Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Kalivoda Béla: Kísemlős faunisztikai és populációdinamikai összehasonlítóvizsgálatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyöngybagoly (Tito Alba)köpetek alapján

Haraszthy, 1984.), esetleg más emberi létesítményben, pl. szalmakazalban költ (Honer, 1963., Glue, 1967., Kalotás, 1983.). Domb- és síkvidéken egyaránt megtelepszik, de sehol sem gyakori. Veszélyeztetett, védett fa] (Rakonczay, 1989.). Már Chernél (1899.) is állományának csökkenését említi, az utóbbi évtizedekben azonban ez a folyamat felerősödött (Haraszthy, 1984.). 1985-ös felmérések során Jász-Nagykun-Szolnok megyében 17 helyen vizsgálták előfordulását és mindössze 5 helyen észlelték, azonban egyetlen költési adata sincs (Kalotás, 1987). A gyöngybagoly életmódjával, állomány ingadozásával kapcsolatban Honer (1963) széles körű vizsgálatokat végzett. A gyöngybagoly táplálék összetételéről elsőként Altum publikált adatokat 1863-ban (Altum, 1863.). Ezt követően fellendültek az ilyen irányú vizsgálatok, s nem egy esetben tízezres nagyságrendű minták kerültek vizsgálatra (Schmidt, 1967.). Ez a munka napjainkban is folyik, számos tanulmány jelent meg a madár teljes elterjedési területéről (Schmidt, 1970a, Asselberg, 1971, Herrera, 1973, Schmidt, 1973a, Dean, 1974, Stuart, 1975, Jaksic - Yanez, 1979.). ' Az 1930-40-es évektől a kutatások azzal kaptak újabb lendületet, hogy a kutatók eredményeik szélesebb körű értelmezésére törekedtek. A bagolyköpetek nyújtotta nagy minták lehetőséget adtak összehasonlító táplálkozás-ökológiai (Schmidt, 1972, 1974b, Herrera - Hiraido, 1976.), kisemlős faunisztikai (Kahmann - Altner, 1956, Buhalczyk, 1958, Schmidt, 1962, Niethammer, 1971, Schmidt - Sipos, 1971, Schmidt, 1976.) vizsgálatok végzésére, rendszertani és paleontológiái kérdések tisztázására (Jánossy - Schmidt, 1960, Jánossy, 1964, Palotás, 1967.). Kisemlős populációdinamikai elemzések is publikálásra kerültek (Becker, 1958, Saint Girons, 1967, Cabon-Raczynska - Ruprecht, 1977, Schmidt, 1974c, Schmidt-Somogyi-Szentendrey, 1971.). Csapdázási és köpetvizsgálati eredmények öszszehasonlításával módszertani megalapozások is születtek (Knorre 1973, Glue 1967.). E munkákkal párhuzamosan speciális zsákmánycsoportokról külön tanulmányok készültek (Schmidt 1968, 1971, 1973b, 1974a, Mikkola 1976, Schmidt-Topál 1971.). Már a vizsgálatok korai szakaszától tapasztalhatók törekvések az eredmények gyakorlati alkalmazására, amelyet Schmidt (1967.) foglal össze. 10 4. Anyag és módszer 4.1. Anyaggyűjtés 4.1.1. Az anyaggyűjtés módjának meghatározása Kisemlős faunisztikai és ökológiai adatok gyűjtésére alapvetően két módszer vehető számításba, a csapdázás és a bagolyköpet vizsgálat. A csapdázás közvetlen vizsgálati módszer, amellyel az abszolút populációnagyságra vonatkozó becsléseket tehetünk - ez a köpetvizsgálattal szembeni előnye. Hátránya, hogy rendkívül eszköz- és munkaigényes, ezért egyszerre több helyen, folyamatosan gyakorlatilag alig vitelezhető ki. Ebből következően a vizsgálható mintanagyság kisebb, mint a köpetanalízis esetében. Nem ólvefogó csapdák esetében további hátrány, hogy a nagyobb arányú mintavétel természetvédelmi szempontból kifogásolható, élvefogó csapdák alkalmazása pedig további kezelési nehézségeket okoz. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a csapdák fogási hatékonyságának változásai miatt ez a módszer sem ad teljesen pontos képet a terület faunáját alkotó populációk mennyiségi viszonyairól. A bagolyköpetek vizsgálatának előnye, hogy gyorsan, nagy mennyiségű anyag gyűjthető be egyszerre, ami a továbbiakban jól kezelhető, tetszőleges időben dolgozható fel ós a gyűjtés természetvédelmi mellékhatásai elenyészőek. Ezek következtében egyszerre több helyen is végezhetők folyamatos vizsgálatok, a vizsgálható mintanagyság nagyobb, mint a csapdázásos módszer esetében, ami a statisztikai elemzések eredményeinek megbízhatóságát növeli. Hátránya, hogy csak relatív populációnagyság becsléseket tesz lehetővé, amelyek csak nehezen, például csapdazassal, vagy a taplalkozoterület felmérésével - korrigáihatók abszolút becslésekké. További hátránya, hogy néhány faj elkülönítése a köpetben található maradványok alapján komoly nehézségekkel jár, sok esetben lehetetlen. A terület faunáját alkotó fajok mennyiségi viszonyai ennél a vizsgálati módszernél is bizonyos mértékben torzítottak a madarak táplálkozási stratégiájának optimalizálása- és egyedi eltérések következtében. Az irodalmi adatokat (Honer, 1963, Glue, 1967, Knorre 1973, Herrera - Hiraido, 1976.) figyelembe véve megállapítható, hogy összefüggés található a zsákmány összetétele és a taplalkozoterület aktuális kínálata között. Különösen figyelemre méltó Knorre (1973.) ezirányú vizsgálata, amely-