Madaras László – Tálas László – Szabó László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 9. (1996)

László Madaras: The Question of the Early Avar Niche Grave Population's Continuity in the 8th Century (A korai avar fülkesíros népesség továbbélésének kérdése a VIII. században)

Juhász 1969 Juhász Irén: Újabb adatok az avar temetkezési szokások ismeretéhez. MFMÉ. 1969/2. (1969). pp. 147—150. Korek 1943 Korek József: A szentes-kajáni avar kori temető. Das Awarengráberfeld in SzentesKaján. Dolgoztok 1943. pp. 1—129. Kürti 1983 Kürti Béla: Az avarok kora. In: Szeged története. Szerkesztette: Kristó Gyula. Szeged, 1983. pp. 162—208. Lőrinczy 1994 Lőrinczy Gábor: Megjegyzések a kora avar kori temetkezési szokásokhoz (a fülkesíros temetkezés). In: A kőkortól a középkorig. Szerk. Lőrinczy Gábor. Szeged 1994. pp. 311—335. Madaras 1991 Madaras László: A szentes-kajáni avar temető és néprajzi vonatkozásai. Folklór és Etnográfia 57. Debrecen 1991. Madaras 1992 Madaras, László: Die Bestattung in Nischengrábem in der Gemarkung von Öcsöd. In: Ethnographic et Folkloristica Carpatica 7—8. (1992). pp. 175—196. Madaras 1993/a Madaras László: Az Avar Birodalomban lejátszódó VII—VIII. századi történelmi változások vizsgálata a Közép-Tisza-vidéken. Kandidátusi értekezés. Szolnok 1993. pp. 168—185. Madaras 1993/b Madaras László: Avar temetőrészlet Öcsöd határában (Die Bestattung in Nischengráber in der Gemarkung von Öcsöd) In: Tisicum 1993. pp. 181—224. Madaras 1994 Madaras, László: Das awarenzeitliche Gráberfeld von Jászapáti. Das Awarische Corpus (Avar Corpus Füzetek). Debrecen—Budapest 1994. B. Nagy K. 1984 B. Nagy Katalin: Az Avar Kaganátus. In: Hódmezővásárhely története. Szerk. Nagy I. Hódmezővásárhely 1984. 229—256. Selmeczi— Selmeczi László—Madaras László: Avar Madaras 1979—80 kori és X—

XII. századi magyar köznépi sírok Rákóczifalván. Avar and X—Xllth Century Hungárián commoner Graves at Rákóczifalva. SZMMÉ 1979—1980. pp. 141—172. Tomka 1989 Tomka, Péter: Die Frage der ethnischen oder kulturellen Verwandschaft bzw. interetnischer VWkung im Spiegel der Begrábnissitten. VMMÉ 15. (1989). pp. 163—174. Tomka 1992 Tomka, Péter: Awarische Bestattungssitten — AbriB der Forschungsgeschichte bis 1963. In: Awaren Forschungen. Hg. F. Diám. Wien 1992. pp. 969—1023. Trugly 1994 Trugly, Sándor: Griffek és oroszlánok népe. A komarom-hajógyári avar temető. Pozsony. 1994. MADARAS LÁSZLÓ A KORAI AVAR FÜLKESÍROS NÉPESSÉG TOVÁBBÉLÉSÉNEK KÉRDÉSE A VIII. SZÁZADBAN A korai avar korban egy zárt területen, egy jól körülhatárolható leletanyaggal jellemzett népesség, egyedi temetkezési szokást gyakorolt az Alföld középső területén. Ez a temetkezési forma a fülkesírba való temetkezés. A szokást azonban a leletanyag alapján töretlenül tovább gyakorolják az újonnan érkezett Tótipuszta-lgar kör, majd a belőle kialakuló griffes-indás kultúra időszakában is. Erre a folyamatosságra utaló adatokat ismertettünk dolgozatunkban. A lelőhelyek között a Tótipuszta-lgar körhöz köthető a szentes-kajáni 384. sír, a rákóczifalva-kastélydombi 3., 7., 19. és 26. sírok, Örménykút 11. sz. lelőhely fülkesírja, SzarvasHorváthpuszta hat fülkesírja, Szarvas-Rózsáshalom 25. sírja, az Orosháza-Béke Mgtsz és az Orosháza-Bónum téglagyár területén előkerült sírok, valamint a Székutas-Kápolna dűlői temető 59 fülkesírja. Persze ezek között is van jónéhány, ami már bizonyosan a VIII. századra helyezhető. Van azonban két olyan temetőnk is, melyben a fülkesírokban öntött övgarniturával eltemetett férfi nyugodott. Ezek a sírok a Backa-Sokolac-i és az Öcsöd MRT 59/A temetőből kerültek elő. Az előkerült leletanyag alapján feltételezzük, hogy az a korai avar népesség, mely még Baján kagán honfoglalásakor érkezett a Kárpát-medencébe, s egy zárt területen telepedett meg (Tisza— Maros—Körösök—Aranka vidéke) nem csupán megélte a 670/680 táján bekövetkező új betelepedést, hanem két-három generáció után asszimilálódott az újonnan érkezett népességbe, ezzel részévé válva a VIII. századi griffes-indás kultúrának. 144