Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Szlankó István: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1964-1980)

A Bervabérc 'AKupán M a kszem |\V. Füzérkő ^Felső-Csákány A Alsó-Csákány Odorvár APerpác CSERÉPFALU CSERÉP. VÁRALJA' BOGÁCS 1. ábra: Topográfiai vázlat Odorvár környékéről ÉK-i csücskében van. A Tebe-puszta a Balla-völgy, a Csunya-völgy és a Gyertyán-völgy találkozásánál alakult ki 350 m tszf.-magasságban. A Hór-völgy itt a völgyfőben a legszélesebb: 550-600 m. Innen a Kisrétig DNy-i irányban folyik a patak, ahol a mészkő és pala határnál DDK-i irányba fordulva éri el a Perpác és a Kút-hegy között a völgykijáratot s folytatja útját a pleisztocén vörösbarnás agyaggal borított Hór-medencében.

8 Kőzettani szempontból a területen két uralkodó kőzettípust lehet elkülöníteni: - középső ladini tűzköves szürkemészkő;

9 - alsó-középső ladini sötétszürke agyagpala és homokkő (3. ábra). A két kőzet közül a pala az idősebb, a geológiai inverzió következtében mégis ez a kőzetösszlet található a fiatalabb mészkő fölött. Ez az inverzió, amely Ny-ról K felé irányuló nyomás hatására jött létre,

10 a mészkő és a pala határán több helyen kimutatható. A két, fent említett, nagy tömegben előforduló kőzeten kívül még meg kell említeni a Hór-völgy déli kijáratának anyagát adó világosszürke, tűzköves subalyuki (bervai) mészkövet, amelynek kialakulása BALOGH K. szerint a felső-ladini karni emeletbe tehető. A völgy keleti oldalán uralkodó kőzet a középső ladini, tűzköves szűrkemészkő, amely egészen a Perpácig nyúlik. A Perpác már a subalyuki mészkő előfordulási területe. A subalyuki mészkő átnyúlik a völgy nyugati oldalára is és ott a Kút-hegy anyagát adja.

11 A völgy nyugati oldala, a Tebe-pusztától a Füzérkőig, szintén középső ladini tűzköves mészkőből áll. Ez után a Hór-patak jobbára a mészkő és a pala határán fut, majd kimetszi az Odorvár mészkőrögét és az Oszlai-medencében a Mákszem palaképződményei mellett folyik el. A Perpác - a Kút-hegy és a Fénykő fölött a subalyuki mészkőn szép szurdokot vágva fut ki a pedimentre. Az alsó- középső ladini palához és a subalyuki mészkőhöz Bükkzsérc térségében eocén korú szárazföldi tarka agyag, homok és kavicstakaró kapcsolódik. A völgy déli előterét a miocén vulkánosság anyaga borítja, egészen Cserépfalu déli határáig. Innen homokos, agyagos pannon üledék halmozódott fel Bogács térségéig.

12 Az Alföld felé kiszélesedő völgyben többször a felszínre került a riolit, riolittufa, amelynek szép, gömbölyded lepusztulása hozta létre a kaptárköveket. A Középső-Bükk geomorfológiai fejlődésének két határozottan elkülöníthető szakasza van. Egy miocén előtti és egy miocén utáni. A miocén előtt ez a térség egy környezeténél alacsonyabban fekvő üledékgyűjtő, ahol az Alföld térségének karsztidegen anyaga halmo497