Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Vadász István: A Közép-Tisza vidék társadalmi-gazdasági múltja, Tiszafüred szerepkörének alakulása

A térségben ható eltérő érdekek tükröződnek a század végén, Illetve a XX. század legelején megfogalmazódó vasútépítési elképzelésekben is. Mivel vidékünket a jelentősebb, a stratégiai ós az országos fontosságú vasútvonalak elkerülték (vagyis a peremvidéket érintették), a fővonalakat összekötő helyi érdekű vasútvonalak kialakítására többféle terv is született (7. ábra). Az első vasútvonal építési engedélyét az 1880as évek végén adták meg, s 1891-re elkészülhetett a debrecen-füzesabonyi helyi érdekű vasút (Ohat-Pusztakócstól Polgárig vezető szárnyvonallal). Ezidőtájt tervek készültek a Tiszafüred-Madaras-Karcag (vagy Tiszafüred-Madaras-Kisújszállás) közötti "vaspálya" elkészítésére is. Borsod vármegye ugyanakkor többször is szorgalmazta a Poroszló-Négyes-MezőcsátMiskolc,

4 illetve az Emőd-Mezőcsát-Egyek-Karcag összeköttetés megteremtését is (CSÍKVÁRI A. szerk.: 1939.). Szintén ebben az időszakban fogalmazódott meg - elsősorban a jászsági érdekek által motivált - Tápiósüly-Jászberény-HevesÁtány-Kömlő-Tiszanána-Poroszló elgondolás.

5 Végül a nagyvonalú tervekből csak a debrecen-füzesabonyi és a karcag-tiszafüredi helyiérdekű vasút valósult meg az 1890-es evek közepéig. A XX. szazad első évtizedében született még további két elgondolás: a tiszafüred-tiszaigar-tiszaörs-nagyiván-nádudvar-kabai,

6 továbbá a szolnok-tiszasüly-kisköre-tiszanánakömlő-füzesabonyi hév:

7 ezek azonban nem épültek meg. Szembetűnő viszont, hogy a KabaNádudvar, illetve a Miskolc-Mezőcsát közötti szakaszok kiépültek, ami az egyes vármegyék törekvéseinek "határaira" (ti. arra, hogy ne lépjék át a közigazgatási határt) is utal. Mindazonáltal Tiszafüred átkelőhely-szerepe megnövekedett, hisz három irányból összefutó vasútvonal csomópontja lett a település, s mivel a "Poroszló-központú" vonalak tervei sorra meghiúsultak, Tiszafüred végleg vetélytársa fölé emelkedett. Az I. világháborúig kiépült a Tiszafüred környéki közúthálózat is. Ez azonban merevebben ragaszkodott a közigazgatási kapcsolatokhoz ós a határokhoz. Tiszafüredről Poroszló (és Eger), illetve Tiszaszőlős és Tiszaörs irányába vezetett vármegyei kezelésű út. A tiszaörsi úttól távolabb fekvő Nagyivánba viszont már nem jutott el a műút, s az is jellemző, hogy Tiszaszőlősön túl Tiszaderzs felé csak a vármegye határáig építették ki az utat. A vármegyehatár 7. ábra: Megvalósult vasútvonalak és vasútépítési elképzelések a Közép-Tisza-vidéken a XIX-XX. század fordulóján i település. 2 = járásszékhely, város, 3 = megépült vasútvonal, 4 = tervezett vasútvonal