Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)
Zsolnay László: Négy katolikus templom a Jászkunságban és a hivatalos építészet a XVIII—XIX. század fordulóján
Az egri püspökök már a XVIII. században kierőszakolták plébániák felállítását a Nagykunságban, s néhány kápolnát sikerült építeniük, azonban jelentősebb templomok csak a XIX. században, klasszicista stílusban készültek (Túrkéve, Kunhegyes) a ma is döntően református településeken. Harmadik területünk a Jászság, szintén a Hármas Kerületek része. A jász települések, az egyetlen Jászkísért leszámítva, katolikusok. A Jászság a török időkben sem néptelenedett el teljesen, így a kontinuus lakosság végig megtartotta vallását. Saját pénzén váltotta meg magát, így a privilégiumaikat ők is visszanyerték. Elöljáróikat, papjukat maguk választották. Választott papjukat a püspök megerősítette tisztségében. Templomaikat szinte teljes mértékben a maguk költségén építették, közadakozásból és bizonyos községi jövedelmekből, pl. a szombati rév jövedelméből. így jogosan áll a büszke felirat 1768-ból a jászárokszállási templom déli kapuján: "Honori Sanctae Triadis Senatus cum Popul o". A jász települések templomainak tervei a település tanácsától indulnak ki. A tanácstól jut el a kerületi gyűlésre, ahonnan továbbítják a nádorhoz vagy a kamarához. Egy másik engedélyeztetési útvonal pedig az egri püspökhöz vezet, aki szintén véleményezi a terveket. Mivel a jászok saját pénzen építenek, s közjogilag is függetlenek, az egri püspök szerepe itt sokkal formálisabb, mint a Tisza menti részeken. Kevesebbszer szól érdemileg bele: pl. Eszterházy nem engedi meg az árokszállásiaknak, hogy az ő pápai templomának mintájára kettős tornyot építsenek, vagy elutasítja a jászberényiek igénytelen tervét. 1. kép. Tervrajz a jászdózsai templomhoz A visszaérkezett engedélyek birtokában az- l után a település tanácsa szerződést köt az épí- ) tőmesterrel, s a kerület kijelöli az építést felügye- L •* lő bizottságot. £ J- n/ ls r J,*^+ p***fyf j^PP E folyamat érzékeltetésére négy települést vá- '*yf^ 4 lasztottam ki a Jászkunságból, mely települések státusza megegyezik. Második szempontként ve- OÚ^ tődött fel, hogy az iratanyag mellett tervrajzokon \ Aj is tudjam érzékeltetni mondanivalómat. Harmadik \»*\ szempontként azt tartottam szem előtt, hogy a 7$,*^ templomok építési ideje egy viszonylag tág intervallumot öleljen fel a XVIII-XIX. sz. fordulóján. ^ Negyedik szempontom szerint pedig a három jász templom mellett igyekszem a református Nagykunság egy példáján bemutatni az ottani katolikus templomok építésének, engedélyezésének módját. 3. Az 1770-es évekre meggyengült a korábban már kétszer is toldozgatott jászdózsai templom, a hívek tehát új templom építését tervezték. Eszterházy püspök 1776-ban egy új plébános bemutatása kapcsán a következőket írta nekik: "Mivel a Török Szent Miklósi Plébános P. Horváth Ferentz, mind Jász-fi, mind elegendő érdemű, reméljük, hogy a Dósai Templom építtetésében serénykedni fog hallgatóival együtt, az instánsok kérésére őtet resolváljuk Jász-Dósai plébánosnak." A püspök személyesen is meggyőződött a templom leromlott állapotáról, s ezért méltányolta a hívek azon elhatározását, hogy most már nem a réginek helyreállítását, hanem újnak építését kell szorgalmazni. Nem számít, hogy az új templom kerek vagy ovális lesz-e, csak az a fontos, 2. kép. Tervrajz a jászdózsai templomhoz :•'.:• sW/fe ' //•',, 409
