Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Zsupos Zoltán: A moldvai csángó-magyarok eredetéről

za az a tény, hogy az idegen nyelvi-etnikai származás feltételezését egészen abszurdnak tartja, mivel pl. "a csángók kun származásának "elmélete" mögött még a török-magyar nyelvrokonság egykori hiedelmének reminiszcenciája áll. De a török-magyar nyelvcseréhez sem állhattak fenn történeti és földrajzi körülmények, nem is szólva olyan kronológiai problémákról, hogy mire a csángók kijutottak Moldvába, a korábban ott lakott kunok már nem lehettek tényezők ez ügyben, mivel akkorra már szétszóródtak, illetőleg nyelvileg már felszívódtak a románba."

25 BENKŐ L. ezek szerint nem ismeri el a magyar őstörténet kutatásának azon eredményeit, amelyek a török népekkel való hosszú és szoros kapcsolatot bizonyítják,

26 arról nem is beszélve, hogy valószínűleg a csángók már jóval a kunok moldvai feltűnése előtt ott voltak, így minden lehetőség adott lehetett kapcsolatukhoz. A csángók idegen etnikai-nyelvi származásának lehetőségét kizártnak tartja, mert "az Erdélyben elmagyarosodás teljesen képtelen, több szempontból is megalapozatlan tézisén kívül nem tud magyarázatot adni arra a fő kérdésre, hogyan magyarosodhattak volna el a csángók Moldvában, a magyarság egészétől messze elszakadva, abszolút idegen-nyelvi - korábban román és részben szláv, később teljesen román környzetükben".

27 Annak lehetősége fel sem merült, hogy már a Moldvába érkezés előtt bekövetkezhetett elmagyarosodásuk?

28 BENKŐ L. szerint az etelközi magyarság maradványai sem lehetnek, mert az "1100 éves elzárt különfejlődésnek a csángóság és a Kárpátmedencei magyarság nyelve között a meglévőnél lényegesen nagyobb különbségeket kellene mutatnia". Ez a vélemény már csak azért sem számíthat komoly tudományos érvelésnek, mert Benkőnek is tudnia kell, hogy a csángókhoz folyamatosan, több hullámban érkezett a Kárpát-medencei magyarságtól utánpótlás, így a csángók teljesen tökéletes elzártságának feltételezése az, ami abszurd. Végül feladatának jelöli ki annak megállapítását, hogy "a Moldvába kitelepült csángók a magyarságnak melyik néprészlegéből, milyen területi elhelyezkedésű etnikai csoportjából szakadtak ki".

30 Alapos és elismerésre méltó, az összehasonlító nyelvjárástan segítségével levont következtetésével, hogy "a csángóknak és a mezőségi magyarsángak a nyelve összetartozásban van egymással", teljes mértékben egyetérthetünk. Sőt még az ebből levont következtetésével is, mely szerint "a valamikori nyelvi egybetartozas szétválása csakis a csángók területi mozgása, alapnyelvjárásukból való kiválása során mehetett végbe".

31 Azonban ha a csángók a XIII. század végén települtek volna ki Moldvába, akkor nyelvükben vagy nyelvjárásukban az előttük ott lakó népesség hatásának jelentkezni kellett volna. Ezt teljesen magyarázat nélkül hagyja BENKŐ L, ellenben a későbbi időkben jól végigkövethetőek a nyelvi és nyelvjárási hatások. Más a helyzet, ha azt feltételezzük, hogy a csángók őseit már a honfoglalás előtt két részre osztották (nagy valószínűséggel az avarok), és telepítették le kisebb részüket Moldvában. Hasonlóan izgalmas kórdóseket vet fel az a megállapítása, hogy a csángók Moldvába kiköltözött csoportjainak helyére Aranyosszékre és Nyugat-Marosszékre telepedő székelyek hogyan tudták "viszonylag igen hamar", "szinte minden székelyes nyelvi nyom nélkül átvenni" az ott lakó magyarság mezőségi típusú nyelvjárását?

32 Nem valószínűbb, hogy nem is kellett elfelejteni székely nyelvjárásukat, mivel nem is ismerték azt? Miért a mezőségi magyarságot, vagy annak egy részét telepítették volna ki Moldvába, s telepítették volna a helyükre a székelyeket, nem lett volna egyszerűbb egyből a székelyeket odatelepíteni? Miért feltételezi BENKŐ L, hogy a két népcsoportot meg kellett mozgatni, át kellett telepíteni a XIII. században? Véleményével ezért csak abban értünk egyet, amennyiben kimutatja a közép-mezőségi nyelvjárás és a csángók nyelvi alaprétege közötti összetartozást. Ennek okát véleményem szerint jóval korábbi történeti eseményekben kell keresni. Ehhez figyelembe kell venni a csángók eredetmondáját, mely szerint Moldvába a magyarok Attilával jöttek be.

33 Ez az a pont, ahonnan figyelemmel kell kísérni a kettős honfoglalás LÁSZLÓ GY. által megfogalmazott, egyre több ténnyel alátámasztott feltevését. E szerint a székelyek, akik Attila hun király népei közé tartoztak, már a honfoglalás előtt, 670 táján a Kárpát-medencében éltek, s a magyarul beszélő népcsoport később önként csatlakozott Árpád honfoglalóihoz.

34 Erdélybe és a nyugati végekre korábbi területükről telepítették őket határőri szolgálatra. Visszatérve a csángókhoz megemlítendő, hogy MASZUDI szerint a kazárok eredeti, valóságos neve "szabír" volt, a "kazár" pedig csak perzsa ragadványnév, amelyet a kazárok sohasem használtak.

35 NÉMETH Gy. pedig megállapította, hogy a kazár szó perzsa jelentése "eltévedett, bolyongó," ami egyezik a szabir szóval, mely törökül szintén "eltévedt, bolyongó" jelentésű. Vajon véletlen e, hogy a csángó név pontosan 245