Madaras László – Tálas László – Szabó László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 9. (1996)
Polgár Zoltán—Tálas László: Zsigmond-kori ezüstpénzek Jászalsószentgyörgyön (Silver Coins from Jászalsószentgyörgy)
POLGÁR ZOLTÁN-TÁLAS LÁSZLÓ ZSIGMOND-KORI EZÜSTPÉNZEK JÁSZALSÓSZENTGYÖRGYÖN (Előzetes jelentés) A lelőhely Jászalsószentgyörgytől északkeletre a jászladányi határ közelében van. (1. ábra) A dombhátat melyen fekszik még a század elején is víz folyta körül. A környéket egykor vízjárta mélyebben fekvő területek és az ezekből kiemelkedő kisebb magaslatok teszik változatossá. Az alacsonyabban fekvő részek vizei a Zagyva szabályozása előtt a folyóból kapták vizeik utánpótlását. A terület régtől fogva lakott, amit a környékből előkerült régészeti leletek bizonyítanak. A középkorban valószínűleg itt lehetett a mai Jászalsószentgyörgy falu előde. A hely neve — Telek-dűlő — településre utal, több telek nevű határrészen lehet régebbi elpusztult vagy elköltözött falut, települést azonosítani. A falu legkorábbi betelepülése az Árpád-korban történt, amit a Telek-dűlőben folytatott ásatás, ahol Selmeczi László korszakbéli temetőrészietet tárt fel, egyértelműen bizonyít. A falu áttelepülésével, annak körülményeivel részletesen Lippay Lajos 1 foglalkozik. A népi emlékezet egy Jászladánnyal történt határvitához köti az eseményt 2 , aminek van is történeti alapja azon kívül, hogy a szomszédos községek mindig vitában állnak a határokat illetőleg 3 . Lippay ezzel az oklevéllel próbálja bizonyítani, hogy a község áttelepülése a 17. század utolsó harmadában történt, de a szöveg inkább arra utal, hogy a szentgyörgyiek már régebben elhagyták a szóban forgó határrészt. Az elköltözés idejére és körülményeire ma még pontos választ nem lehet adni, a jövőbeli kutatások feladata a kérdés tisztázása. A régebbi határrész elhagyása és újratelepítése a török háborúkkal, valamint a községek új határainak megállapításával lehet kapcsolatban, 1536-ban háborús pusztítás rombolja le Alattyánt és Jánoshidát, ez alapján valószínűleg a szomszédos Jászalsószentgyörgyöt is. 1557-ből van adat a faluról, mégpedig az, hogy három felé adózott, a szolnoki vár eleste után ugyanis török fennhatóság alá került 4 . A fenti tényeken kívül a falu eredeti helyére utaló Zagyva-parti elhelyezkedés sem nyújt igazi támpontot, hisz a környéken sok lefűződött Zagyva-ág található A lelőhely már nem volt ismeretlen a régészek számára, több különböző korú leletegyüttest ismerünk Jászalsószentgyörgyről és környékéről, melyeket részint Hild Viktor mentett meg a múzeum számára, részint pedig a helybéli lakosok jóvoltából maradtak az utókorra. Megragadva az alkalmat, közlöm a jászalsószentgyörgyi lelőhelyeket. A közlés alapja Hild Viktor kéziratos naplója, mely — a terület módszeres régészeti kutatásának híján — nem vesztette még aktualitását. Lelőhelyek Hild Viktor naplójából 5 Jászalsószetgyörgy-Főtér Bronzkori leletek. A szerpentinből készült fejszét, és egy kis agyag 1 Lippay 1893 8. p. 2 Lippay 1893 8. p. "szentgyörgy Jászladánnyal, mint Labancz- községgel folyton versengett volna s Jászladány a közvetlen szomszédságában levő Szentgyörgyőt, mint Kurucz- községet felperkelte s folyton pusztította volna." 3 Lippay 1893 Uo.: 9. p. "Anno 1672. Die prima Decembris.- Az minémü villongásban voltak Jászladányi, és Sz. Geörgyi Uraimék a Határok felől mi a Nemes Jászságbúi convocaltatot Birák, uno ore ászt adinveniáltuk az mint a bizonságok bőven behoszták, hogy a Rácz János halmánvaló Határrúl, elkezdvén az Alattyányi ut mellet való öreg elhányot határra mégyen az igaz Határ; onnan a Ravasz ér partra, a mellyet elhánytak ott is; azon Föld a Sz. Geörgyeket corcernallya a ki villongásban volt." 4 Lippay 1893 Uo. 8. p. 5 Stanczik 1975. A lelőhelyeket és a leletanyagot a Hild jegyzetekből és a Damjanich Múzeum leltárkönyvéből vettem. 145
