Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Zsupos Zoltán: A moldvai csángó-magyarok eredetéről

ugyan ezt a jelentést hordozza, vagy lehetséges összefüggés közöttük. Elfogadva a szabír-magyar kapcsolatot és együttélést, mivel a magyarok beletartoztak az egykori szabír törzsszövetségbe, később pedig a Kazár Birodalom kereteiben éltek tovább,

37 ez lényeges következtetések levonásához vezethez. Ugyanis a szabirok egy része, akiket a bizánci írók szabir hunoknak, vagy onugor hunoknak neveztek, Attila birodalmában laktak.

38 Nyilvánvalóan nem állítható teljes biztonsággal, hogy a csángók tőlük származnak, azonban a források alapján ennek lehetősége sem kizárt. E kórdós eldöntésében igen fontos feladat vár a régészeti kutatásokra, s jelentős előrelépést hozhatnak a csángó temetők antropológiai vizsgálatai. Hasonlóan nyitott, izgalmas kérdésnek tűnik a besenyők ós a szabirok esetleges szoros kapcsolata már az ideórkezóJegyzetek 1 A korábbi szakirodalom áttekintése az idézendő tanulmányokban elérhető. A szóban forgó újabb szakirodalom: Gunda Béla: A moldvai magyarok eredete. Magyar Nyelv LXXXIV. Budapest, 1988. 12—24. Benkő Loránd: A csángók eredete és települése a nyelvtudomány szemszögéből. Magyar Nyelv LXXXV. Budapest, 1989. 271—287., 385—405. Ferenczi Géza: Újabb adalékok a moldvai csángók kérdéséhez. Korunk Bukarest 1990. 250—254., 373—384., 628—638. Götz László: Keleten kél a nap. Budapest, 1990. László Gyula: Baráti vita a székelyek eredetéről. Erdélyi Tükör II. Debrecen, 1990. 18—22. 2 Gunda B. i. m. 13., Benkő L. i. m. 271—273. Itt megjegyezzük, hogy Gunda Béla a székely-magyarokat székelyeknek, a csángó magyarokat magyaroknak nevezi, azonban el kell fogadnunk Benkő Loránd véleményét, hogy az ilyen megnevezés a székelységet akaratlanul is kirekeszti a magyarság egészének keretéből. 3 Gunda B. i. m. 17. 4 Gunda B. i. m. 20. 5 Gunda B. i. m. 23. 6 Gunda B. i. m. 23. 7 Benkő L. i. m. 275. 8 Benkő L. i. m. 285. 9 Benkő L. i. m. 285. 10 Benkő L. i. m. 286. 11 Benkő L. i. m. 385. 12 Benkő L. i. m. 388—389. 13 Benkő L i. m. 403. 14 Benkő L. i. m. 404. 15 Benkő L. i. m. 404—405. sük előtti századokban, s letelepedésük folyamatának feltárása. Végezetül véleményem szerint, áttekintve az elmondottakat, nem szabad kizárni a következő lehetőségeket: a) a csángók nem a Kárpát-medencében megtelepült magyarságtól csángálták el, nevük a honfoglalás előttről származik, b) feltételezhető, a honfoglalás előtt már itt élt, két csoportra osztott székelyek nagyobbik részének eredeti helyén, Erdély nyugati részén és Biharban léte, másik részének pedig az ország nyugati végeire történt telepítése,

39 c) feltételezhető a honfoglalás előtt már szintén itt élt, hasonlóan két csoportra osztott csángók megléte zömében az erdélyi Mezőség területén, másik része pedig Moldva területén. 16 Ferenczi G. i. m. 252—253. 17 Ferenczi G. i. m. 629. 18 Ferenczi G. i. m. 630. 19 Ferenczi G. i. m. 630. 20 Ferenczi G. i. m. 632. 21 Ferenczi G. i. m. 632—633. 22 Ferenczi G. i. m. 635. 23 Ferenczi G. i. m. 635—636. 24 Benkő L. i. m. 385. 25 Benkő L. i. m. 385—386. 26 Ezeket összefoglalja Götz L. könyve. 27 Benkő L. i. m. 386. 28 Götz L. idézett könyve alapján lásd a későbbi következtetéseket. 29 Benkő L. i. m. 387. 30 Benkő L. i. m. 385. 31 Benkő L. i. m. 403. 32 Benkő L. i. m. 405. 33 Csűry B.: Néprajzi jegyzetek a moldvai magyarokról. Kolozsvár, 1930. 24. alapján idézi Gunda B. i. m. 23. 34 László Gy. i. m. 20—21. 35 Idézi Götz L. i. m. 60. 36 Götz L. i. m. 61. 37 Götz L. i. m. 61. 38 Götz L. i. m. 109. 39 Ezek a katonai-politikai szempontú széttelepítések nem állnak párhuzam nélkül. Példa rá az avarok hasonló tevékenységeként a népesebb, erősebb törzsek ketté osztása: egyik részüket meghagyva eredeti telephelyeiken, másik részüket pedig a gyepükre telepítették. A konkrét példákat felsorolja Götz L. i. m. 51. A cikk megjelent 1992-ben, francia nyelven (Tanulmányok Ujváry Zoltán tiszteletére. Debrecen.) 246