Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Füvessy Anikó: Tiszafüred fazekassága a reformkorban

díszítményekig. Az 1833-ban Balog Péternek készített butykoskorsót a felirat két oldalán egyszerű, hullámvonalhoz hasonló indasor zárja le, (1. kép). A Néprajzi Múzeum magas, karcsú, lapított oldalú butykosán fehér hullámvonalakból kinövő barna és zöld ágak már indához hasonlóvá teszik a díszítményt (2. kép). A Déri Múzeum bokályai, a Dobó István Vármúzeum kupája díszítményében hasonló. Függőleges vonallal, hullámvonallal három-négy díszíthető sávra osztotta a fazekas az edényt, a sávok közt a később, tyúklábként ismert motívumot helyezte el (1. rajz). Két korai bögrénél hullámvonalakból variálódott a díszítmény (2. rajz). Ezek a díszítőelemek a fülön található csigavonalakkal együtt olyan jellegzetes, korai stílusjegyek, melyeket a füredi edényeknél kormeghatározóként teljes biztonsággal figyelembe vehetünk. Viszonylag ritkább díszítőelem a függőleges hullámvonalon elhelyezett pettysor, melyet butykoskorsón, miskakancsón egyaránt alkalmaztak; később tálak peremén is találkozunk vele. A hullámvonalak íveiben kiegészítőd íszítmény található, mely általában boglár, illetve hármas, kisebbedő félkör (3. rajz). A pontok, vonalak ritkábban növényi elemmé variálódnak, melyet két, vörös engóbbal leöntött butykoskorsó is példáz, ahol virághoz hasonló, de még mindig pont és ívelt vonal variációjából tevődik össze a díszítmény (4. rajz, 3. kép). Az előbbi egyszerű díszítőelemek az 1834-es butykoskorsón és egy bokályon rozettához hasonló ornamentikába rendeződnek (5. rajz). 1. kép: Butykoskorsó (Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred) 386 2. kép: Butykoskorsó (Néprajzi Múzeum) 3. kép: Vörös bokály