Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Szabó István—Szabó László: Mozsgó és társközségeinek társadalma

ben a magyar és német gazdatársadalom az egykével igyekszik társadalmi pozícióját megőrizni, az uradalmi cselédség, illetve a belőle kiszakadt tehetősebb réteg növeli a falvak létszámát, s a maga javára billenti a mérleget.

9 Hogy mit jelentett ez a szilárdnak tekinthető állapot a valóságban, azt az 1928-1930 közötti, négy községre vonatkozó anyakönyvi adatokkal kívánjuk érzékeltetni.

10 A három esztendő alatt összesen 91 házasságot kötöttek a négy községben (Mozsgó: 38, Szulimán: 17, Almáskeresztúr: 19, Csertő: 17). 51 házasságot helybeliek helybeliekkel kötöttek (56 százalék), nyolc házasságkötésnél a férfi helybeli (8,7 százalék), 32 esetben pedig a nő (35,3 százalék). Már ez az összesen 44 százaléknyi exogám házasság is jelentős mozgást sejtet. Ám ha megnézzük, hogy a helyben kötött házasságoknál mi a házasuló felek születési helye, még nagyobb arányú mobilitást észlelhetünk. Az 56 százalékot kitevő 51 endogám házasságnál valamelyik vagy mindkét fél másutt született 39 esetben. Azaz bevándoroltakról van szó. Ezt a nagy bevándorlást a születési helyek sokfélesége is alátámasztja. A 91 házasságot kötött személy 75 különböző helyen született. Természetesen bizonyos falvak (Almamellék, Bőszénfa, Somogyharsagy, Horváthertelend, Somogyhárshegy, s még néhány közelebbi falu) többször is előfordul születési helyként. Leszámítva néhány valóban távoli, s esetleges települést (Spisics-Bukovice, Milwaukee (Észak-Amerika), Nagytétény, Városlőd stb.), megállapíthatóan a somogyi, baranyai uradalmakból érkeztek községeinkbe. Ha pedig a házasságkötő felek lakóhelyét nézzük exogám házasságok esetében, a községek száma 25-re apad. Többször szerepel Szigetvár (4), Almamellék (3), Zsibót (4), Somogyharsagy és Nagypeterd (2), de a falvak jó része 20-30 km-es körzetben fellelhető. Az exogám házasságok között nem tüntettük fel a négy község egymással való kapcsolatát. Megfigyelhető, hogy Almáskeresztúr és Szulimán német lakossága között szorosabb kapcsolat állott fenn. A házasságkötések nagy része azonban a különböző uradalmak kapcsolata miatt lesz exogám. Mozsgó, Almáskeresztúr és Szulimán exogám házasságainak nagy részét majorbeliek vagy a szőlőhegyen lakó friss bevándoroltak kötik. Tanulságos ezért megnézni, hogy az exogám házasságok kik között kötődtek. Ha csak a férfi foglalkozását nézzük, akkor nagy számmal szerepelnek uradalmi iparosok (17), cselédek (22), illetve szabad munkavállaló napszámosok (15). A földművesként feltüntetett férfiak exogám házasság esetén többnyire a szőlőben laknak, tehát frissen szerzett vagyonuk van a legtöbb esetben, s falubeli illetőségük újkeletű. Az elmondottakból leszűrhető, hogy a stabilnak tekinthető időszakban is igen nagy a társadalom mobilitása, s ezt elsősorban a nagybirtok cselédsége okozza. Az itt házasságot kötöttek egy része néhány év múlva ugyanis továbbáll, más falvak uradalmaiban vállal munkát, más részük azonban vagy megmarad az uradalom kötelékében, vagy képes arra is, hogy önálló egzisztenciát teremtsen, s kiváljon az uradalmi cselédek sorából. Az uradalmi iparosok egy része hosszú időn át helyben marad, illetve önálló műhelyt is nyit. A mezőgazdasági cselédek pedig igyekeznek szőlőbirtokot szerezni, s ezen lakóházat emelni. Vizsgált falvaink társadalmának van azonban egy szilárd magja is. Ezek az úgynevezett bennszülöttek, a volt jobbágyok és zsellérek faluban élő leszármazottai, ők élesen elhatárolták magukat a "gyüttmentek"-től, az uradalmi cselédségtől: a volt telkes jobbágyok utódai magukat mint általában a Dunántúlon - "pógárok"-nak nevezték, de a zsellér szó is azonos volt a törzsökös jelentéssel. A falvak társadalmának ezt a részét az exogám házasságok jellemzik, illetve a szomszédos falvaknak hasonló vagyoni rétegével való házasságkötés. Mozsgón a Stecker, Freifogel, Farkas, Kiss, Horváth, Viszt, Szulimánban a Staub, Matyók, Sáffár, Lengi, Farkas és Csertőn a Kiss, Túrós, Hordós, Szabó, Szikszai, Radák családok számítottak a jelentősebb helybeli családoknak. Almáskeresztúron a lakosság teljes kicserélődése miatt neveket még mutatóban sem közlünk. Mozsgó és vonzáskörzetének települései szerkezetükben is mutatják a törzsökös és jövevény lakosság viszonyát. A település magját képező templom körüli legrangosabb utcát a pógárok házai, telkei foglalják el. Mozsgón a mai Mátyás király és Petőfi (volt Biedermann) utca volt lakóhelyük. Az említett családok ezt a részt lakták. Az ezzel párhuzamosan elhelyezkedő szélső utcát, a Pozsonyi utcát általában a jövevények lakták. Hasonlóan a jövevények szállták meg a falu köves út melletti részét a nyugati oldalon is. Akik ide beköltöztek, itt házat vettek, már falulakóknak számítottak, s egy fokkal fölötte állottak azoknak, akik a cselédsorból éppen felemelkedve napszámosként éltek az Alsó-Szőlőhegyen. A település negyedik szintje az uradalom majorsági épületeit és cselédlakásait foglalta magába (Szentmiklós, Ödönvölgy). A majorságtól a szélső utcáig, s iparosok számára esetleg a Mátyás ki327