Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Madaras László: Avar temetőrészlet Öcsöd határában

(szablya?) ós két lándzsa (ezek is egy sírban) ismeretes innen. 24 Úgy gondoljuk, példáink azt mutatják, nem tévedünk túl nagyot akkor, ami­kor feltételezzük, hogy a 32. sírba temetett férfi közösségének megbecsült tagja lehetett. A sír egyéb mellékletei közül a leginkább fi­gyelemre méltó a kézi korongon készült korsó. Analógiáit ismét csak abban a körben lelhetjük föl, melyben az övgarnitúrákat is megtaláltuk. Hasonló darab van Kiskőrös-Puhibuj-Mackó 25. Klskőrös-yárosalatti temető 82., Dunacséb 260., Baktó 3., Érsekújvár 182, Pusztamérges 14. sírja­iban, illetve Závodon szórványként. 25 A sárga edények egyik típusának durva változata ez. 26 De igazából nem is ez fontos, hanem az, hogy palánstján fekete sávos festést találunk. Áttekintve a korszak festett edényeit, néhány érdekes megállapítást tehetünk. A festett edé­nyek - már azok, amelyeket mi ismerünk - álta­lában a jól iszapolt sárga edények közül kerül­nek ki. Ilyenek a Kundombi 130. sír korsója, vagy ugyanennek a temetőnek a 41. sírjából előkerült bögréje. A nagymágocsi tmető 12. sír­jának edényét szintén feketére festették. A székkutasi - ezen a lelőhelyen több fülkesír is volt - 89. és 90. sírokból előkerült sárga bögrék is festettek voltak. 27 A sárga edényekre legtöbb­ször fekete festékkel festették fel a motívumo­kat, éppúgy mint Öcsödön. Az avar kori szinmisztika vizsgálatánál - s ta­lán a kultúra eredetvizsgálatánál is - fontos lehet ez a megfigyelés, kiegészítve azzal, hogy isme­rünk még fehér és vörös színnel festett motívu­mokat, sőt egy másik öcsödi temető tegezének faragott csontlemezein világoskék festés nyomait találtuk meg. Óhatatlanul a kutató eszébe jut a Kül tegin fel­irat keleti oldalának első mondata: "Amikor fenn a kék ég, lenn a fekete föld megteremtetett, a kettő közé az ember fiai teremtettek"... majd ké­sőbb "De fenn a türk ég és a szent türk Föld-Víz határozott..." 28 Talán nem tévedünk túl nagyot, ha a Kárpát-medence VIII. századi népénél is a kék és fekete festést az ég-föld szent kettősségének szimbólumaként fogjuk fel. Hiszen ezek a népek minden bizonnyal olyan környezetből érkeztek hozzánk, ahol ez az értelmezés közismert lehe­tett. Összegzés Az öcsödi fülkesír közzétételével és elemzé­sével az volt a célunk, hogy ismételten ráirányít­suk a figyelmet erre a különleges temetkezési szokásra, melynek ugyan pontos keleti előzmé­nyét nem ismerjük, de tekinthetjük a katakom­bás temetkezések egy egészen különleges és egyszerű változatának. így nem tartjuk kizárt­nak, hogy minden eddigi ellenérzés ellenére leg­közelebbi párhuzamainak a Szaltovó-Majacki kultúra katakombáit kell tekintenünk. A leletanyag vizsgálata ugyanakkor elégséges alapot ad arra, hogy csatlakozzunk Nagy Katalin azon megállapításához, melyet néhány Hódme­zővásárhely környéki temető vizsgálata során tett. Nevezetesen arról van szó, hogy a különbö­ző korú leletanyagot szolgáltató temetők lakos­ságának kontinuitására éppen a fülkesíros te­metkezési szokás az egyik bizonyíték. 29 Mi mindezt úgy bővítenénk ki az öcsödi sír vizsgá­latának tanúságai alapján, hogy a korai avarkori lakosság körében kimutatható fülkesíros temet­kezések griffes-indás korú megléte azt bizo­nyítja, hogy a korai avar lakosság nemcsak hogy nem tűnt el az új korszak kezdetével (ami persze az új nép/ek/ Kárpát-medencébe történő betelepedésével kezdődik), hanem részt vállalt az új kultúra szokásvilágának formálásában is. Ennek az asszimilálódási folyamatnak egy más jellegű, de lényegét tekintve hasonló jelenségét sikerült kimutatnunk a Szeged-Fehértó A temető elemzésekor. 30 Arra a kérdésre, hogy milyen etnikum gyako­rolja az Alföld egy bizonyos jól körülhatárolható területén ezt a temetkezési szokást, ma még nem tudunk választ adni. Erre a kérdésre csak akkor lehetne felelni, ha pontosan azonosítani le­hetne a szokás keleti eredetét. De ha ez a sze­rencsés állapot be is következne, még akkor is bonyolult lenne a szokást egy etnikummal azo­nosítani. Két dolog bonyolítja a helyzetet. Egy­részt az, hogy egy-egy temetőben csupán egy vagy néhány ilyen sír van, s ráadásul az ezekből előkerülő leletanyag semmiben sem különbözik az egyszerű aknasírok leleteitől. Ahhoz, hogy kérdésünkre választ kapjunk, további intenzív kutatásokra van szükség mind itthon, mind pedig keleten. Lovastemetkezések A fenn ismertetett 32. sír lovastemetkezésén kívül még egy további sírban találtunk a halott mellett eltemetett hátaslovat. A 3. sírban idősebb férfi nyugodott, mellette, vele ellentétes tájolás­ban bontottuk ki a lábaira rogyasztott állat vázát. A paripa szerszámzatának szíjait préselt téglalap alakú lemezveretekkel díszítették. A két kengyel 202

Next

/
Thumbnails
Contents