Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Kalivoda Béla: Kísemlős faunisztikai és populációdinamikai összehasonlítóvizsgálatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyöngybagoly (Tito Alba)köpetek alapján

KALIVODA BÉLA KISEMLŐS FAUNISZTIKAI ÉS POPULÁCIÓDINAMIKAI ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN GYÖNGYBAGOLY (TYTO ÁLBA) KÖPETEK ALAPJÁN (Vizsgálati módszerek) 1. Bevezetés Az irodalmat áttekintve megállapítható, hogy az állattani kutatások között — a világ sok már országához hasonlóan hazánkban is -, a madártané a vezető szerep, kutatottságát és népszerűségét tekintve egyaránt, s ehhez képest a többi szakterület - így az emlőstan is -, lépéshátrányban van. Ez a vezető szerep azonban egyben úttörő szerep is, mivel egyfelől népszerűsítő tevékenységével, s ezen keresztül immár társadalmi erejével kiszélesíti a lehetőségeket a többi terület előtt is, másfelől pedig egy sokrétű kapcsolatrendszeren keresztül inspirálója s egyben haszonélvezője számos más kutatási terület eredményeinek. Ilyen szoros kapcsolat, kölcsönösség tapasztalható az emlőstan és a madártan között a baglyok táplálkozásvizsgálata esetében is. Ezt a témát vizsgálva a madártanban jelentős táplálkozás-ökológiai munkák születtek, az emlőstanban pedig a felgyülemlő hatalmas anyag nagyszabású faunisztikai, szisztematikai és ökológiai vizsgálatokat tett lehetővé. 2. Témafelvetés és célkitűzések A bagolyköpet-vizsgálatoknak Magyarországon is jelentős hagyományai (Greshick, 1911, 1924.) és eredményei (Schmidt, 1965, 1966, 1967, 1968, 1969, 1970a, 1970b, 1974a) vannak, ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok megye területéről igen szűkösek az információk. Nagyon kevés adat ismeretes a megye gyöngybagoly állományáról (Kalotás, 1987.). Az emlőstani irodalomban sem sokkal jobb a helyzet. Főként régebbi adatokat találhatunk Vásárhelyi (1932.) munkájában a Jászságból. Ezek a lemaradások ösztönöztek arra, hogy pótlásukra vizsgálatokat végezzek. A tervezés során kettős célt tűztem ki: — a megye gyöngybagoly állományának felmérését és — a kiválasztott egyedek köpeteinek módszeres vizsgálata alapján kisemlős faunisztikai és populációdinamikai adatok gyűjtését. A fenti célok eléréséhez szükségesnek tartottam egy részletes vizsgálati szisztéma kidolgozását, mind az anyaggyűjtés módszerére, mind az adatok feldolgozására, értékelésére vonatkozóan azért, hogy a munka során a szükséges információkat összegyűjthessem és azokból megalapozott következtetéseket vonhassak le. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy napjainkban - amikor a környezet fokozódó terhelése miatt - a mezőgazdaságban egyre inkább előtérbe kerül a biológiai védekezés lehetőségeinek vizsgálata, az ilyen - zömében mezőgazdasági kártevőkre és predátorukra vonatkozó - vizsgálatok nem csak elméleti -, hanem gyakorlati jelentőséggel is bírnak. 3. Irodalmi áttekintés A gyöngybaglyot (Tyto álba) Scopoli írta le 1769-ben (Annus I. Hist. Nat., p. 21.). Hazánkban az ún sötétmellű alfaja (Tyto álba guttata CH.L. Brehm) terjedt el (Kéve 1984). Szinte kizárólag épületekben - (Chernél, 1899., Hermán, 1908., 9