1346. december 18-án kelt oklevélben fordult elő, amikor Külső-Szolnok vármegye kelet-magyarországi részén a váradi káptalan hiteles bizonyságával egy név szerint meg nem nevezett vajdai ember akarta beiktatni Csány falubirtokba Endre külső-szolnoki ispán fiát, Andrást. A beiktatás azonban meghiúsult Csaholyi János ellentmondása miatt.

36 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye volt hevesi részén is találkoztunk két egyedi esettel. 1402. december 21-én Gencsy Balázs nádori ember a váci káptalan közhitelű bizonyságával végzett birtokfoglalást, majd annak a be- iktatását más részére Tiszaderzsen, Tiszaabádon és Rékason.

37 Egy másik esetben — az 1512. november 15-én kiadott oklevél szerint ~ a részben Heves, részben Pest megyéhez tartozó Heves falubirtok Pest megyéhez tartozott részén elkövetett hatalmaskodást a váci káptalan közhitelű bizonysága, a Pest vármegye által kiküldött királyi emberrel — bényei Pilisi Bene- dekkel (Benedicto pylissy de Bewnye) — vizsgálta ki.

38 Az esküdteket a hiteleshelyi tevékenységbe Mátyás király vonta be az 1486. decretum 8. cikkellyel, amikor rájuk bízta a tanúvallatást, a megintést, az iktatást, a határjárást stb. Ez azonban rendkívül terhesnek bizonyult, mert az 164