Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
Füvessy Anikó: Tiszafüred fazekassága a reformkorban
4. kép: Hullámvonalas díszítésű bokály (Déri Múzeum, Debrecen A függőleges tengely mellett elhelyezett díszítmény már a hódoltság korának mázaskerámiáin is jelen volt. 38 A füredi fazekasság egyéb olyan ornamentikát is alkalmazott, mely a régi ólommázas kerámiát jellemezte. Ezek a díszítmények később is népszerűek maradtak, mint pl. az ellentétes árnyalatú körvonallal keretezett növényi ornamentikák, illetve a gyakran pontok és pettyek variációjából összetevődő boglár vagy ragyogtató. Álló virágcsokor található a Damjanich Múzeum datálatlan butykoskorsóján, melyet négy, tyúklábmotívummal kitöltött három karéjú virág és a matyóknál később leveles folyókának nevezett levelek díszítenek (6. rajz). 39 A fül jellegzetes spirálmotívuma, a bütykös formája egyaránt arra utal, hogy egy, csak felirattal ellátott, 1843-ban készített butykoskorsó párja, mely feltételezésünk szerint az 1788-1850közt élt Katona Nagy Mihály munkája. 40 Művészi megfogalmazású a Néprajzi Múzeum sárgásfehér mázú kásástála, melyen aszimmetrikus elrendezésben négyes, más-más típust képviselő virág található sötét körvonallal keretezve. Az egyik virágot zöld pontsor övezi. Peremornamentikája az öböl mintájánál nagyobb gyakorlatra vall; egymással érintkező, háromszögekbe elrendeződő fekete és vörös, sűrű csíkozásból áll (4. kép). Egyes korai daraboknál azt is megfigyelhetjük, hogy még szokatlan helyen alkalmazzák a körvonalakkal kiemelt növényi díszítményeket. Az 1833-as miskakancsón a fül jobb oldalán kis szikiével ellensúlyozza a másik oldalon szokatlanul, a fül mellett függőlegesen elhelyezett évszámot. Az 1834-es, Balog IstványnaW ajánlott vörös butykoskorsó fehérrel, keretezett zöld és fekete, húsos leveleit a fül alatt helyezték el. 41 Az írókás, körvonallal keretezett növényi ornamentika belsejét csak ritkán töltötték ki teljesen, gyakoribb 5. kép: Kunpohár pont-vonalas díszítéssel (Dobó István Vármúzeum, Eger) a hullámvonalas, cakkozott vagy csíkozott térkitöltés. Fogazott kitöltés jelenik meg a karcagi magángyűjtemény miskakancsójának fülén lévő, hullámvonalat követő levélsorban, illetve a levélsort lezáró, kibomló szirmú virágban (7/a rajz). Csíkozott térkitöltést figyelhetünk meg ifjú Nagy Mihály tiszafüredi magángyűjteményben lévő, 1848-ban készített sárgamázas butykoskórsóján (7/b rajz); a változatos térkitöltés szép példája á Néprajzi Múzeum egyik korai boroskancsója (7/c rajz). A növényi elemekkel díszített butykoskorsók kiemelkedő darabja az 1841-es datálású, debreceni magángyűjteményben lévő zöld színű edény, melyen a négy sorban elhelyezett, hüvelykezett abroncs már eleve meghatározza a díszítmény csak vízszintes elhelyezési lehetőségét. A díszítmény kezdő- és zárósora azonos; feketével keretezett, vörös és sárga, tömör kitöltésű, hullámvonalban elhelyezett levélsor. A második sorban fogazott kitöltéssel virágok és virágbimbók váltják egymást. A mester a díszítmény negyedik sorába peremornamentikát helyezett el, mely levéllel és szíklevéllel kombinált kifordított félkörökből áll (5. kép). Tyú/c/ábmotívummal kitöltött félkörívek díszítik a Néprajzi Múzeum fehér alapszínű boroskancsójának nyakperemét, hasán lendületes vonalvezetésű, feketével előrajzolt levelek futnak körbe, melyet 7/b rajzun387