Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Szlankó István: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1964-1980)

9. kép: A 40 km-es gyalogtúra negyedén a Lökvölgyből látjuk a célt: a Tarkőt, 1967 zódhatott fel. 13 Ilyen kavicsokat a barlangi üledékben és a felszíni lejtőtörmelékben egyaránt találtunk. Erre a szárazföldi üledékre, illetve folyami hordalékra telepe­dett a miocén vulkánosság riolitanyaga, miután a ma­gyar középhegységek déli előterében kialakult az ÉK­DNy irányú törésvonal. A miocénkori geomorfológiai inverzió után kezdődik meg a Középső-Bükk völgyek­kel való felszabdalódása. A Hór-völgy kialakulása a pannon vége óta bekövet­kezett 300-400 m-es kiemelkedéssel magyarázható. 14 Ez az emelkedés jelentős mértékben növelte az „Ős­Hór" eróziós képességét. A völgyben található barlan­gok és üregek elhelyezkedése is alátámasztja ezt a te­óriát. Ugyanakkor a barlangok és üregek helyzete a völgymélyülés ritmusosságára is utal. PÉCSI M. nomenklatúrája szerint a Hór-völgy korró­ziós szurdokvölgy, amelyben időszakos vízfolyás van. A Hór patak tapasztalatunk szerint és a bükkzsérciek el­mondása alapján általában 3-5 évenként folyik az egész völgy hosszában, míg máskor a Hosszú-völgytől délre vagy a Kis-rét után eltűnika mederbeli hordalékban. E ra­pszodikus vízjárás miatt feltételezhető, hogy a völgytalp alatt egy új barlangi rendszer van kialakulóban. 15 A Hór-völgy szép és érdekes formái a medencék: a Tebe-puszta, a Hidegpataki-medence, a Kis-rét és az Oszlai-medence. Ezen medencék kialakulásában sze­repet játszhatott a térség tektonikai elmozdulása, a be­zökkenés, de a felszíni eróziós és korróziós folyama­tok is. 1970-ben átéltünk egy óriási felhőszakadást és láthattuk, milyen természetátalakítást tud végezni a csapadék. A gyors és nagy mennyiségű lefolyó víz né­mely helyen 80-90 cm völgymélyülés okozott. A lejtők­ről lezúduló hordalék pedig itt-ott elzárta a völgyet. A Hór-völgy két uralkodó kőzetének: a mészkőnek és a palának merőben más a lepusztulási folyamata, formája. A pala mállik és aprózódik óriási mennyiségű lejtő­törmeléket termelve. Az Odor-hegy és a Mákszem szép normál lejtőkkel illeszkedik a tájba (1. kép) A mészkő karsztosodik és aprózódik. A lejtők dom­ború, gyakran túlhajló és tört lejtők. A kifagyás hatá­sára végbemenő aprózódás gyakran kőtengereket ala­kít ki, különösen a lejtőre merőlegesen kifutó rétegek esetén (11. kép) Az Odorvár környékén a karsztosodásnak a felszí­nen is kimutatható jelei vannak. Nemcsak a felszakadt barlangi üregek, hanem a mikrokarszt jelenségek is. A karrok és kannelúrák szép sorozatai kerülnek elő a ta­lajjal nem fedett déli és nyugati lejtőkön. Az Odorvár legizgalmasabb és legérdekesebb mor­fológiai jelenségei azonban a felszín alatt vannak. Er­ről egy kissé részletesebb tájékoztatást kívánunk adni. 498

Next

/
Thumbnails
Contents