Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Szabó Géza: Új adat a kárpát-medencei és az északi bronzkor kapcsolatához

A koppenhágai múzeum ásatásán 1921-ben Egtved mellett egy női sírban rövid, térdig sem érő, gyapjúszálakból csomózott szoknyát, bojtos végű övön bronz övkorongot, valamint egy rövid, könyékig érő blúzt találtak. A fatörzsből kivájt koporsóba helyezett nő hajánál gyapjúszálak kerültek elő.

89 Skrydstrupnál, az 1935-ben szakszerűen feltárt sírban fekvő asszonyon ugyancsak blúz és gyapjúszoknya volt, amely a derékon a blúz alsó szólóig ért. A harang alakú szoknyát egy öv fogta össze - de nem a derékon, hanem a csípőn.

90 A rögzítetlenül maradt rész anyaga visszahajtott az övre. Ennek a viseleti módnak a párhuzamai az Égeikum bronzkorában is megtalálhatók.

91 Melhoj ós Skrydstrup lelőhelyek anyagát a Önvizsgálat i.e. 1220-ra, illetve 1175-re keltezte.92 A skrydstrupi sírt hagyományosan a II. periódusra datálták. A Cu-es adat birtokában azonban ez a lelet a III. periódus időszakára keltezhető.

93 V. Az alábbiakban szeretném megvizsgálni a dunaföldvári és az északi övkorongok közötti díszítés- és készítésben azonosságokat ós eltéréseket. A vizsgált tárgy előkerülésének bizonytalan körülményei is indokolják az egyes vonások részletes tárgyalását. A folyamatosan egymásba kapcsolódó spiráldíszítést az északi bronzkor területén a II. periódusban széles körben alkalmazták - az övkorongok mellett főleg nyakékeken és fibulákon (pl. a pederskeri sír Bornholm-típusú fibuláján). Az övkorongokon a díszítések közül a legtöbb esetben a folyamatosan egymásba kapcsolódó spirálok szerepelnek. A spirálmotívumok állhatnak egy vagy két vonalból. A dunaföldvárihoz hasonlóan két bemélyedő párhuzamos vonal alkotja a motívumot például Borúm Eshoj, Olby, Stockhult

94 lelőhelyek korongjain. A spirál alakban futó vonalak sehol sem keresztezik egymást. A középpontban egymásba kulcsolódnak, de nem érintkeznek. így a bemélyedő vonal közötti kis borda a spirál közepén hurkot vetve folyamatosan fut (4-5. kép). Ez a jelenség azoknál a korongoknál is megfigyelhető, ahol a spirálpárokat még külön is összekapcsolták egy vonalpárral (Sonderhaa, Gjedsted).

95 Ez arra utal, hogy a folyamatosan egymásba kapcsolódó spirálok és a spirálpárok alkotta díszítések megoldása között nincs lényeges technikai különbség. Mint látható, az északi leleteken a folyamatosan egymásba kapcsolódó spiráldíszek a dunaföldvári övkorong díszítésével a legapróbb részletekig megegyeznek. Különösen a spirálok közepének azonos rajzolata utal arra, hogy ezeket a díszítéseket egyforma módon - egy drótból készült pecsételő segítségével - készítették. Az övkorongokon általában 2-3, egy esetben pedig 4 sávban található a spiráldíszítés. A dunaföldvárihoz hasonlóan 3 sávban díszített a Sonderhaa, Gjedsted, Rundforbi lelőhelyeken talált korong.

96 Az egy sávban lévő spirálok száma a korong átmérőjétől függően változó. A számadatok között úgy tűnik, nincs összefüggés: minden egyéb meggondolás nélkül egy-egy sávba annyi spirált helyeztek el, amennyi az adott köríven elfért. A spirálok elhelyezése látszólag egyenletes - ami az egyes motívumok helyének előzetes kimérésére utal. A dunaföldvári korongot tüzetesebben megvizsgálva látható, hogy a spirálok elhelyezésénél a darabszám mellett variálták a díszítőelem átmérőjét is. A külső sávban 8-9, a középsőben 7-8, a belsőben pedig egységesen 7 a spirálok menetszáma. A menetek száma mindig meghatározta a spirálok átmérőjét (4., 14. kép). A publikációk alapján úgy tűnik, hogy az északi bronzkor területén előkerült övkorongokon is hasonlóan alakult a spiráldíszítések menetszáma - de ezt teljes biztonsággal csak az eredeti tárgy kézbevételével lehet megállapítani. A cikcakk díszítéssel is gyakran találkozunk az övkorongokon (Rundforbi, Pedersker, Gjedsted).

97 A korongok cikcakk vonalakkal díszített sávjai között számos változat figyelhető meg. Nincs két övkorong, amelyen a cikcakk díszek és az osztóvonalak azonos módon lennének elhelyezve. Sőt, egy korongon belül sávonként is eltérhet a díszítés szerkezete, mint például a pederskeri darabnál.

98 Míg a dunaföldvári övkorongon az egységes szerkezetű cikcakk díszítésű sávokat finom rádlizás - amit sokszor zsineg vagy göngydíszítésnek nevez a külföldi szakirodalom - szegélyezi, addig az északi darabokon a Sonderhaa és a Gjedsted lelőhelyeken található övkorongok kivételével ezt a díszítést inkább önállóan alkalmazták.

99 Rádlizással díszített sávok találhatók Olby és Borúm Eshoj korongjain.

100 A dunaföldvári övkorong szélén négy finom kannelúra fut körbe. A perem apró kannelúrákkal díszítése megfigyelhető a Borúm Eshoj, Olby, Rundforbi, Sonderhaa, Gjedsted lelőhelyeken talált korongokon is.

101 A kannelúrák száma változó - általában 2-4. A kannelúrás díszítés valószínűleg egy új korszak ízlésvilágának tükröződése.

102 A Kárpát-medencében például az 110