Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)
Ökrösné Bartha Júlia: Törökország mai szőnyegszövő háziipara
ÖKRÖSNÉ BARTHA JÚLIA TÖRÖKORSZÁG MAI SZŐNYEGSZÖVŐ HÁZI IPARA Törökországban és Perzsiában, a két legnagyobb szőnyegkészítő országban a 16. század elejétől a 17. század közepéig virágzott a szőnyegművészet, majd lassan hanyatlásnak indult. Közben, főként török kereskedők révén megjelentek Európában a különféle eredetű keleti szőnyegek. A Magyarországra kerülő szőnyegek legfőbb felvevőpiaca Brassó volt. 1 A múlt század hetvenes éveiben újra divat lett a keleti szőnyeg. A kutatók figyelmét is magára vonta, melynek eredményeként létrejött az európai múzeumok keleti gyűjteményének alapja, s ha nem is gyakran, de a gyűjteményekből szervezett kiállítások módot adtak arra, hogy a nagyközönség is megsejtse értéküket. Az első nagyhírű kiállítást Bécsben rendezték 1892-96ban. Magyarország a század elején kapcsolódott be a gyűjtésbe és kutatásba. Az első hazai kiállítást Csányi Károly műegyetemi tanár szervezte 1914-ben, majd 1929-ben a Keleti Művészeti Kiállításon 2 láthatott újabbakat a főváros közönsége. 1935-ben az Iparművészeti Múzeum a régi kisázsiai szőnyegekből, 1936-ban a perzsa szőnyegekből rendezett nagyszabású bemutatót. Ezt követte 18 évvel később, a második világháború után, a reprezentatív iszlám művészeti kiállítás. Azóta, ha ritkán ugyan, de a hazai közönség is gyönyörködhet egy-egy. tematikus válogatásban. Szolnok megye keleti kultúra iránt érdeklődő közönsége 1976-ban láthatott válogatást az anatóliai szőnyegekből. 3 A bemutatók és a megjelent publikációk 4 elsősorban művészettörténeti szempontból ismertetik a keleti szőnyeget, néprajzi utalásokat elvétve találunk. Ez érthető is egyfelől, hiszen a török szőnyegek elsősorban a díszítésük miatt vonták magukra a kutatók figyelmét. A jelen tanulmány célja, megkísérelni annak bemutatását, hogy miként él tovább napjainkig a szőnyegkészítés Törökországban. Eltekintve a nagyüzemi előállítás ismertetésétől, a háziipar keretében készülő szőnyegszövéssel foglalkozom, hiszen ez az, ami néprajzi szempontból igazán érdekes lehet számunkra. 5 Rövid történeti áttekintés mindenképpen szükséges ahhoz, hogy lássuk, miként fejlődött a szőnyegművószet, s milyen helyet foglal el most a népművészetben. A szőnyegművészet virágzása idején (15-17. század) a mértani rajzú bergama, a népi (nomád) szőnyegek, az usak szőnyegek, az imaszőnyegek ós a szultáni szőnyegszövő műhelyek gyártmányai, valamint az arabeszkrácsos szőnyegek voltak a legelterjedtebb fajták. Az utóbbi kivételével ezek a típusok élnek ma is. A bergama szőnyegek, nevüket Törökország északnyugati felén fekvő Bergama (az ősi Pergamon) városából kapták, ahol ősidőktől fogva készítettek szőnyeget. Azokat is bergamának nevezik, amelyek a város körzetében készülnek, de Bergamába viszik eladni. Mintázatuk rendkívül változatos, de ami leginkább szembetűnő rajtuk: a szimmetria, a mértani forma. (1-2. fotó) A mértani rajzú szőnyegek ós a bergamák között nehéz különbséget tenni. Leginkább az jellemzi, különbözteti meg őket, hogy míg a mértani rajzú szőnyegek mintája mindig önálló népi alkotás, tiszta népművészet, addig a bergamák általában valami meglévő műhelyszőnyeg népi változatai a háziipart jellemző kisebb móretekben. A geometriai rajzú szőnyegek vékonyabbak, alacsonyabb nyírásúak, a bergamák pedig félmagas szőrűek. A mértani rajzú és a bergama szőnyegek mellett - amelyek mindig is a kiterjedt háziipar termékei voltak - készültek és napjainkban is készülnek népi (nomád) szőnyegek is. Motívumaik naivak, a közösség életére valami módon jellemző jelentéstartalommal bírnak. Mindig élénk színűek, kisméretűek, félmagas nyírásúak. Bár a készítés technikája merőben más, mint az eddig ismertetetteké, mégis a népi szőnyegek kategóriájába sorolható a szövött kilim. Díszítőelemeit elsősorban törzsi és családjelek képezik, melyek igen jellemzőek még ma is. A mintákat sohasem rajzolják meg előre, az évszázadok során öröklődött jeleket alkalmazzák. A kilim a nomádok 393
