Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Szlankó István: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1964-1980)

AZODORI VARROM VÁZLATA 5 m Fal maradványok j0 Ep oldalú fal \ • ; •' Omladék •£5v Szolban olló szikla A fal feltételezett széle Kis kürtő L egurult faldarabok 2. ábra: Az odori várrom vázlata (Németh Gyula 1964. évi felmérése és rajza alapján) Kirándulásaink A táborban végzett munka mellett szakítunk időt arra is, hogy a környéket megismerjük. Ilyen céllal félnapos, egynapos túrákat szoktunk szervezni. Igyekszünk ki­használni az ilyen kirándulásokban rejlő nevelési és is­meretszerzési lehetőségeket. Útközben ki-ki maga el­lenőrizheti a saját térképén, hogy jó irányba hala­dunk-e, amire főként akkor van szükség, ha jelzetlen úton járunk. Egy-egy kirándulás alkalmával megismer­kedhetünk szinte mindenféle munkával, amit az erdő­ben, ill. a hegyvidéken végeznek. Elhaladunk csemete­kert mellett, találkozunk erdőt telepítő munkásokkal vagy egy-két éves telepítést kapáló asszonyokkal, a leendő telepítés védőkerítését építőkkel, vagy bontók­kal, gyérítő, szálaló, esetleg tarra vágó favágókkal, szállítókkal, útépítőkkel, erdészekkel, vadászokkal, gombát szedő öreg nénivel, kőbányában robbantó­mesterrel, mészégető kemencét építő vagy égetett meszet szállító „meszessel", vizet kereső fúrómunkás­sal, szőlőt permetező falubeli ismerőssel, hatalmas gyógynövénybatyut cipelő anyókával, akinek kilométe­reken át segítettünk cipelni a nehéz terhet. Legalább ennyire változatos a környezet is. Kis tá­volságokon belül is változik az alapkőzet, ami együtt jár a formakincsek változásával. A könnyen aprózódo lemezes agyagpala sima lejtőivel szemben ott találjuk a kopár, meredek mészkőszirteket a különböző karszt­os karr-jelenségekkel, a riolittufa jellegzetes, legömbö­lyödő formáit, a kaptárkövek riolit kúpjait, kimélyült uta­kat, nagyobb esők után frissen keletkezett hordalék­kúpokat. Biológusaink is nyitott szemmel járnak. Figyelik, mi­lyen növénytársulások alakulnak ki a különböző kőze­teken, különböző kitettségű lejtőkön, száraz vagy ned­ves környezetben. Felhívják a figyelmünket a ritkasá­gokra, a gyógynövényekre. A természetközeli ismeretszerzésen kívül komoly sportteljesítménynek számít a 30-40 km-es hegyvi­déki túra, főként az alföldi, „hegy- és völgymenet­hez" nem szokott ifjaknak és idősebbeknek egy­aránt. Az egyes útvonalak részletes ismertetésére nem vállalkozunk, ezt megteszik az útikalauzok, a szak­könyvek. 1./ A legközelebbi település Bükkzsérc, a Cseresz­nyés-patak völgyében nyúlik el hosszan. A községben még sok, 50-80 évvel ezelőtt, hagyományos módon épült ház van, amelyek nemes arányaikkal, hófehérre meszelt falaikkal, oszlopos tornácaikkal érdemesek ar­ra, hogy megőrizzék őket. Egy-két helyen még megfi­gyelhető az egymás mögé való „hadas" építkezés 499

Next

/
Thumbnails
Contents